< Job 36 >
1 Elihu redet weiter und sprach:
És folytatá Elihu, és monda:
2 Harre mir noch ein wenig, ich will dir's zeigen; denn ich habe noch von Gottes wegen etwas zu sagen.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
3 Ich will mein Wissen weither holen und beweisen, daß mein Schöpfer recht habe.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
4 Meine Reden sollen ohne Zweifel nicht falsch sein; mein Verstand soll ohne Tadel vor dir sein.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
5 Siehe, Gott ist mächtig, und verachtet doch niemand; er ist mächtig von Kraft des Herzens.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
6 Den Gottlosen erhält er nicht, sondern hilft dem Elenden zum Recht.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
7 Er wendet seine Augen nicht von dem Gerechten; sondern mit Königen auf dem Thron läßt er sie sitzen immerdar, daß sie hoch bleiben.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
8 Und wenn sie gefangen blieben in Stöcken und elend gebunden mit Stricken,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
9 so verkündigt er ihnen, was sie getan haben, und ihre Untugenden, daß sie sich überhoben,
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
10 und öffnet ihnen das Ohr zur Zucht und sagt ihnen, daß sie sich von dem Unrechten bekehren sollen.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
11 Gehorchen sie und dienen ihm, so werden sie bei guten Tagen alt werden und mit Lust leben.
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
12 Gehorchen sie nicht, so werden sie ins Schwert fallen und vergehen in Unverstand.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
13 Die Heuchler werden voll Zorns; sie schreien nicht, wenn er sie gebunden hat.
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
14 So wird ihre Seele in der Jugend sterben und ihr Leben unter den Hurern.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
15 Aber den Elenden wird er in seinem Elend erretten und dem Armen das Ohr öffnen in der Trübsal.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
16 Und auch dich lockt er aus dem Rachen der Angst in weiten Raum, da keine Bedrängnis mehr ist; und an deinem Tische, voll des Guten, wirst du Ruhe haben.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
17 Du aber machst die Sache der Gottlosen gut, daß ihre Sache und ihr Recht erhalten wird.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
18 Siehe zu, daß nicht vielleicht Zorn dich verlocke zum Hohn, oder die Größe des Lösegelds dich verleite.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
19 Meinst du, daß er deine Gewalt achte oder Gold oder irgend eine Stärke oder Vermögen?
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
20 Du darfst der Nacht nicht begehren, welche Völker wegnimmt von ihrer Stätte.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
21 Hüte dich und kehre dich nicht zum Unrecht, wie du denn vor Elend angefangen hast.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
22 Siehe Gott ist zu hoch in seiner Kraft; wo ist ein Lehrer, wie er ist?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
23 Wer will ihm weisen seinen Weg, und wer will zu ihm sagen: “Du tust Unrecht?”
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
24 Gedenke daß du sein Werk erhebest, davon die Leute singen.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
25 Denn alle Menschen sehen es; die Leute schauen's von ferne.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
26 Siehe Gott ist groß und unbekannt; seiner Jahre Zahl kann niemand erforschen.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
27 Er macht das Wasser zu kleinen Tropfen und treibt seine Wolken zusammen zum Regen,
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
28 daß die Wolken fließen und triefen sehr auf die Menschen.
A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
29 Wenn er sich vornimmt die Wolken auszubreiten wie sein hoch Gezelt,
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
30 siehe, so breitet er aus sein Licht über dieselben und bedeckt alle Enden des Meeres.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
31 Denn damit schreckt er die Leute und gibt doch Speise die Fülle.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
32 Er deckt den Blitz wie mit Händen und heißt ihn doch wieder kommen.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
33 Davon zeugt sein Geselle, des Donners Zorn in den Wolken.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.