< Psalm 147 >

1 Lobet den HERRN! denn unsern Gott loben, das ist ein köstlich Ding; solch Lob ist lieblich und schön.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 Der HERR baut Jerusalem und bringt zusammen die Verjagten Israels.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Er heilt, die zerbrochnes Herzens sind, und verbindet ihre Schmerzen.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Er zählt die Sterne und nennt sie alle mit Namen.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 Der HERR ist groß und von großer Kraft; und ist unbegreiflich, wie er regiert.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 Der Herr richtet auf die Elenden und stößt die Gottlosen zu Boden.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Singet umeinander dem HERRN mit Dank und lobet unsern Gott mit Harfen,
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 der den Himmel mit Wolken verdeckt und gibt Regen auf Erden; der Gras auf Bergen wachsen läßt;
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 der dem Vieh sein Futter gibt, den jungen Raben, die ihn anrufen.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 Er hat nicht Lust an der Stärke des Rosses noch Gefallen an eines Mannes Schenkeln.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 Der HERR hat Gefallen an denen, die ihn fürchten, die auf seine Güte hoffen.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Preise, Jerusalem, den HERRN; lobe Zion, deinen Gott!
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Denn er macht fest die Riegel deiner Tore und segnet deine Kinder drinnen.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 Er schafft deinen Grenzen Frieden und sättigt dich mit dem besten Weizen.
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Er sendet seine Rede auf Erden; sein Wort läuft schnell.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Er gibt Schnee wie Wolle, er streut Reif wie Asche.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 Er wirft seine Schloßen wie Bissen; wer kann bleiben vor seinem Frost?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Er spricht, so zerschmilzt es; er läßt seinen Wind wehen, so taut es auf.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Er zeigt Jakob sein Wort, Israel seine Sitten und Rechte.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 So tut er keinen Heiden, noch läßt er sie wissen seine Rechte. Halleluja!
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!

< Psalm 147 >