Psalm 78

1 Ein Maskil Asaphs. Vernimm, mein Volk, meine Unterweisung, neigt euer Ohr den Worten meines Mundes!

Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.

2 Ich will meinen Mund zu Sprüchen aufthun, will Rätsel aus der Vorzeit verkünden.

Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.

3 Was wir gehört und erfahren, und was unsere Väter uns erzählt haben,

A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,

4 wollen wir ihren Kindern nicht verhehlen, indem wir dem nachfolgenden Geschlechte die ruhmwürdigen Thaten Jahwes erzählen und seine Macht und die Wunder, die er gethan hat.

Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.

5 Er stellte ein Zeugnis in Jakob auf und gab eine Weisung in Israel, indem er unseren Vätern gebot, sie ihren Söhnen kundzuthun,

Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;

6 damit das nachkommende Geschlecht sie erführe, die Söhne, die geboren würden, damit sie aufträten und ihren Söhnen davon erzählten,

Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;

7 damit sie auf Gott ihr Vertrauen setzten und der großen Thaten Gottes nicht vergäßen und seine Gebote hielten

Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.

8 und nicht wie ihre Väter würden, ein abtrünniges und widerspenstiges Geschlecht, ein Geschlecht, das nicht festes Sinnes war, und dessen Geist nicht treulich an Gott hielt.

Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.

9 Die Söhne Ephraims, die Bogengerüsteten, kehrten am Tage des Kampfes um.

Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;

10 Sie hielten den Bund Gottes nicht und wollten nicht nach seinem Gesetze wandeln.

Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;

11 Sie vergaßen seine großen Thaten und seine Wunder, die er sie hatte schauen lassen.

Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.

12 Vor ihren Vätern hatte er Wunder gethan in Ägypten, im Gefilde von Zoan.

Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.

13 Er spaltete das Meer und ließ sie hindurchgehn und stellte die Wasser auf wie einen Damm.

Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.

14 Er leitete sie tagsüber mit der Wolke, die ganze Nacht hindurch mit feurigem Schein.

Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.

15 Er spaltete Felsen in der Wüste und tränkte sie wie mit Fluten in Fülle.

Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.

16 Er ließ Bäche aus dem Felsen hervorgehn und Wasser in Strömen herabfließen.

Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:

17 Dennoch sündigten sie weiter gegen ihn, indem sie sich in der Wüste gegen den Höchsten empörten.

Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;

18 Sie versuchten Gott in ihrem Herzen, indem sie Speise für ihr Gelüsten forderten.

És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.

19 Sie redeten wider Gott und sprachen: “Kann wohl Gott in der Wüste einen Tisch anrichten?

És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?

20 “Wohl schlug er den Felsen, daß Wasser strömten, und Bäche sich ergossen; “vermag er wohl auch Brot zu geben oder seinem Volke Fleisch zu verschaffen?”

Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?

21 Darum, als Jahwe das hörte, entrüstete er sich, und Feuer entzündete sich wider Jakob, und Zorn stieg herauf über Israel,

Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;

22 weil sie Gotte nicht glaubten und auf seine Hilfe nicht vertrauten.

Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,

23 Und er gebot den Wolken droben und öffnete die Thüren des Himmels,

És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.

24 ließ Manna auf sie regnen, daß sie zu essen hätten, und verlieh ihnen Himmelskorn.

És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.

25 Engelbrot hatte jedermann zu essen; er sandte ihnen Zehrung in Fülle.

Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,

26 Er ließ den Ostwind am Himmel aufbrechen und führte durch seine Stärke den Südwind herbei.

Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;

27 Er ließ Fleisch auf sie regnen wie Staub und beflügelte Vögel wie Sand am Meer.

És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.

28 Mitten in sein Lager ließ er sie fallen, rings um seine Wohnung her.

És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.

29 Da aßen sie und wurden gründlich satt, und er befriedigte ihr Gelüst.

Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.

30 Noch hatten sie sich ihres Gelüstes nicht entschlagen - sie hatten ihre Speise noch im Mund -

Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:

31 da stieg der Zorn Gottes über sie herauf und würgte unter ihren Fetten und streckte die Jünglinge Israels nieder.

Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;

32 Trotz alledem sündigten sie weiter und glaubten nicht an seine Wunder.

Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.

33 Darum ließ er ihre Tage wie einen Hauch dahinschwinden und ihre Jahre in bestürzender Schnelle.

Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.

34 Wenn er sie würgte, so fragten sie nach ihm und wendeten sich zurück zu Gott

Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.

35 und gedachten daran, daß Gott ihr Fels und Gott, der Höchste, ihr Erlöser sei.

