< 1 Samuel 12 >
1 Da sprach Samuel zum ganzen Israel: Siehe, ich habe eurer Stimme gehorchet in allem, das ihr mir gesagt habt, und habe einen König über euch gemacht.
És szólt Sámuel egész Izraelhez: Íme, hallgattam szavatokra mindenben, amit mondtatok nekem, és királyt tettem fölétek.
2 Und nun siehe, da zeucht euer König vor euch her. Ich aber bin alt und grau worden, und meine Söhne sind bei euch, und ich bin vor euch hergegangen von meiner Jugend auf bis auf diesen Tag.
Most hát, íme a király jár előttetek, én pedig megöregedtem és megőszültem, és fiaim – itt vannak veletek; én pedig jártam előttetek ifjúkorom óta mind e mai napig.
3 Siehe, hie bin ich, antwortet wider mich vor dem HERRN und seinem Gesalbten, ob ich jemandes Ochsen oder Esel genommen habe, ob ich jemand habe Gewalt oder Unrecht getan, ob ich von jemandes Hand ein Geschenk genommen habe und mir die Augen blenden lassen? so will ich's euch wiedergeben.
Itt vagyok, valljatok ellenem az Örökkévaló előtt és fölkentje előtt: kinek az ökrét vettem el és kinek a szamarát vettem el, kit fosztogattam, kit nyomtam el, és kinek a kezéből vettem váltságdíjat, hogy szemet hunyjak előtte – s megtérítem nektek.
4 Sie sprachen: Du hast uns keine Gewalt noch Unrecht getan und von niemandes Hand etwas genommen.
Mondták: Nem fosztogattál bennünket és nem nyomtál el, és nem vettél senki kezéből semmit.
5 Er sprach zu ihnen: Der HERR sei Zeuge wider euch und sein Gesalbter heutiges Tages, daß ihr nichts in meiner Hand funden habt. Sie sprachen: Ja, Zeugen sollen sie sein.
És szólt hozzájuk Tanú ellenetek az Örökkévaló és tanú az ő fölkentje e mai napon, hogy nem találtatok kezemben semmit. Mondták: Tanú!
6 Und Samuel sprach zum Volk: Ja, der HERR, der Mose und Aaron gemacht hat und eure Väter aus Ägyptenland geführet hat.
Erre szólt Sámuel a néphez: Az Örökkévaló, aki teremtette Mózest és Áront és aki fölvezette őseiteket Egyiptom országából
7 So tretet nun her, daß ich mit euch rechte vor dem HERRN über aller Wohltat des HERRN, die er an euch und euren Vätern getan hat.
Most tehát álljatok meg, hadd szálljak ítéletre veletek az Örökkévaló színe előtt, az Örökkévaló mindazon igaz tettei felől, melyeket cselekedett veletek és őseitekkel.
8 Als Jakob nach Ägypten kommen war, schrieen eure Väter zu dem HERRN, und er sandte Mose und Aaron, daß sie eure Väter aus Ägypten führeten und sie an diesem Ort wohnen ließen.
Amidőn Jákob Egyiptomba ment, kiáltottak őseitek az Örökkévalóhoz, és küldte az Örökkévaló Mózest és Áront, kivezették őseiteket Egyiptomból és letelepítették őket a helyen.
9 Aber da sie des HERRN, ihres Gottes, vergaßen, verkaufte er sie unter die Gewalt Sisseras, des Hauptmann zu Hazor, und unter die Gewalt der Philister und unter die Gewalt des Königs der Moabiter, die stritten wider sie.
De elfelejtették az Örökkévalót, Istenüket; akkor eladta őket Szíszerának, Cháczór hadvezérének kezébe, a filiszteusok kezébe és Móáb királyának kezébe, és harcoltak ellenük.
10 Und schrieen aber zum HERRN und sprachen: Wir haben gesündiget, daß wir den HERRN verlassen und Baalim und Astharoth gedienet haben; nun aber errette uns von der Hand unserer Feinde, so wollen wir dir dienen.
Ekkor kiáltottak az Örökkévalóhoz és mondták: Vétkeztünk, hogy elhagytuk az Örökkévalót és szolgáltuk a Báalokat és az Astóreteket; s most ments meg minket ellenségeink kezéből és majd szolgálunk téged.
11 Da sandte der HERR Jerubbaal, Bedan, Jephthah und Samuel und errettete euch von eurer Feinde Händen umher und ließ euch sicher wohnen.
És küldte az Örökkévaló Jerubbáalt és Bedánt és Jiftáchot és Sámuelt; megmentett titeket ellenségeitek kezéből köröskörül és laktatok biztonságban.
12 Da ihr aber sahet, daß Nahas, der König der Kinder Ammon, wider euch kam, sprachet ihr zu mir: Nicht du, sondern ein König soll über uns herrschen, so doch der HERR, euer Gott, euer König war.
