Psalm 18
1 Ein Psalm vorzusingen, Davids, des HERRN Knechts, welcher hat dem HERRN die Worte dieses Liedes geredet zur Zeit, da ihn der HERR errettet hatte von der Hand seiner Feinde und von der Hand Sauls, und sprach: Herzlich lieb habe ich dich, HERR, meine Stärke,
Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből. És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!
2 HERR, mein Fels, meine Burg, mein Erretter, mein Gott, mein Hort, auf den ich traue, mein Schild und Horn meines Heils, und mein Schutz!
Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.
3 Ich will den HERRN loben und anrufen, so werde ich von meinen Feinden erlöset.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.
4 Denn es umfingen mich des Todes Bande, und die Bäche Belials erschreckten mich;
Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.
A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem. (Sheol h7585)
6 Wenn mir angst ist, so rufe ich den HERRN an und schreie zu meinem Gott, so erhöret er meine Stimme von seinem Tempel, und mein Geschrei kommt vor ihn zu seinen Ohren.
Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.
7 Die Erde bebete und ward bewegt, und die Grundfesten der Berge regeten sich und bebeten, da er zornig war.
Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.
8 Dampf ging auf von seiner Nase und verzehrend Feuer von seinem Munde, daß es davon blitzete.
Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.
9 Er neigete den Himmel und fuhr herab, und Dunkel war unter seinen Füßen.
Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.
10 Und er fuhr auf dem Cherub und flog daher; er schwebete auf den Fittichen des Windes.
Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.
11 Sein Gezelt um ihn her war finster und schwarze dicke Wolken, darin er verborgen war.
A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.
12 Vom Glanz vor ihm trenneten sich die Wolken mit Hagel und Blitzen.
Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.
13 Und der HERR donnerte im Himmel, und der Höchste ließ seinen Donner aus mit Hagel und Blitzen.
És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső hullt és eleven szén.
14 Er schoß seine Strahlen und zerstreuete sie; er ließ sehr blitzen und schreckte sie.
És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.
15 Da sah man Wassergüsse, und des Erdbodens Grund ward aufgedeckt, HERR, von deinem Schelten, von dem Odem und Schnauben deiner Nase.
És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.
16 Er schickte aus von der Höhe und holete mich und zog mich aus großen Wassern.
Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.
17 Er errettete mich von meinen starken Feinden, von meinen Hassern, die mir zu mächtig waren,
Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.
18 Die mich überwältigten zur Zeit meines Unfalls; und der HERR ward meine Zuversicht.
Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.
19 Und er führete mich aus in den Raum, er riß mich heraus; denn er hatte Lust zu mir.
És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
20 Der HERR tut wohl an mir nach meiner Gerechtigkeit; er vergilt mir nach der Reinigkeit meiner Hände.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;
21 Denn ich halte die Wege des HERRN und bin nicht gottlos wider meinen Gott.
Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.
22 Denn alle seine Rechte hab ich vor Augen und seine Gebote werfe ich nicht von mir,
Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.
23 sondern ich bin ohne Wandel vor ihm und hüte mich vor Sünden.
És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.
24 Darum vergilt mir der HERR nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinigkeit meiner Hände vor seinen Augen.
És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.
25 Beiden Heiligen bist du heilig und bei den Frommen bist du fromm
Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.
26 und bei den Reinen bist du rein und bei den Verkehrten bist du verkehrt.
A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.
27 Denn du hilfst dem elenden Volk und die hohen Augen niedrigest du.
Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;
28 Denn du erleuchtest meine Leuchte; der HERR, mein Gott, macht meine Finsternis licht.
Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.
29 Denn mit dir kann ich Kriegsvolk zerschmeißen und mit meinem Gott über die Mauern springen.
Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.
30 Gottes Wege sind ohne Wandel; die Reden des HERRN sind durchläutert. Er ist ein Schild allen, die ihm vertrauen.
Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.
31 Denn wo ist ein Gott ohne dem HERRN? oder ein Hort ohne unsern Gott?
Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
32 Gott rüstet mich mit Kraft und macht meine Wege ohne Wandel.
Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:
33 Er macht meine Füße gleich den Hirschen und stellet mich auf meine Höhe.
Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.
34 Er lehret meine Hand streiten und lehret meinen Arm einen ehernen Bogen spannen.
Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.
35 Und gibst mir den Schild deines Heils, und deine Rechte stärket mich; und wenn du mich demütigest, machst du mich groß.
És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.
36 Du machst unter mir Raum zu gehen, daß meine Knöchel nicht gleiten.
Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.
37 Ich will meinen Feinden nachjagen und sie ergreifen und nicht umkehren, bis ich sie umgebracht habe.
Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.
38 Ich will sie zerschmeißen, und sollen mir nicht widerstehen; sie müssen unter meine Füße fallen.
Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.
39 Du kannst mich rüsten mit Stärke zum Streit; du kannst unter mich werfen, die sich wider mich setzen:
Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.
40 Du gibst mir meine Feinde in die Flucht, daß ich meine Hasser verstöre.
És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.
41 Sie rufen, aber da ist kein Helfer; zum HERRN, aber er antwortet ihnen nicht.
Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.
42 Ich will sie zerstoßen wie Staub vor dem Winde; ich will sie wegräumen wie den Kot auf der Gasse.
És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.
43 Du hilfst mir von dem zänkischen Volk und machst mich ein Haupt unter den Heiden; ein Volk, das ich nicht kannte, dienet mir.
Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.
44 Es gehorchet mir mit gehorsamen Ohren; ja, den fremden Kindern hat's wider mich gefehlet.
A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.
45 Die fremden Kinder verschmachten und zappeln in ihren Banden:
Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.
46 Der HERR lebet, und gelobet sei mein Hort; und der Gott meines Heils müsse erhaben werden,
Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!
47 der Gott, der mir Rache gibt und zwinget die Völker unter mich,
Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;
48 der mich errettet von meinen Feinden und erhöhet mich aus denen, die sich wider mich setzen. Du hilfst mir von den Frevlern.
A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
49 Darum will ich dir danken, HERR, unter den Heiden und deinem Namen lobsingen,
Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek.
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké.
