< Psalm 78 >
1 Eine Unterweisung Assaphs. Höre, mein Volk, mein Gesetz; neiget eure Ohren zu der Rede meines Mundes!
Oktató dal. Ászáftól. Figyelj, népem, tanomra, hajtsátok fületek szájam beszédjeire!
2 Ich will meinen Mund auftun zu Sprüchen und alte Geschichte aussprechen,
Hadd nyitom meg példázattal szájamat, bugyogtatok rejtvényeket a hajdankorból.
3 die wir gehöret haben und wissen und unsere Väter uns erzählet haben,
Miket hallottunk és megtudtuk és őseink elbeszélték nekünk:
4 daß wir's nicht verhalten sollen ihren Kindern, die hernach kommen, und verkündigen den Ruhm des HERRN und seine Macht und Wunder, die er getan hat.
nem titkoljuk el fiaiktól, az utóbbi nemzedéknek elbeszélve az Örökkévaló dicséreteit, hatalmát s csodás tetteit, melyeket mívelt.
5 Er richtete ein Zeugnis auf in Jakob und gab ein Gesetz in Israel, das er unsern Vätern gebot, zu lehren ihre Kinder,
Fölállított bizonyságot Jákóbban, tant helyezett el Izraélben, melyeket megparancsolt őseinknek, hogy azokat tudassák fiaikkal;
6 auf daß die Nachkommen lerneten und die Kinder, die noch sollten geboren werden, wenn sie aufkämen, daß sie es auch ihren Kindern verkündigten,
azért, hogy tudja az utóbbi nemzedék, a születendő fiak, keljenek föl és beszéljék el az ő fiaiknak:
7 daß sie setzten auf Gott ihre Hoffnung und nicht vergäßen der Taten Gottes und seine Gebote hielten,
hogy Istenbe vessék bizalmukat, s ne felejtsék el Isten cselekedeteit és parancsolatait óvják meg,
8 und nicht würden wie ihre Väter, eine abtrünnige und ungehorsame Art, welchen ihr Herz nicht fest war, und ihr Geist nicht treulich hielt an Gott;
s ne legyenek mint őseik, makacskodó és engedetlen nemzedék, nemzedék, mely nem szilárdította szívét, s Istenhez nem volt hűséges a lelke.
9 wie die Kinder Ephraim, so geharnischt den Bogen führeten, abfielen zur Zeit des Streits.
Efraim fiai, fegyverkezett íjászok, megfordultak a harcznak napján.
10 Sie hielten den Bund Gottes nicht und wollten nicht in seinem Gesetz wandeln,
Nem őrizték Isten szövetségét és vonakodtak tana szerint járni;
11 und vergaßen seiner Taten und seiner Wunder, die er ihnen erzeiget hatte.
elfelejtették cselekményeit és csodatotteit, melyeket láttatott velük.
12 Vor ihren Vätern tat er Wunder in Ägyptenland, im Felde Zoan.
Őseik előtt tett csodát Egyiptom országában, Czóan mezején.
13 Er zerteilete das Meer und ließ sie durchhin gehen; und stellete das Wasser wie eine Mauer.
Meghasította a tengert a átvonultatta őket, s megállította gátképpen a vizeket.
14 Er leitete sie des Tages mit einer Wolke und des Nachts mit einem hellen Feuer.
Vezette őket felhővel nappal, s egész éjjel tűz fényével.
15 Er riß die Felsen in der Wüste und tränkete sie mit Wasser die Fülle;
Sziklákat hasított a pusztában, s itatta bőven mint mélységekből;
16 und ließ Bäche aus dem Felsen fließen, daß sie hinabflossen wie Wasserströme.
fakasztott folyó vizeket a szirtből, s aláeresztett folyamokként vizeket.
17 Noch sündigten sie weiter wider ihn und erzürneten den höchsten in der Wüste;
De még tovább is vétkeztek ellene, engedetlenkedve a Legfelső iránt a sivatagban.
18 und versuchten Gott in ihrem Herzen, daß sie Speise forderten für ihre Seelen;
Megkísértették Istent szivükben, eledelt kérvén vágyuknak.
19 und redeten wider Gott und sprachen: Ja, Gott sollte wohl können einen Tisch bereiten in der Wüste!
Isten ellen beszéltek, mondták: Bír-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Siehe, er hat wohl den Felsen geschlagen, daß Wasser flossen und Bäche sich ergossen; aber wie kann er Brot geben und seinem Volk Fleisch verschaffen?
Lám, ráütött a sziklára és vizek folytak és patakok ömlöttek: kenyeret is bír-e adni, avagy húst készíthet-e népének?
21 Da nun das der HERR hörete, entbrannte er, und Feuer ging an in Jakob und Zorn kam über Israel,
Azért, meghallván az Örökkévaló, fölgerjedt, és tűz gyuladt ki Jákób ellen s harag is szállt föl Izraél ellen;
22 daß sie nicht glaubeten an Gott und hoffeten nicht auf seine Hilfe.
mert nem hittek Istenben és nem bíztak segítségében.
