Psalm 94

1 HERR Gott, des die Rache ist, Gott, des die Rache ist, erscheine!

Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!

2 Erhebe dich, du Richter der Welt; vergilt den Hoffärtigen, was sie verdienen!

Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.

3 HERR, wie lange sollen die Gottlosen, wie lange sollen die Gottlosen prahlen

Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?

4 und so trotziglich reden, und alle Übeltäter sich so rühmen?

Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.

5 HERR, sie zerschlagen dein Volk und plagen dein Erbe.

Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;

6 Witwen und Fremdlinge erwürgen sie und töten die Waisen

özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.

7 und sagen: Der HERR siehet's nicht und der Gott Jakobs achtet's nicht.

S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.

8 Merket doch, ihr Narren unter dem Volk, und ihr Toren, wann wollt ihr klug werden?

Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?

9 Der das Ohr gepflanzet hat, sollte der nicht hören? Der das Auge gemacht hat, sollte der nicht sehen?

Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?

10 Der die Heiden züchtiget, sollte der nicht strafen? der die Menschen lehret, was sie wissen.

Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?

11 Aber der HERR weiß die Gedanken der Menschen, daß sie eitel sind.

Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.

12 Wohl dem, den du, HERR, züchtigest und lehrest ihn durch dein Gesetz,

Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;

13 daß er Geduld habe, wenn's übel gehet, bis dem Gottlosen die Grube bereitet werde.

hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.

14 Denn der HERR wird sein Volk nicht verstoßen noch sein Erbe verlassen.

Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.

15 Denn Recht muß doch Recht bleiben, und dem werden alle frommen Herzen zufallen.

Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.

16 Wer stehet bei mir wider die Boshaftigen? Wer tritt zu mir wider die Übeltäter?

Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?

17 Wo der HERR mir nicht hülfe, so läge meine Seele schier in der Stille.

Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.

18 Ich sprach: Mein Fuß hat gestrauchelt; aber deine Gnade, HERR, hielt mich.

Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.

19 Ich hatte viel Bekümmernisse in meinem Herzen; aber deine Tröstungen ergötzeten meine Seele.

Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.

20 Du wirst ja nimmer eins mit dem schädlichen Stuhl, der das Gesetz übel deutet.

Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?

21 Sie rüsten sich wider die Seele des Gerechten und verdammen unschuldig Blut.

Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.

22 Aber der HERR ist mein Schutz; mein Gott ist der Hort meiner Zuversicht.

De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;

23 Und er wird ihnen ihr Unrecht vergelten und wird sie um ihre Bosheit vertilgen; der HERR, unser Gott, wird sie vertilgen.

s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.