Psalm 94

1 Gott der Rache, Jahwe, Gott der Rache, strahle auf!

Megtorlásnak Istene, Örökkévaló, megtorlásnak Istene, jelenj meg!

2 Erhebe dich, Richter der Erde, vergilt den Übermütigen, was sie andern angethan.

Emelkedjél, birája a földnek, hárítsd vissza tettüket a gőgösökre.

3 Wie lange sollen die Gottlosen, Jahwe, wie lange sollen die Gottlosen frohlocken?

Meddig fognak a gonoszok, oh Orökkévaló, meddig fognak a gonoszok újjongani?

4 Sie geifern, führen vermessene Reden; es überheben sich alle Übelthäter.

Bugyogtatnak, beszélnek daczosat, kérkednek mind a jogtalanságot cselekvők.

5 Dein Volk, Jahwe, zermalmen sie und dein Besitztum bedrücken sie.

Népedet, Örökkévaló, zúzzák, és birtokodat sanyargatják;

6 Witwen und Fremdlinge würgen sie und die Waisen morden sie

özvegyet és jövevényt ölnek és árvákat gyilkolnak.

7 und wähnen: “Jah sieht es nicht und der Gott Jakobs merkt es nicht.”

S azt mondták Nem látja Jáh s nem ügyel rá Jákób Istene.

8 Merkt doch auf, ihr Unvernünftigen im Volke! und ihr Thoren - wann wollt ihr klug werden?

Ügyeljetek, ti oktalanok a nép közt, s ti balgák, mikor tértek észre?

9 Der das Ohr gepflanzt hat, sollte der nicht hören? der das Auge gebildet, sollte der nicht sehen?

Vajon a ki fület plántál, nem hall-e, avagy a ki szemet alkot, nem 1át-e?

10 Der Völker in Zucht hält, sollte der nicht strafen - er, der die Menschen Erkenntnis lehrt?

Vajon a ki nemzeteket fenyít, nem büntet-e, ő, ki az embert tudásra tanítja?

11 Jahwe kennt die Gedanken der Menschen, denn sie sind ein bloßer Hauch.

Az Örökkévaló tudja az ember gondolatait, hogy hiábavalóság azok.

12 Wohl dem Manne, den du zurechtweisest, Jah, und aus deinem Gesetze belehrst,

Boldog a férfi, kit megfenyítsz, Jáh, és tanodra taníted;

13 ihm Ruhe zu schaffen vor Unglückstagen, bis dem Gottlosen die Grube gegraben wird.

hogy nyugtot adj neki bajnak napjaitól, míg megásatik a gonosznak a verem.

14 Denn Jahwe wird sein Volk nicht verstoßen, noch sein Besitztum preisgeben.

Mert nem veti el népét az Örökkévaló, s birtokát nem hagyja el.

15 Denn auf Gerechtigkeit wird der Rechtsspruch hinauskommen, und dem werden sich anschließen alle, die redliches Sinnes sind.

Mert igazsághoz tér vissza az ítélet, és utána mennek mind az egyenesszívüek.

16 Wer wird sich für mich gegen die Bösewichter erheben, wer für mich auftreten gegen die Übelthäter?

Ki támad mellém a gonosztevők ellen, ki áll oda mellém a jogtalanságot cselekvők ellen?

17 Wäre Jahwe nicht meine Hilfe, so läge meine Seele wohl schon in der Todesstille.

Hogyha nem volna az Örökkévaló segítségül nekem, kevés híján sír csendjében lakott volna a lelkem.

18 Wenn ich dachte: es wankt mein Fuß! so stützte mich deine Gnade, Jahwe.

Ha azt mondtam: megingott a lábam – szereteted, oh Örökkévaló támogat engem.

19 Wenn der schweren Gedanken in meinem Innern viele waren, erquickten deine Tröstungen meine Seele.

Mikor sok a tépelődés én bennem, a te vigasztalásaid vidámítják föl lelkemet.

20 Hat der verderbliche Stuhl mit dir Gemeinschaft, der wider Recht und Gesetz Unheil schafft?

Vajon társul-e veled a veszedelmek trónja, az a ki bajt alkot a törvény ellenére?

21 Sie scharen sich zusammen wider das Leben der Frommen und verurteilen unschuldiges Blut.

Összecsődülnek az igaznak lelke ellen, s az ártatlan vért kárhoztatják.

22 Aber Jahwe ward mir zur Burg, und mein Gott zu einem Felsen, der mir Zuflucht bot.

De nekem az Örökkévaló mentsvárul lett, és Istenem menedékem sziklájává;

23 Und er vergalt ihnen ihren Frevel und vertilgt sie in ihrer Bosheit; es vertilgt sie Jahwe, unser Gott.

s visszahárította rájuk gazságukat s rosszaságukban megsemmisíti őket, megsemmisíti őket az Örökkévaló, a mi Istenünk.