23 Und er gebot den Wolken droben und tat auf die Türen des Himmels;
Megparancsolta tehát a felhőknek fölül és az ég ajtóit megnyitotta,
24 und ließ das Man auf sie regnen, zu essen, und gab ihnen Himmelbrot.
hullatott rájuk mannát, hogy egyenek, égi gabonát adott nekik;
25 Sie aßen Engelbrot; er sandte ihnen Speise die Fülle.
menybeliek kenyerét ette az ember, eleséget küldött nekik jóllakásra.
26 Er ließ weben den Ostwind unter dem Himmel und erregte durch seine Stärke den Südwind.
Keleti szelet indított az égen és hajtotta erejével a déli szelet;
27 Und ließ Fleisch auf sie regnen wie Staub und Vögel wie Sand am Meer;
hullatott rájuk húst, mint a por, s mint a tengerek fövenye, szárnyas madarat;
28 und ließ sie fallen unter ihr Lager allenthalben, da sie wohneten.
leesni engedte tábora közepébe, az ő hajlékai körül.
29 Da aßen sie und wurden allzu satt; er ließ sie ihre Lust büßen.
Ettek és jóllaktak nagyon és a mire vágyódtak, elhozta nekik.
30 Da sie nun ihre Lust gebüßet hatten und sie noch davon aßen,
El sem álltak vágyuktól, még szájukban volt ételük,
31 da kam der Zorn Gottes über sie und erwürgete die Vornehmsten unter ihnen und schlug danieder die Besten in Israel.
és Isten haragja ellenük fölszállt, öldökölt kövéreik közt és Izraél ifjait legörnyesztette.
32 Aber über das alles sündigten sie noch mehr und glaubten nicht an seine Wunder.
Mindamellett még vétkeztek és nem hittek csodatetteiben;
33 Darum ließ er sie dahinsterben, daß sie nichts erlangeten, und mußten ihr Leben lang geplaget sein.
így hiábavalóságban fogyatta el napjaikat és esztendeiket rémületben.
34 Wenn er sie erwürgete, suchten sie ihn und kehreten sich frühe zu Gott
Ha ölte őket, keresték őt és újra fölkeresték Istent,
35 und gedachten, daß Gott ihr Hort ist und Gott der Höchste ihr Erlöser ist,
megemlékeztek, hogy Isten a sziklájuk s a legfelső Isten a megváltójuk.
36 und heuchelten ihm mit ihrem Munde und logen ihm mit ihrer Zunge.
És hitegették őt szájukkal, és nyelvükkel hazudtak neki;
37 Aber ihr Herz war nicht fest an ihm und hielten nicht treulich an seinem Bunde.
de szivük nem volt szilárd iránta s nem voltak hűségesek szövetségében.
38 Er aber war barmherzig und vergab die Missetat und vertilgte sie nicht; und wendete oft seinen Zorn ab und ließ nicht seinen ganzen Zorn gehen.
De ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti föl egész hevét.
39 Denn er gedachte, daß sie Fleisch sind, ein Wind, der dahinfähret und nicht wiederkommt.
Megemlékezett, hogy bús ők; lehellet, mely elszáll és meg nem tér.
40 Sie erzürneten ihn gar oft in der Wüste und entrüsteten ihn in der Einöde.
Hányszor engedetlenkedtek iránta a pusztában, búsították a sivatagban!
41 Sie versuchten Gott immer wieder und meisterten den Heiligen in Israel.
Újra megkísértették Istent és Izraél szentjét felbőszítették,
42 Sie dachten nicht an seine Hand des Tages, da er sie erlösete von den Feinden,
nem emlékeztek meg kezéről, a napról, melyen kiváltotta őket a szorongatótól,
43 wie er denn seine Zeichen in Ägypten getan hatte und seine Wunder im Lande Zoan,
hogy Egyiptomban tette jeleit és csodáit Czóan mezején.
44 da er ihr Wasser in Blut wandelte, daß sie ihre Bäche nicht trinken konnten;
Vérré változtatta folyamaikat, hogy nem ihatták folyóvizeiket.
45 da er Ungeziefer unter sie schickte, die sie fraßen, und Kröten, die sie verderbeten,
Bocsátott rájuk gyülevész vadat és az emésztette őket, békát és az pusztította őket.
46 und gab ihr Gewächs den Raupen und ihre Saat den Heuschrecken;
A tücsöknek adta át termésüket és szerzeményüket a sáskának.
47 da er ihre Weinstöcke mit Hagel schlug und ihre Maulbeerbäume mit Schloßen;
Megölte jégesővel szőlőjüket, s vadfügefáikat jeges kővel.
48 da er ihr Vieh schlug mit Hagel und ihre Herden mit Strahlen;
Átszolgáltatta a jégesőnek a barmukat és jószágukat a villámoknak.
