Psalm 50

1 Ein Psalm Asaphs. Gott, der HERR, der Mächtige, redet und ruft der Welt vom Aufgang der Sonne bis zu ihrem Niedergang.

Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.

2 Aus Zion bricht an der schöne Glanz Gottes.

Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –

3 Unser Gott kommt und schweigt nicht. Fressend Feuer geht vor ihm her und um ihn her ist ein großes Wetter.

jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.

4 Er ruft Himmel und Erde, daß er sein Volk richte:

Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.

5 “Versammelt mir meine Heiligen, die den Bund mit mir gemacht haben beim Opfer.”

Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet

6 Und die Himmel werden seine Gerechtigkeit verkündigen; denn Gott ist Richter. (Sela)

És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.

7 “Höre, mein Volk, laß mich reden; Israel, laß mich unter dir zeugen: Ich, Gott, bin dein Gott.

Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.

8 Deines Opfers halber strafe ich dich nicht, sind doch deine Brandopfer immer vor mir.

Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;

9 Ich will nicht von deinem Hause Farren nehmen noch Böcke aus deinen Ställen.

nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.

10 Denn alle Tiere im Walde sind mein und das Vieh auf den Bergen, da sie bei tausend gehen.

Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;

11 Ich kenne alle Vögel auf den Bergen, und allerlei Tier auf dem Feld ist vor mir.

ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.

12 Wo mich hungerte, wollte ich dir nicht davon sagen; denn der Erdboden ist mein und alles, was darinnen ist.

Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.

13 Meinst du, daß ich Ochsenfleisch essen wolle oder Bocksblut trinken?

Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?

14 Opfere Gott Dank und bezahle dem Höchsten deine Gelübde

Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;

15 und rufe mich an in der Not, so will ich dich erretten, so sollst du mich preisen.”

és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.

16 Aber zum Gottlosen spricht Gott: “Was verkündigst du meine Rechte und nimmst meinen Bund in deinen Mund,

A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?

17 so du doch Zucht hassest und wirfst meine Worte hinter dich?

Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.

18 Wenn du einen Dieb siehst, so läufst du mit ihm und hast Gemeinschaft mit den Ehebrechern.

Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.

19 Deinen Mund lässest du Böses reden, und deine Zunge treibt Falschheit.

Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.

20 Du sitzest und redest wider deinen Bruder; deiner Mutter Sohn verleumdest du.

Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.

21 Das tust du, und ich schweige; da meinst du, ich werde sein gleichwie du. Aber ich will dich strafen und will dir's unter Augen stellen.

Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.

22 Merket doch das, die ihr Gottes vergesset, daß ich nicht einmal hinraffe und sei kein Retter da.

Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.

23 Wer Dank opfert, der preiset mich; und da ist der Weg, daß ich ihm zeige das Heil Gottes.”

A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!