Psalm 124

1 Ein Loblied im höhern Chor. Wo der HERR nicht bei uns wäre, so sage Israel,

Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,

2 wo der HERR nicht bei uns wäre, wenn die Menschen sich wider uns setzen:

Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

3 so verschlängen sie uns lebendig, wenn ihr Zorn über uns ergrimmte;

Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;

4 so ersäufte uns Wasser, Ströme gingen über unsre Seele;

Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;

5 es gingen Wasser allzu hoch über unsre Seele.

Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.

6 Gelobet sei der HERR, daß er uns nicht gibt zum Raub in ihre Zähne!

Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!

7 Unsre Seele ist entronnen wie ein Vogel dem Stricke des Voglers; der Strick ist zerrissen, wir sind los.

Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.

8 Unsre Hilfe steht im Namen des HERRN, der Himmel und Erden gemacht hat.

A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.