Jeremia 36
1 Im vierten Jahr Jojakims, des Sohns Josias, des Königs Judas, geschah dies Wort zu Jeremia vom HERRN und sprach:
És volt Jehójákím, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:
2 Nimm ein Buch und schreibe darein alle Reden, die ich zu dir geredet habe über Israel, über Juda und alle Völker von der Zeit an, da ich zu dir geredet habe, nämlich von der Zeit Josias an bis auf diesen Tag,
Végy magadnak könyvtekercset és írd föl rá mindazon szavakat, amelyeket szóltam hozzád Izraelről és Jehúdáról, meg mind a nemzetekről, amely naptól fogva beszéltem hozzád, Jósijáhú napjaitól fogva mind e mai napig.
3 ob vielleicht das Haus Juda, wo sie hören all das Unglück, das ich ihnen gedenke zu tun, sich bekehren wollten, ein jeglicher von seinem bösen Wesen, damit ich ihnen ihre Missetat und Sünde vergeben könnte.
Hátha meghallják a Jehúda házabeliek mindazt a rosszat, amit szándékozom rajtuk cselekedni, azért hogy megtérjenek kiki rossz útjáról és megbocsássam bűnüket és vétküket.
4 Da rief Jeremia Baruch, den Sohn Nerias. Derselbige Baruch schrieb in ein Buch aus dem Munde Jeremias alle Reden des HERRN, die er zu ihm geredet hatte.
És hívta Jirmejáhú Barúkhot, Néríja fiát; és fölírta Bárúkh Jirmejáhú hazájából mind az Örökkévaló szavait, amelyeket szólt hozzá, könyvtekercsbe.
5 Und Jeremia gebot Baruch und sprach: Ich bin gefangen, daß ich nicht kann in des HERRN Haus gehen.
És megparancsolta Jirmejáhú Bárúkhnak, mondván: Én el vagyok zárva, nem mehetek be az Örökkévaló házába,
6 Du aber gehe hinein und lies das Buch, darein du des HERRN Reden aus meinem Munde geschrieben hast, vor dem Volk im Hause des HERRN am Fasttage; und sollst sie auch lesen vor den Ohren des ganzen Juda, die aus ihren Städten hereinkommen,
Menj be tehát te és olvasd föl a tekercsből, melyet szájamból írtál, az Örökkévaló szavait a nép füle hallatára az Örökkévaló házában a böjt napján; s mind a Jehúdabeliek füle hallatára is, akik a városaikból bejöttek, olvasd föl azokat.
7 ob sie vielleicht sich mit Beten vor dem HERRN demütigen wollten und sich bekehren, ein jeglicher von seinem bösen Wesen; denn der Zorn und Grimm ist groß, davon der HERR wider dies Volk geredet hat.
Hátha az Örökkévaló elé száll könyörgésük és megtérnek kiki gonosz útjáról, mert nagy a harag és a felindulás, melyet kimondott az Örökkévaló a nép felől.
8 Und Baruch, der Sohn Nerias, tat alles, wie ihm der Prophet Jeremia befohlen hatte, daß er die Reden des HERRN aus dem Buch läse im Hause des HERRN.
És cselekedett Báruch Nérija fia mind aszerint, amint parancsolta neki Jirmejáhú próféta, hogy olvassa a könyvből az Örökkévaló szavait az Örökkévaló házában.
9 Es begab sich aber im fünften Jahr Jojakims, des Sohns Josias, des Königs Judas, im neunten Monden, daß man ein Fasten verkündigte vor dem HERRN allem Volk zu Jerusalem und allem Volk, das aus den Städten Judas gen Jerusalem kommt.
És volt Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának ötödik évében, a kilencedik hónapban, böjtre szólították az Örökkévaló elé az egész népet Jeruzsálemben és az egész népet, mely bejött Jehúda városaiból Jeruzsálembe.
10 Und Baruch las aus dem Buch die Reden Jeremias im Hause des HERRN, in der Kapelle Gemarjas, des Sohns Saphans, des Kanzlers, im obern Vorhofe vor dem neuen Tor am Hause des HERRN, vor dem ganzen Volk.
Akkor fölolvasta Báruch a könyvből Jirmejáhú szavait az Örökkévaló házában, Gemarjahú, Sáfán fiának, az írónak csarnokában, a felső udvarban, az Örökkévaló háza új kapujának bejáratánál az egész nép füle hallatára.
