< Job 38 >
1 Und der HERR antwortete Hiob aus einem Wetter und sprach:
S felelt az Örökkévaló Jóbnak a viharból és mondta:
2 Wer ist der, der so fehlet in der Weisheit und redet so mit Unverstand?
Ki az, ki elhomályosítja a tanácsot, tudás nélküli szavakkal.
3 Gürte deine Lenden wie ein Mann; ich will dich fragen, lehre mich!
Övezd csak föl férfiként ágyékodat, hadd kérdelek, s te tudasd velem.
4 Wo warest du, da ich die Erde gründete? Sage mir's, bist du so klug?
Hol voltál, midőn alapítottam a földet, jelentsd ki, ha tudsz értelmet!
5 Weißt du, wer ihr das Maß gesetzt hat, oder wer über sie eine Richtschnur gezogen hat?
Ki vonta méreteit, ha tudod, vagy ki nyújtotta ki reá a mérőzsinórt?
6 Oder worauf stehen ihre Füße versenket? Oder wer hat ihr einen Eckstein gelegt,
Mire süllyesztettek le oszloplábai, vagy ki vetette oda sarokkövét?
7 da mich die Morgensterne miteinander lobeten, und jauchzeten alle Kinder Gottes?
Midőn együtt ujjongtak a reggel csillagai s riadoztak mind az Istenfiak;
8 Wer hat das Meer mit seinen Türen verschlossen, da es herausbrach wie aus Mutterleibe,
s elrekesztette ajtókkal a tengert, midőn előtörve kijött a méhből;
9 da ich's mit Wolken kleidete und in Dunkel einwickelte, wie in Windeln,
midőn felhőt tettem öltözetévé és sűrű ködöt pólyájává,
10 da ich ihm den Lauf brach mit meinem Damm und setzte ihm Riegel und Tür
és reája szabtam törvényemet és elhelyeztem reteszt meg ajtókat,
11 und sprach: Bis hieher sollst du kommen und nicht weiter; hie sollen sich legen deine stolzen Wellen!?
és mondtam, idáig jöjj s ne tovább, s itt legyen határa vetve hullámaid gőgjének!
12 Hast du bei deiner Zeit dem Morgen geboten und der Morgenröte ihren Ort gezeiget,
Világéletedben rendeltél-e reggelt, tudattad-e a hajnallal az ő helyét?
13 daß die Ecken der Erde gefasset und die Gottlosen herausgeschüttelt würden?
Hogy megragadja a földnek széleit, hogy lerázassanak róla a gonoszok:
14 Das Siegel wird sich wandeln wie Leimen, und sie stehen wie ein Kleid.
elváltozik mint pecsét agyag, a minden előáll mint egy ruha;
15 Und den Gottlosen wird ihr Licht genommen werden; und der Arm der Hoffärtigen wird zerbrochen werden.
s megvonatik a gonoszoktól világosságuk, s a fölemelt kar megtöretik.
16 Bist du in den Grund des Meers kommen und hast in den Fußtapfen der Tiefen gewandelt?
Eljutottál-e a tenger örvényéig, s a mélység fenekén járkáltál-e?
17 Haben sich dir des Todes Tore je aufgetan? Oder hast du gesehen die Tore der Finsternis?
Feltárultak-e neked a halál kapui s láttad-e a vakhomálynak kapuit?
18 Hast du vernommen, wie breit die Erde sei? Sage an, weißt du solches alles?
Figyeltél-e a föld tágasságáig? Jelentsd ki, ha mindezt tudod.
19 Welches ist der Weg, da das Licht wohnet, und welches sei der Finsternis Stätte,
Melyik az út oda, a hol lakik a világosság, és a sötétségnek merre van helye,
20 daß du mögest abnehmen seine Grenze und merken den Pfad zu seinem Hause?
hogy elvinnéd határához, a hogy értenéd házának ösvényét?
21 Wußtest du, daß du zu der Zeit solltest geboren werden und wieviel deiner Tage sein würden?
Tudhatod, mert akkor születtél, és sok a te napjaidnak száma!
