Job 23

1 Hiob antwortete und sprach:

Felele pedig Jób, és monda:

2 Meine Rede bleibet noch betrübt; meine Macht ist schwach über meinem Seufzen.

Még most is keserű az én beszédem; súlyosabb rajtam a csapás, ha panaszkodom.

3 Ach, daß ich wüßte, wie ich ihn finden und zu seinem Stuhl kommen möchte

Oh ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig.

4 und das Recht vor ihm sollte vorlegen und den Mund voll Strafe fassen

Elébe terjeszteném ügyemet, számat megtölteném mentő erősségekkel.

5 und erfahren die Rede, die er mir antworten, und vernehmen, was er mir sagen würde!

Hadd tudnám meg, mely szavakkal felelne nékem; hadd érteném meg, mit szólana hozzám.

6 Will er mit großer Macht mit mir rechten? Er stelle sich nicht so gegen mich,

Vajjon erejének nagy volta szerint perelne-é velem? Nem; csak figyelmezne reám!

7 sondern lege mir's gleich vor, so will ich mein Recht wohl gewinnen.

Ott egy igaz perelne ő vele; azért megszabadulhatnék birámtól örökre!

8 Aber gehe ich nun stracks vor mich, so ist er nicht da; gehe ich zurück, so spüre ich ihn nicht.

Ámde kelet felé megyek és nincsen ő, nyugot felé és nem veszem őt észre.

9 Ist er zur Linken, so ergreife ich ihn nicht; verbirget er sich zur Rechten, so sehe ich ihn nicht.

Bal kéz felől cselekszik, de meg nem foghatom; jobb kéz felől rejtőzködik és nem láthatom.

10 Er aber kennet meinen Weg wohl. Er versuche mich, so will ich erfunden werden wie das Gold.

De ő jól tudja az én utamat. Ha megvizsgálna engem, úgy kerülnék ki, mint az arany.

11 Denn ich setze meinen Fuß auf seine Bahn und halte seinen Weg und weiche nicht ab

Lábam az ő nyomdokát követte; utát megőriztem és nem hajoltam el.

12 und trete nicht von dem Gebot seiner Lippen; und bewahre die Rede seines Mundes mehr, denn ich schuldig bin.

Az ő ajakinak parancsolatától sem tértem el; szájának beszédeit többre becsültem, mint életem táplálékát.

13 Er ist einig, wer will ihm antworten? Und er macht es, wie er will.

Ő azonban megmarad egy mellett. Kicsoda téríthetné el őt? És a mit megkiván lelke, azt meg is teszi.

14 Und wenn er mir gleich vergilt, was ich verdienet habe, so ist sein noch mehr dahinten.

Bizony végbe viszi, a mi felőlem elrendeltetett, és ilyen még sok van ő nála.

15 Darum erschrecke ich vor ihm; und wenn ich's merke, so fürchte ich mich vor ihm.

Azért rettegek az ő színe előtt, és ha csak rá gondolok is, félek tőle.

16 Gott hat mein Herz blöde gemacht, und der Allmächtige hat mich erschrecket.

Mert Isten félemlítette meg az én szívemet, a Mindenható rettentett meg engem.

17 Denn die Finsternis macht kein Ende mit mir, und das Dunkel will vor mir nicht verdeckt werden.

Miért is nem pusztultam el e sötétség előtt, vagy miért nem takarta el előlem e homályt?!