< Sprueche 18 >

1 Wer sich absondert, der sucht, was ihn gelüstet, und setzt sich wider alles, was gut ist.
A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2 Ein Narr hat nicht Lust am Verstand, sondern was in seinem Herzen steckt.
Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
3 Wo der Gottlose hinkommt, da kommt Verachtung und Schmach mit Hohn.
Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4 Die Worte in eines Munde sind wie tiefe Wasser, und die Quelle der Weisheit ist ein voller Strom.
Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
5 Es ist nicht gut, die Person des Gottlosen achten, zu beugen den Gerechten im Gericht.
A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
6 Die Lippen des Narren bringen Zank, und sein Mund ringet nach Schlägen.
A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7 Der Mund des Narren schadet ihm selbst, und seine Lippen fahen seine eigene Seele.
A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
8 Die Worte des Verleumders sind Schläge und gehen einem durchs Herz.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
9 Wer laß ist in seiner Arbeit, der ist ein Bruder des, der das Seine umbringet.
A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
10 Der Name des HERRN ist ein festes Schloß; der Gerechte läuft dahin und wird beschirmet.
Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
11 Das Gut des Reichen ist ihm eine feste Stadt und wie eine hohe Mauer um ihn her.
A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
12 Wenn einer zugrund gehen soll, wird sein Herz zuvor stolz; und ehe man zu Ehren kommt, muß man zuvor leiden.
A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
13 Wer antwortet, ehe er höret, dem ist's Narrheit und Schande.
A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
14 Wer ein fröhlich Herz hat, der weiß sich in seinem Leiden zu halten; wenn aber der Mut liegt, wer kann's tragen?
A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15 Ein verständig Herz weiß sich vernünftiglich zu halten, und die Weisen hören gern, daß man vernünftiglich handelt.
Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16 Das Geschenk des Menschen macht ihm Raum und bringt ihn vor die großen HERREN.
Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
17 Der Gerechte ist seiner Sache zuvor gewiß; kommt sein Nächster, so findet er ihn also.
Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18 Das Los stillet den Hader und scheidet zwischen den Mächtigen.
A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19 Ein verletzter Bruder hält härter denn eine feste Stadt; und Zank hält härter denn Riegel am Palast.
A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20 Einem Mann wird vergolten, danach sein Mund geredet hat, und wird gesättiget von der Frucht seiner Lippen.
A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
21 Tod und Leben steht in der Zunge Gewalt; wer sie liebet, der wird von ihrer Frucht essen.
Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
22 Wer eine Ehefrau findet, der findet was Gutes und bekommt Wohlgefallen vom HERRN.
Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
23 Ein Armer redet mit Flehen; ein Reicher antwortet stolz.
Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24 Ein treuer Freund liebet mehr und steht fester bei denn ein Bruder.
Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.

< Sprueche 18 >