11 Da nun Michaja, der Sohn Gemarjas, des Sohns Saphans, alle Reden des HERRN gehöret hatte aus dem Buch,
Midőn meghallotta Mikhájehú, Gemárjáhú Sáfán fiának fia mind az Örökkévaló szavait a könyvből,
12 ging er hinab in des Königs Haus, in die Kanzlei. Und siehe, daselbst saßen alle Fürsten: Elisama, der Kanzler, Delaja, der Sohn Semajas, Elnathan, der Sohn Achbors, Gemarja, der Sohn Saphans, und Zedekia, der Sohn Hananjas, samt allen Fürsten.
elément a király házába, az írónak csarnokába, és íme ott ültek mind a nagyok Elisámá az író, Delájáhú, Semájáhú fia, Élnátán, Akhbór fia, Gemarjáhú, Sáfán fia, Czidkijáhú, Chananjáhú fia és mind a nagyok.
13 Und Michaja zeigte ihnen an alle Reden, die er gehöret hatte, da Baruch las aus dem Buch vor den Ohren des Volks.
És tudtukra adta Mikhájehú mind a szavakat, amelyeket hallott, midőn felolvasott Bárúkh a könyvből a nép füle hallatára.
14 Da sandten alle Fürsten Judi, den Sohn Nethanjas, des Sohns Selemjas, des Sohns Chusis, nach Baruch und ließen ihm sagen: Nimm das Buch, daraus du vor dem Volk gelesen hast, mit dir und komm! Und Baruch, der Sohn Nerias, nahm das Buch mit sich und kam zu ihnen.
Ekkor küldték mind a nagyok Báruchhoz Jehúdít, Netanjáhú fiát, Selemjáhú fiát, húsi fiát, mondván: Azon tekercset, melyből felolvastál a nép füle hallatára, vedd kezedbe és jöjj el. És kezébe vette Bárúkh, Nérija fia a tekercset és elment hozzájuk.
15 Und sie sprachen zu ihm: Setze dich und lies, daß wir's hören! Und Baruch las ihnen vor ihren Ohren.
És szóltak hozzá: Ülj csak le és olvasd azt fel fülünk hallatára. És fölolvasott Bárúkh fülük hallatára.
16 Und da sie alle die Reden höreten, entsetzten sie sich einer gegen den andern und sprachen zu Baruch: Wir wollen alle diese Reden dem Könige anzeigen.
És volt, midőn hallották mind a szavakat, rettegve tekintettek egyik a másikára; és szóltak Báruchhoz: Tudtára kell adnunk a királynak mind e szavakat.
17 Und fragten den Baruch: Sage uns, wie hast du alle diese Reden aus seinem Munde geschrieben?
Báruchtól pedig megkérdezték, mondván: Add kérlek tudtunkra. hogyan írtad föl mind a szavakat az ő szájából.
18 Baruch sprach zu ihnen: Er las mir alle diese Reden aus seinem Munde, und ich schrieb sie mit Tinte ins Buch.
Mondta nekik Báruch: Szájával mondja el nekem mind e szavakat, én pedig fölírom a könyvbe tintával.
19 Da sprachen die Fürsten zu Baruch: Gehe hin und verbirg dich mit Jeremia, daß niemand wisse, wo ihr seid!
És szóltak a nagyok Báruchhoz: Menj, rejtőzzél el, te és Jirmejáhú, hogy senki ne tudja, hol vagytok.
20 Sie aber gingen hinein zum Könige in den Vorhof und ließen das Buch behalten in der Kammer Elisamas, des Kanzlers, und sagten vor dem Könige an alle diese Reden.
Erre bementek a királyhoz az udvarba, a tekercset pedig őrizetben hagyták Elisámá írónak csarnokában, és elmondták a király füle hallatára mind a dolgokat.
21 Da sandte der König den Judi, das Buch zu holen. Derselbige nahm es aus der Kammer Elisamas, des Kanzlers. Und Judi las vor dem Könige und allen Fürsten, die bei dem Könige stunden.
Ekkor küldte a király Jehúdít, hogy elhozza a tekercset; és elhozta Elisámá írónak csarnokából; és felolvasta Jehúdí a király füle hallatára és mindazon nagyok füle hallatára, akik a király körül álltak.
22 Der König aber saß im Winterhause, im neunten Monden, vor dem Kamin.
A király pedig a téli házban ült a kilencedik hónapban és előtte az üstben égett a, tűz.