22 Bist du gewesen, da der Schnee herkommt, oder hast du gesehen, wo der Hagel herkommt,
Eljutottál-e a hó tárházaihoz, és a jégeső tárházait láttad-e,
23 die ich habe verhalten bis auf die Zeit der Trübsal und auf den Tag des Streits und Kriegs?
melyet tartogattam szorongatás idejére, harcz és háború napjaira.
24 Durch welchen Weg teilet sich das Licht, und auffähret der Ostwind auf Erden?
Melyik az út oda, a hol szétoszlik a világosság, szétterjed a keleti szél a földre?
25 Wer hat dem Platzregen seinen Lauf ausgeteilet und den Weg dem Blitze und Donner,
Ki hasított csatornát az áradatnak és utat a mennydörgés villámának,
26 daß es regnet aufs Land, da niemand ist, in der Wüste, da kein Mensch ist,
hogy esőt hullasson földre, hol nincs férfi, pusztára, melyben ember nincs.
27 daß er füllet die Einöden und Wildnis und macht, daß Gras wächset?
Hogy jól lakasson pusztát és pusztaságot, és hogy sarjasztóvá tegye a pázsit eredőjét?
28 Wer ist des Regens Vater? Wer hat die Tropfen des Taues gezeuget?
Van-e az esőnek apja, vagy ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 Aus wes Leibe ist das Eis gegangen? Und wer hat den Reif unter dem Himmel gezeuget,
Kinek méhéből eredt a jég, s az égnek derét ki szülte?
30 daß das Wasser verborgen wird wie unter Steinen und die Tiefe oben gestehet?
Mint a kő összezsugorodnak a vizek, s a mélység felszíne összefogódzik.
31 Kannst du die Bande der sieben Sterne zusammenbinden, oder das Band des Orion auflösen?
Megkötöd-e a fiastyúknak kötelékeit, vagy megoldod-e órión pórázait;
32 Kannst du den Morgenstern hervorbringen zu seiner Zeit, oder den Wagen am Himmel über seine Kinder führen?
kihozod-e a csillagzatokat idején, és a gönczölszekeret fiaival együtt vezeted-e?
33 Weißt du, wie der Himmel zu regieren ist? Oder kannst du ihn meistern auf Erden?
Ismered-e az ég törvényeit, avagy te állapítod-e meg kormányát a földön?
34 Kannst du deinen Donner in der Wolke hoch herführen? Oder wird dich die Menge des Wassers verdecken?
Emeled-e a hangodat a felhőhöz, hogy víznek bősége borítson el téged?
35 Kannst du die Blitze auslassen, daß sie hinfahren und sprechen: Hie sind wir?
Kiküldesz-e villámokat, hogy menjenek s hogy azt mondják neked: íme itt vagyunk?
36 Wer gibt die Weisheit ins Verborgene? Wer gibt verständige Gedanken?
Ki helyezett a vesékbe bölcsséget, vagy ki adott a gondolatba értelmességet?
37 Wer ist so weise, der die Wolken erzählen könnte? Wer kann die Wasserschläuche am Himmel verstopfen,
Ki számlálja meg a fellegeket bölcsséggel s az ég tömlőit ki folyatja ki?
38 wenn der Staub begossen wird, daß er zuhaufe läuft und die Klöße aneinander kleben?
Mikor tömörré tömörül a por s a göröngyök összetapadnak?
39 Kannst du der Löwin ihren Raub zu jagen geben und die jungen Löwen sättigen,
Vadászol-e a nőoroszlánnak ragadmányt, s a fioroszlánok vágyát kitöltöd-e;
40 daß sie sich legen in ihre Stätte und ruhen in der Höhle, da sie lauern?
midőn guggolnak az odúkban, lesre ülnek a bozótban?
41 Wer bereitet dem Raben die Speise, wenn seine Jungen zu Gott rufen und fliegen irre, wenn sie nicht zu essen haben?
Ki készíti el a hollónak az ő prédáját, midőn gyermekei Istenhez fohászkodnak, kóvályognak eledel nélkül?