Sprueche 1
1 Dies sind die Sprüche Salomos, des Königs in Israel, des Sohnes Davids,
Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
2 zu lernen Weisheit und Zucht, Verstand
Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
3 Klugheit, Gerechtigkeit, Recht und Schlecht;
hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
4 daß die Unverständigen klug und die Jünglinge vernünftig und vorsichtig werden.
hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
5 Wer weise ist der hört zu und bessert sich; wer verständig ist, der läßt sich raten,
hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
6 daß er verstehe die Sprüche und ihre Deutung, die Lehre der Weisen und ihre Beispiele.
hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
7 Des HERRN Furcht ist Anfang der Erkenntnis. Die Ruchlosen verachten Weisheit und Zucht.
Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
8 Mein Kind, gehorche der Zucht deines Vaters und verlaß nicht das Gebot deiner Mutter.
Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
9 Denn solches ist ein schöner Schmuck deinem Haupt und eine Kette an deinem Hals.
mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
10 Mein Kind, wenn dich die bösen Buben locken, so folge nicht.
Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
11 Wenn sie sagen: “Gehe mit uns! wir wollen auf Blut lauern und den Unschuldigen ohne Ursache nachstellen;
Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
12 wir wollen sie lebendig verschlingen wie die Hölle und die Frommen wie die, so hinunter in die Grube fahren; (Sheol h7585)
nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol h7585)
13 wir wollen großes Gut finden; wir wollen unsre Häuser mit Raub füllen;
mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
14 wage es mit uns! es soll unser aller ein Beutel sein”:
sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
15 mein Kind, wandle den Weg nicht mit ihnen; wehre deinem Fuß vor ihrem Pfad.
fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
16 Denn ihr Füße laufen zum Bösen und eilen, Blut zu vergießen.
mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
17 Denn es ist vergeblich, das Netz auswerfen vor den Augen der Vögel.
Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
18 Sie aber lauern auf ihr eigen Blut und stellen sich selbst nach dem Leben.
Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
19 Also geht es allen, die nach Gewinn geizen, daß ihr Geiz ihnen das Leben nimmt.
Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
20 Die Weisheit klagt draußen und läßt sich hören auf den Gassen;
Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
21 sie ruft in dem Eingang des Tores, vorn unter dem Volk; sie redet ihre Worte in der Stadt:
zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
22 Wie lange wollt ihr Unverständigen unverständig sein und die Spötter Lust zu Spötterei und die Ruchlosen die Lehre hassen?
Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
23 Kehret euch zu meiner Strafe. Siehe, ich will euch heraussagen meinen Geist und euch meine Worte kundtun.
Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
24 Weil ich denn rufe, und ihr weigert euch, ich recke meine Hand aus, und niemand achtet darauf,
Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
25 und laßt fahren allen meinen Rat und wollt meine Strafe nicht:
elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
26 so will ich auch lachen in eurem Unglück und eurer spotten, wenn da kommt, was ihr fürchtet,
én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
27 wenn über euch kommt wie ein Sturm, was ihr fürchtet, und euer Unglück als ein Wetter, wenn über euch Angst und Not kommt.
mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
28 Dann werden sie nach mir rufen, aber ich werde nicht antworten; sie werden mich suchen, und nicht finden.
Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
29 Darum, daß sie haßten die Lehre und wollten des HERRN Furcht nicht haben,
mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
30 wollten meinen Rat nicht und lästerten alle meine Strafe:
nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
31 so sollen sie essen von den Früchten ihres Wesens und ihres Rats satt werden.
Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
32 Was die Unverständigen gelüstet, tötet sie, und der Ruchlosen Glück bringt sie um.
Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
33 Wer aber mir gehorcht, wird sicher bleiben und genug haben und kein Unglück fürchten.
de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
