< Psalm 75 >
1 Dem Musikmeister, “verdirb nicht!” Ein Psalm Asaphs. Ein Lied. Wir danken dir, Gott, wir danken, und die deinen Namen anrufen, verkündigen deine Wunder.
Az éneklőmesternek, az altashétre, Aszáf zsoltára, ének. Tisztelünk téged, oh Isten, tisztelünk; neved közel van, hirdetik csodatetteid.
2 “Wenn ich die Zeit gekommen finde, so richte ich, wie es recht ist.
Ha megszabom a határidőt, én méltányosan ítélek.
3 “Wenn die Erde und alle ihre Bewohner vor Furcht vergehn - ich stelle ihre Säulen fest!” (Sela)
A föld és annak minden lakosa elcsügged; én erősítem meg annak oszlopait. (Szela)
4 Ich spreche zu den Übermütigen: Seid nicht übermütig! und zu den Gottlosen: Hebt euer Horn nicht hoch!
A kérkedőknek azt mondom: Ne kérkedjetek; és a gonoszoknak: Ne emeljetek szarvat!
5 Hebt euer Horn nicht hoch empor, redet nicht Freches wider den Fels!
Ne emeljétek magasra szarvatokat, ne szóljatok megkeményedett nyakkal;
6 Denn nicht vom Aufgang und nicht vom Niedergang und nicht aus der Wüste kommt Erhöhung,
Mert nem napkelettől, sem napnyugattól, s nem is a puszta felől támad a felmagasztalás;
7 sondern Gott ist Richter: diesen erniedrigt und jenen erhöht er!
Hanem Isten a biró, a ki egyet megaláz, mást felmagasztal!
8 Denn Jahwe hat einen Becher in der Hand mit schäumendem Wein und voll von Mischtrank und er schenkt daraus: ja, auch seine Hefen müssen schlürfen und trinken alle Gottlosen auf Erden.
Mert pohár van az Úr kezében, bortól pezseg, nedvvel tele; ha tölt belőle, még seprejét is iszsza és szopja a föld minden gonosztevője.
9 Ich aber will immerdar jubeln, will dem Gott Jakobs lobsingen.
Én pedig hirdetem ezt mindörökké, és éneket mondok a Jákób Istenének.
10 Und alle Hörner der Gottlosen will ich abhauen, aber die Hörner der Frommen sollen hoch erhoben sein!
És a gonoszoknak szarvait mind letördelem; az igaznak szarvai pedig felmagasztaltatnak.