23 Als aber Judi drei oder vier Blatt gelesen hatte, zerschnitt er's mit einem Schreibmesser und warf es ins Feuer, das im Kaminherde war, bis das Buch ganz verbrannte im Feuer.
És volt, amint fölolvasott Jehúdí három hasábot vagy négyet, elmetszette az író késével és beledobta, a tűzbe, mely az üstön volt, míg vége lett az egész tekercsnek az üstön levő tűzön.
24 Und niemand entsetzte sich noch zerriß seine Kleider, weder der König noch seine Knechte, so doch alle diese Reden gehöret hatten.
És nem rettegtek és nem szaggatták meg ruháikat, a király és mind a szolgái, akik hallották mind a szavakat.
25 Wiewohl Elnathan, Delaja und Gemarja baten den König, er wollte das Buch nicht verbrennen; aber er gehorchte ihnen nicht.
Elnátán ugyan és Delájáhú és Gemarjáhú kérték a királyt, hogy ne égesse el a tekercset, de nem hallgatott rájuk.
26 Dazu gebot noch der König Jerahmeel, dem Sohn Hamelechs, und Seraja, dem Sohn Asriels, und Selemja, dem Sohn Abdeels, sie sollten Baruch, den Schreiber, und Jeremia, den Propheten, greifen. Aber der HERR hatte sie verborgen.
És megparancsolta, a király Jerachmiélnek, a királyfinak és Szerájáhúnak, Azriél fiának és Sélemjáhúnak, Abdiél fiának, hogy hozzák el Bárúkhot az írót és Jirmejáhút a prófétát; de elrejtette őket az Örökkévaló.
27 Da geschah des HERRN Wort zu Jeremia, nachdem der König das Buch und die Reden, so Baruch hatte geschrieben aus dem Munde Jeremias, verbrannt hatte, und sprach:
És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, miután elégette a király a tekercset és a szavakat, melyeket Báruch Jirmejáhú szájából írt, mondván:
28 Nimm dir wiederum ein ander Buch und schreibe alle vorigen Reden darein, die im ersten Buch stunden, welches Jojakim, der König Judas, verbrannt hat,
Újból végy magadnak más tekercset és írd rá mind az előbbi szavakat, melyek az előbbi tekercsen voltak, amelyet elégetett Jehójákim, Jehúda királya.
29 und sage von Jojakim, dem Könige Judas: So spricht der HERR; Du hast dies Buch verbrannt und gesagt: Warum hast du darein geschrieben, daß der König von Babel werde kommen und dies Land verderben und machen, daß weder Leute noch Vieh drinnen mehr sein werden?
Jehójákímról, Jehúda királyáról pedig mondjad: Így szól az Örökkévaló: te elégetted ezt a tekercset, mondván: miért írtad rá, mondván: el fog jönni Bábel királya és elpusztítja ezt az országot és kiirt belőle embert és állatot!
30 Darum spricht der HERR von Jojakim, dem Könige Judas: Er soll keiner von den Seinen auf dem Stuhl Davids sitzen, und sein Leichnam soll hingeworfen des Tages in der Hitze und des Nachts in dem Frost liegen.
Azért így szól az Örökkévaló Jehójákímról Jehúda királyáról: nem lesz tőle olyan, aki ül Dávid trónján és hullája odavetve lesz a hőségnek nappal és a fagynak éjjel.
31 Und ich will ihn und seinen Samen und seine Knechte heimsuchen um ihrer Missetat willen. Und ich will über sie und über die Bürger zu Jerusalem und über die in Juda kommen lassen all das Unglück, das ich ihnen geredet habe, und sie doch nicht gehorchen.
És megbüntetem rajta és magzatján és szolgáin a bűnüket, és elhozom rájuk és Jeruzsálem lakóira és Jehúda embereire mindazt a rosszat, amelyet szóltam felőlük, de ők nem hallgattak rá.
32 Da nahm Jeremia ein ander Buch und gab es Baruch, dem Sohn Nerias, dem Schreiber. Der schrieb darein aus dem Munde Jeremias alle die Reden, so in dem Buch stunden, das Jojakim, der König Judas, hatte mit Feuer verbrennen lassen; und über dieselbigen wurden der Reden noch viel mehr, denn jener waren.
Jirmejáhú pedig más tekercset vett és odaadta Báruchnak, Nérijáhú fiának, az írónak és ráírta Jirmejáhú szájából azon könyvnek minden szavait, melyet Jehójákím, Jehúda királya a tűzben elégetett, és még hozzátétetett sok olyan szó, mint amazok.