49 da er böse Engel unter sie sandte in seinem grimmigen Zorn und ließ sie toben und wüten und Leid tun;
Bocsátotta rájuk föllobbant haragját: felindulást, haragvást és szorongatást, vészangyalok csapatját.
50 da er seinen Zorn ließ fortgehen und ihre Seelen vor dem Tode nicht verschonete und ließ ihr Vieh an der Pestilenz sterben;
Ösvényt egyengetett haragjának, nem vonta meg a haláltól lelküket és éltüket kiszolgáltatta a dögvésznek;
51 da er alle Erstgeburt in Ägypten schlug, die ersten Erben in den Hütten Hams.
megvert minden elsőszülöttet Egyiptomban, erők zsengéjét Chám sátraiban.
52 Und ließ sein Volk ausziehen wie Schafe und führete sie wie eine Herde in der Wüste.
Elindította népét mint a juhokat és vezérelte mint a nyájat a pusztában;
53 Und er leitete sie sicher, daß sie sich nicht fürchteten; aber ihre Feinde bedeckte das Meer.
vezette őket bizton és nem rettegtek, ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54 Und brachte sie in seine heilige Grenze, zu diesem Berge, den seine Rechte erworben hat.
Elvitte őket szent határába, a hegyhez, melyet jobbja szerzett.
55 Und vor ihnen her die Völker und ließ ihnen das Erbe austeilen und ließ in jener Hütten die Stämme Israels wohnen.
Kiűzött előlük nemzeteket, juttatta azokat kiosztott birtokul és lakoztatta sátraikban Izraél törzseit.
56 Aber sie versuchten und erzürneten Gott, den Höchsten, und hielten seine Zeugnisse nicht;
De megkísértették és engedetlenkedtek Isten a Legfelső, iránt és bízonyságaít nem őrizték meg.
57 und fielen zurück und verachteten alles, wie ihre Väter, und hielten nicht, gleichwie ein loser Bogen;
Eltértek és hűtelenkedtek, mint őseik, megfordultak, mint a csalfa íj.
58 und erzürneten ihn mit ihren Höhen und reizeten ihn mit ihren Götzen.
Bosszantották magaslataikkal és faragott képeikkel ingerelték.
59 Und da das Gott hörete, entbrannte er und verwarf Israel sehr,
Hallotta Isten és fölháborodott és megvetette nagyon Izraélt.
60 daß er Seine Wohnung zu Silo ließ fahren, die Hütte, da er unter Menschen wohnete;
Ott hagyta Síló hajlékát, a sátrat, ahol emberek közt lakozott.
61 und gab ihre Macht ins Gefängnis und ihre HERRLIchkeit in die Hand des Feindes;
Fogságra adta hatalmát, és dicsőségét szorongatónak a kezébe.
62 und übergab sein Volk ins Schwert und entbrannte über sein Erbe.
Átszolgáltatta népét a kardnak és fölháborodott birtoka ellen.
63 Ihre junge Mannschaft fraß das Feuer, und ihre Jungfrauen mußten ungefreiet bleiben.
Ifjait tűz emésztette, hajadonai pedig nászéneket nem értek.
64 Ihre Priester fielen durchs Schwert, und waren keine Witwen, die da weinen sollten.
Papjai a kard által estek el, és özvegyei nem siratták.
65 Und der HERR erwachte wie ein Schlafender, wie ein Starker jauchzet, der vom Wein kommt,
Ekkor fölébredt mint alvó az Úr, mint vitéz, ki felujjong bortól;
66 und schlug seine Feinde von hinten und hängete ihnen eine ewige Schande an.
s megverte szorongatóit, s meghátráltak; örök gyalázatot juttatott nekik.
67 Und verwarf die Hütte Josephs und erwählte nicht den Stamm Ephraim,
De megvetette József sátrát s Efraim törzsét nem választotta;
68 sondern erwählete den Stamm Juda, den Berg Zion, welchen er liebte.
hanem kiválasztotta Jehúda törzsét, Czión hegyét, melyet megszeretett.
69 Und bauete sein Heiligtum hoch, wie ein Land, das ewiglich fest stehen soll.
És fölépítette, mint a magas eget, szentélyét, mint a földet, melyet örökre megalapított.
70 Und erwählete seinen Knecht David und nahm ihn von den Schafställen;
S megválasztotta szolgáját Dávidot s elvette őt a juhok aklai mellől;
71 von den säugenden Schafen holte er ihn, daß er sein Volk Jakob weiden sollte und sein Erbe Israel.
szoptatós juhok mögől hozta el őt, hogy legeltesse népét Jákóbot és Izraélt, az ő birtokát;
72 Und er weidete sie auch mit aller Treue und regierte sie mit allem Fleiß.
legeltette is őket szívének gáncstalansága szerint, s kezei értelmességével vezette őket.