Psalm 55
1 Eine Unterweisung Davids, vorzusingen auf Saitenspielen. Gott, höre mein Gebet und verbirg dich nicht vor meinem Flehen.
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 Merke auf mich und erhöre mich, wie ich so kläglich zage und heule,
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 daß der Feind so schreiet, und der Gottlose dränget; denn sie wollen mir einen Tück beweisen und sind mir heftig gram.
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 Mein Herz ängstet sich in meinem Leibe, und des Todes Furcht ist auf mich gefallen.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 Furcht und Zittern ist mich ankommen, und Grauen hat mich überfallen.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 Ich sprach: O, hätte ich Flügel wie Tauben, daß ich flöge und etwa bliebe!
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 Siehe, so wollt ich mich ferne weg machen und in der Wüste bleiben. (Sela)
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 Ich wollt eilen, daß ich entrönne vor dem Sturmwind und Wetter.
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 Mache ihre Zunge uneins, HERR, und laß sie untergehen; denn ich sehe Frevel und Hader in der Stadt.
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 Solches gehet Tag und Nacht um und um in ihren Mauern; es ist Mühe und Arbeit drinnen.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 Schadentun regieret drinnen, Lügen und Trügen läßt nicht von ihrer Gasse.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 Wenn mich doch mein Feind schändete, wollt ich's leiden, und wenn mir mein Hasser pochte, wollt ich mich vor ihm verbergen;
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 du aber bist mein Geselle, mein Pfleger und mein Verwandter,
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 die wir freundlich miteinander waren unter uns; wir wandelten im Hause Gottes zu Haufen.
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 Der Tod übereile sie, und müssen lebendig in die Hölle fahren; denn es ist eitel Bosheit unter ihrem Haufen. (Sheol h7585)
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
16 Ich aber will zu Gott rufen, und der HERR wird mir helfen.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 Des Abends, Morgens und Mittags will ich klagen und heulen, so wird er meine Stimme hören.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 Er erlöset meine Seele von denen, die an mich wollen, und schaffet ihr Ruhe; denn ihrer ist viel wider mich.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 Gott wird hören und sie demütigen, der allwege bleibt. (Sela) Denn sie werden nicht anders und fürchten Gott nicht.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 Denn sie legen ihre Hände an seine Friedsamen und entheiligen seinen Bund.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 Ihr Mund ist glätter denn Butter und haben doch Krieg im Sinn; ihre Worte sind gelinder denn Öl und sind doch bloße Schwerter.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 Wirf dein Anliegen auf den HERRN! Der wird dich versorgen und wird den Gerechten nicht ewiglich in Unruhe lassen.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
