< Hohelied 1 >
Énekek éneke, Salamontól.
2 Er küsse mich mit dem Kuß seines Mundes; denn deine Liebe ist lieblicher denn Wein;
Csókoljon engem szája csókjaival: mert bornál jobb a szerelmed.
3 daß man deine gute Salbe rieche. Dein Name ist eine ausgeschüttete Salbe, darum lieben dich die Mägde.
Illatnak jók az olajaid, kiöntött olaj a neved; azért szeretnek téged a leányzók.
4 Zeuch mich dir nach, so laufen wir. Der König führet mich in seine Kammer. Wir freuen uns und sind fröhlich über dir; wir gedenken an deine Liebe mehr denn an den Wein. Die Frommen lieben dich.
Vonj engem, utánad hadd szaladjunk – termeibe bevitt engem a király – hadd ujjongjunk és örvendjünk benned, hadd emlegessük szerelmedet inkább a bornál: méltán szeretnek téged.
5 Ich bin schwarz, aber gar lieblich, ihr Töchter Jerusalems, wie die Hütten Kedars, wie die Teppiche Salomos.
Fekete vagyok, de szép, ti Jeruzsálem leányai, mint Kédár sátrai, mint Salamon szőnyegei.
6 Sehet mich nicht an, daß ich so schwarz bin; denn die Sonne hat mich so verbrannt. Meiner Mutter Kinder zürnen mit mir. Man hat mich zur Hüterin der Weinberge gesetzt; aber meinen Weinberg, den ich hatte, habe ich nicht behütet.
Ne nézzetek rám, hogy kissé fekete vagyok, hogy lesütött engem a nap! Anyám fiai megharagudtak reám, tettek engem őrzőjévé a szőlőknek: a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Sage mir an, du, den meine Seele liebet, wo du weidest, wo du ruhest im Mittage, daß ich nicht hin und her gehen müsse bei den Herden deiner Gesellen.
Mondd meg nekem te, kit lelkem szeret, merre legeltetsz, merre heverésztetsz délben? Mert minek legyek, mint aki elburkolja magát, társaid nyájainál?
8 Kennest du dich nicht, du Schönste unter den Weibern, so gehe hinaus auf die Fußtapfen der Schafe und weide deine Böcke bei den Hirtenhäusern.
Ha te ezt nem tudod, legszebbike az asszonyoknak, indulj el a juhok nyomdokain és legeltesd gödölyéidet a pásztorok hajlékainál.
9 Ich gleiche dich, meine Freundin, meinem reisigen Zeuge an den Wagen Pharaos.
Paripámhoz Fáraó szekereinél mondlak hasonlónak, kedvesem!
10 Deine Backen stehen lieblich in den Spangen und dein Hals in den Ketten.
Bájosak az orczáid a füzérekben, nyakad a gyöngysorokban.
11 Wir wollen dir güldene Spangen machen mit silbernen Pöcklein.
Aranyfüzéreket készítünk neked ezüst gombocskákkal.
12 Da der König sich herwandte, gab meine Narde seinen Geruch.
Mialatt a király asztalkörében ült, az én nárdusom megadta illatát.
13 Mein Freund ist mir ein Büschel Myrrhen, das zwischen meinen Brüsten hanget.
Myrrhacsokor az én barátom nekem, mely kebleim között piben;
14 Mein Freund ist mir eine Traube Kopher in den Weingärten zu Engeddi.
cziprusfürt az én barátom nekem, Én-Gédi szőlőiben.
15 Siehe, meine Freundin, du bist schön, schön bist du; deine Augen sind wie Taubenaugen.
Íme, szép vagy te kedvesem, íme, szép vagy, szemeid galambok.
16 Siehe, mein Freund, du bist schön und lieblich. Unser Bett grünet.
Íme, szép vagy te barátom, kedves is, nyoszolyánk is zöldelő;
17 Unserer Häuser Balken sind Zedern, unsere Latten sind Zypressen.
házaink gerendái czédrusok, padozatunk cziprusok.