Psalm 105
1 Danket dem HERRN und predigt seinen Namen; verkündigt sein Tun unter den Völkern!
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Singet von ihm und lobet ihn; redet von allen seinen Wundern!
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Rühmet seinen heiligen Namen; es freue sich das Herz derer, die den HERRN suchen!
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Fraget nach dem HERRN und nach seiner Macht, suchet sein Antlitz allewege!
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Gedenket seiner Wunderwerke, die er getan hat, seiner Wunder und der Gerichte seines Mundes,
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 ihr, der Same Abrahams, seines Knechtes, ihr Kinder Jakobs, seine Auserwählten!
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 Er ist der HERR, unser Gott; er richtet in aller Welt.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 Er gedenkt ewiglich an seinen Bund, des Wortes, das er verheißen hat auf tausend Geschlechter,
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 den er gemacht hat mit Abraham, und des Eides mit Isaak;
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 und stellte es Jakob zu einem Rechte und Israel zum ewigen Bunde
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 und sprach: “Dir will ich das Land Kanaan geben, das Los eures Erbes,”
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 da sie wenig und gering waren und Fremdlinge darin.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 Und sie zogen von Volk zu Volk, von einem Königreich zum andern Volk.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Er ließ keinen Menschen ihnen Schaden tun und strafte Könige um ihretwillen.
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 “Tastet meine Gesalbten nicht an und tut meinen Propheten kein Leid!”
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Und er ließ Teuerung ins Land kommen und entzog allen Vorrat des Brots.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Er sandte einen Mann vor ihnen hin; Joseph ward zum Knecht verkauft.
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 Sie zwangen seine Füße in den Stock, sein Leib mußte in Eisen liegen,
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 bis daß sein Wort kam und die Rede des HERRN ihn durchläuterte.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 Da sandte der König hin und ließ ihn losgeben; der HERR über Völker hieß ihn herauslassen.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 Er setzte ihn zum Herrn über sein Haus, zum Herrscher über alle seine Güter,
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 daß er seine Fürsten unterwiese nach seiner Weise und seine Ältesten Weisheit lehrte.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Und Israel zog nach Ägypten, und Jakob ward ein Fremdling im Lande Hams.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 Und er ließ sein Volk sehr wachsen und machte sie mächtiger denn ihre Feinde.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 Er verkehrte jener Herz, daß sie seinem Volk gram wurden und dachten, seine Knechte mit List zu dämpfen.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 Er sandte seinen Knecht Mose, Aaron, den er erwählt hatte.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Dieselben taten seine Zeichen unter ihnen und seine Wunder im Lande Hams.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Er ließ Finsternis kommen und machte es finster; und sie waren nicht ungehorsam seinen Worten.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 Er verwandelte ihre Wasser in Blut und tötete ihre Fische.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Ihr Land wimmelte Frösche heraus in den Kammern ihrer Könige.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 Er sprach: da kam Ungeziefer, Stechmücken in all ihr Gebiet.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 Er gab ihnen Hagel zum Regen, Feuerflammen in ihrem Lande
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 und schlug ihre Weinstöcke und Feigenbäume und zerbrach die Bäume in ihrem Gebiet.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 Er sprach: da kamen Heuschrecken und Käfer ohne Zahl.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 Und sie fraßen alles Gras in ihrem Lande und fraßen die Früchte auf ihrem Felde.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 Er schlug alle Erstgeburt in Ägypten, alle Erstlinge ihrer Kraft.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 Und er führte sie aus mit Silber und Gold; und war kein Gebrechlicher unter ihren Stämmen.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Ägypten ward froh, daß sie auszogen; denn ihre Furcht war auf sie gefallen.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 Er breitete eine Wolke aus zur Decke und ein Feuer, des Nachts zu leuchten.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Sie baten: da ließ er Wachteln kommen; und er sättigte sie mit Himmelsbrot.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 Er öffnete den Felsen: da floß Wasser heraus, daß Bäche liefen in der dürren Wüste.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Denn er gedachte an sein heiliges Wort, das er Abraham, seinem Knecht, hatte geredet.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 Also führte er sein Volk in Freuden und seine Auserwählten in Wonne
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 und gab ihnen die Länder der Heiden, daß sie die Güter der Völker einnahmen,
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 auf daß sie halten sollten seine Rechte und sein Gesetze bewahren. Halleluja!
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
