Sprueche 29
1 Wer wider die Strafe halsstarrig, ist, der wird plötzlich verderben ohne alle Hilfe.
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Wenn der Gerechten viel ist, freuet sich das Volk; wenn aber der Gottlose herrschet, seufzet das Volk.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 Wer Weisheit liebet, erfreuet seinen Vater; wer aber mit Huren sich nähret, kommt um sein Gut.
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 Ein König richtet das Land auf durchs Recht; ein Geiziger aber verderbet es.
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 Wer mit seinem Nächsten heuchelt, der breitet ein Netz zu seinen Fußtapfen.
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 Wenn ein Böser sündiget, verstrickt er sich selbst; aber ein Gerechter freuet sich und hat Wonne.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 Der Gerechte erkennet die Sache der Armen; der Gottlose achtet keine Vernunft.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 Die Spötter bringen frechlich eine Stadt in Unglück; aber die Weisen stillen den Zorn.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 Wenn ein Weiser mit einem Narren zu handeln kommt, er zürne oder lache, so hat er nicht Ruhe.
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 Die Blutgierigen hassen den Frommen; aber die Gerechten suchen seine Seele.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Ein Narr schüttet seinen Geist gar aus; aber ein Weiser hält an sich.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 Ein HERR, der zu Lügen Lust hat, des Diener sind alle gottlos.
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 Arme und Reiche begegnen einander; aber beider Augen erleuchtet der HERR.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 Ein König, der die Armen treulich richtet, des Thron wird ewiglich bestehen.
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 Rute und Strafe gibt Weisheit; aber ein Knabe, ihm selbst gelassen, schändet seine Mutter.
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 Wo viel Gottlose sind, da sind viel Sünden; aber die Gerechten werden ihren Fall erleben.
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Züchtige deinen Sohn, so wird er dich ergötzen und wird deiner Seele sanft tun.
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 Wenn die Weissagung aus ist, wird das Volk wild und wüst; wohl aber dem, der das Gesetz handhabet!
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 Ein Knecht läßt sich mit Worten nicht züchtigen; denn ob er's gleich verstehet, nimmt er sich's doch nicht an.
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 Siehest du einen schnell zu reden, da ist an einem Narren mehr Hoffnung denn an ihm.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
21 Wenn ein Knecht von Jugend auf zärtlich gehalten wird, so will er danach ein Junker sein.
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 Ein zorniger Mann richtet Hader an, und ein Grimmiger tut viel Sünde.
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 Die Hoffart des Menschen wird ihn stürzen; aber der Demütige wird Ehre empfahen.
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 Wer mit Dieben teil hat, hört fluchen und sagt's nicht an, der hasset sein Leben.
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 Vor Menschen sich scheuen, bringet zu Fall; wer sich aber auf den HERRN verlässet, wird beschützt.
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Viele suchen das Angesicht eines Fürsten; aber eines jeglichen Gericht kommt vom HERRN.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27 Ein ungerechter Mann ist dem Gerechten ein Greuel, und wer rechtes Weges ist, der ist des Gottlosen Greuel.
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