És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;

36 Sie beschwatzten ihn mit ihrem Munde und logen ihm mit ihrer Zunge;

És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.

37 aber ihr Sinn war ihm gegenüber nicht fest, und sie hielten nicht treulich an seinem Bund,

De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;

38 während doch er barmherzig war, Schuld vergab und sie nicht vertilgte, gar oft von seinem Zorn abließ und nicht seinen ganzen Grimm aufbot.

Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.

39 Denn er gedachte daran, daß sie Fleisch seien, ein Hauch, der dahinfährt und nicht wiederkommt.

Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.

40 Wie oft empörten sie sich gegen ihn in der Wüste, betrübten sie ihn in der Einöde!

Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!

41 Immer wieder versuchten sie Gott und kränkten den Heiligen Israels.

És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.

42 Sie gedachten nicht an seine gewaltige Hand, an den Tag, da er sie vom Feinde befreit hatte,

Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;

43 da er seine Zeichen in Ägypten hinstellte und seine Wunder im Gefilde von Zoan.

Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.

44 Denn er verwandelte ihre Ströme in Blut und ihre Bäche, damit sie nicht trinken könnten.

És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.

45 Er sandte Hundsfliegen gegen sie, die fraßen sie, und Frösche, die verderbten sie.

Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.

46 Er gab ihr Gewächs dem Ungeziefer preis und was sie erarbeitet, der Heuschrecke.

Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.

47 Er erschlug ihre Weinstöcke mit Hagel und ihre Maulbeerfeigenbäume mit Schloßen.

Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.

48 Er gab ihr Vieh dem Hagel preis und ihre Herden den Blitzen.

Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.

49 Er entsandte wider sie die Glut seines Zorns, Wut und Grimm und Drangsal, eine Schar von Unglücksengeln.

Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.

50 Er ließ seinem Zorne freien Lauf, entzog ihre Seele nicht dem Tod und überlieferte ihr Leben der Pest.

Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.

51 Er schlug alle Erstgeburt in Ägypten, die Erstlinge der Manneskraft in den Zelten Hams.

És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.

52 Und er ließ sein Volk ausziehen wie Schafe und leitete sie in der Wüste wie eine Herde.

Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.

53 Er führte sie sicher, und sie brauchten sich nicht zu fürchten; ihre Feinde aber bedeckte das Meer.

És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.

54 Er brachte sie in sein heiliges Gebiet, zu dem Berge, den seine Rechte erworben hatte.

És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.

55 Er vertrieb vor ihnen Völker, verloste ihr Land zum erblichen Besitz und ließ in ihren Zelten die Stämme Israels wohnen.

És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.

56 Aber sie versuchten Gott, den Höchsten, und empörten sich gegen ihn und hielten seine Gebote nicht.

De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;

57 Sie wandten sich ab und waren treulos wie ihre Väter, wandelten sich, wie ein trügerischer Bogen.

Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.

58 Sie erzürnten ihn mit ihren Höhen und erregten seinen Eifer durch ihre Bilder.

Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.

59 Da Gott das vernahm, entrüstete er sich und verwarf Israel völlig.

Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.

60 Er gab die Wohnung zu Silo preis, das Zelt, wo er unter den Menschen wohnte,

És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;

61 ließ seine Macht in die Gefangenschaft wandern und seine Zier in die Gewalt des Feindes.

Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.

62 Er gab sein Volk dem Schwerte preis und entrüstete sich über sein Besitztum.

És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.

63 Seine Jünglinge fraß das Feuer, und seine Jungfrauen blieben ohne Hochzeitslied.

Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.

64 Seine Priester fielen durch das Schwert, und seine Witwen hielten keine Totenklage.

Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.

65 Da erwachte der Herr wie ein Schlafender, wie ein Held, der vom Weine besiegt ward.

Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;

66 Und er schlug seine Feinde zurück: ewige Schmach brachte er über sie.

És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.

67 Und er verwarf das Zelt Josephs und erwählte nicht den Stamm Ephraim,

Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;

68 sondern erwählte den Stamm Juda, den Berg Zion, den er liebgewonnen.

Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.

69 Und er baute so fest wie die Himmelshöhen sein Heiligtum, wie die Erde, die er für die Ewigkeit gegründet hat.

És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.

70 Er erwählte seinen Knecht David und nahm ihn von den Schafhürden hinweg.

És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.

71 Von den säugenden Schafen holte er ihn weg, daß er sein Volk Jakob weide und Israel, sein Besitztum.

A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.

72 Und er weidete sie in Herzenseinfalt und führte sie mit kluger Hand.

És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.