Midőn láttátok, hogy Náchás, Ámmón fiainak királya, jön ellenetek, mondtátok nekem: Nem, hanem király uralkodjék rajtatok – holott az Örökkévaló, a ti Istenetek, a királyok.
13 Nun, da habt ihr euren König, den ihr erwählet und gebeten habt; denn siehe, der HERR hat einen König über euch gesetzt.
Most tehát, íme a király, akit választottatok, akit kértetek; íme adott az Örökkévaló fölétek királyt!
14 Werdet ihr nun den HERRN fürchten und ihm dienen und seiner Stimme gehorchen und dem Munde des HERRN nicht ungehorsam sein, so werdet beide ihr und euer König, der über euch herrschet, dem HERRN, eurem Gott, folgen.
Ha, majd félitek az Örökkévalót és szolgáljátok őt és hallgattok szavára és nem lesztek engedetlenek az Örökkévaló parancsa iránt és követitek ti is, a király is, aki királlyá lett rajtatok, az Örökkévalót, Istenteket –
15 Werdet ihr aber des HERRN Stimme nicht gehorchen, sondern seinem Munde ungehorsam sein, wird die Hand des HERRN wider euch und wider eure Väter sein.
ha pedig nem hallgattok az Örökkévaló szavára és engedetlenek lesztek az Örökkévaló parancsa iránt, akkor lesz az Örökkévaló keze ellenetek, amint volt atyáitok ellen.
16 Auch tretet nun her und sehet das große Ding, das der HERR vor euren Augen tun wird.
Most is – álljatok meg és lássátok ezt a nagy dolgot, melyet az Örökkévaló cselekszik szemeitek előtt.
17 Ist nicht jetzt die Weizenernte? Ich will aber den HERRN anrufen, daß er soll donnern und regnen lassen, daß ihr inne werdet und sehen sollt das große Übel, das ihr vor des HERRN Augen getan habt, daß ihr euch einen König gebeten habt.
Nemde búzaaratás van ma? Kiáltok az Örökkévalóhoz és adni fog mennydörgést és – esőt; tudjátok hát és lássátok, hogy nagy a gonoszságotok, melyet cselekedtetek, az Örökkévaló szemeiben, kérvén magatoknak királyt.
18 Und da Samuel den HERRN anrief, ließ der HERR donnern und regnen desselben Tages. Da fürchtete das ganze Volk sehr den HERRN und Samuel.
Ekkor kiáltott Sámuel az Örökkévalóhoz, és adott az Örökkévaló mennydörgést és esőt ama napon; és félte az egész nép nagyon az Örökkévalót és Sámuelt.
19 Und sprachen alle zu Samuel: Bitte für deine Knechte den HERRN, deinen Gott, daß wir nicht sterben; denn über alle unsere Sünde haben wir auch das Übel getan, daß wir uns einen König gebeten haben.
És szólt az egész nép Sámuelhez: Imádkozzál szolgáidért az Örökkévalóhoz, Istenedhez, hogy meg ne haljunk, mert mind a vétkeinket gonoszsággal tetéztük, kérvén magunknak a királyt.
20 Samuel aber sprach zum Volk: Fürchtet euch nicht, ihr habt zwar das Übel alles getan; doch weichet nicht hinter dem HERRN ab, sondern dienet dem HERRN von ganzem Herzen.
Szólt Sámuel a néphez: Ne féljetek, ti cselekedtétek ugyan mind e gonoszságot; csak el ne térjetek az Örökkévalótól, hanem szolgáljátok az Örökkévalót egész szívetekkel.
21 Und weichet nicht dem Eiteln nach; denn es nützet nicht und kann nicht erretten, weil es ein eitel Ding ist.
És ne térjetek el – a semmiségek után, melyek nem használnak és nem mentenek meg, mert semmiségek.
22 Aber der HERR verlässet sein Volk nicht um seines großen Namens willen; denn der HERR hat angefangen, euch ihm selbst zum Volk zu machen.
Mert nem veti el az Örökkévaló a népét az ő nagy neve kedvéért; mert úgy akarta az Örökkévaló, hogy magának népéül tegyen benneteket.
23 Es sei aber auch ferne von mir, mich also an dem HERRN zu versündigen, daß ich sollte ablassen, für euch zu beten und euch zu lehren den guten und richtigen Weg.
Én is – távol legyen tőlem, hogy vétkezzem az Örökkévaló ellen, megszűnvén imádkozni értetek; majd tanítalak titeket a jó és egyenes útra.
24 Fürchtet nur den HERRN und dienet ihm treulich von ganzem Herzen; denn ihr habt gesehen, wie große Dinge er mit euch tut.
Csak féljétek az Örökkévalót és szolgáljátok őt igazságban egész szívetekkel; mert lássátok, mi nagyot művelt veletek.
25 Werdet ihr aber übel handeln, so werdet beide, ihr und euer König verloren sein.
De ha gonoszul cselekedtek, ti is, királyotok is, el fogtok pusztulni.