Psalm 36

1 Dem Musikmeister. Vom Knechte Jahwes, von David. Eine Eingebung der Sünde wird dem Gottlosen im Innern seines Herzens zu teil; es giebt vor seinen Augen keinen Schrecken Gottes.

Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

2 Denn sie hat sanft gegen ihn gethan in seinen Augen, daß seine Verschuldung kund werde, und ihn Haß treffe.

Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik.

3 Die Worte seines Mundes sind Frevel und Trug; er hat's aufgegeben, klug zu sein, gut zu handeln.

Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni és jót cselekedni.

4 Frevel sinnt er auf seinem Lager; er tritt auf einen unguten Weg, Böses verabscheut er nicht.

Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, és nem veti meg a rosszat.

5 Jahwe, bis an den Himmel reicht deine Gnade, deine Treue bis zu den Wolken.

Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

6 Deine Gerechtigkeit ist wie die Berge Gottes, deine Gerichte wie die große Flut; Menschen und Vieh hilfst du, Jahwe.

Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, mint a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram!

7 Wie köstlich ist deine Gnade, o Gott! Die Menschenkinder bergen sich im Schatten deiner Flügel.

Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek.

8 Sie laben sich vom Fette deines Hauses, und mit dem Bache deiner Wonnen tränkst du sie.

Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

9 Denn bei dir ist die Quelle des Lebens; in deinem Lichte schauen wir Licht!

Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot.

10 Laß deine Gnade fortwähren denen, die dich kennen, und deine Gerechtigkeit denen, die redliches Herzens sind.

Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre.

11 Laß nicht den Fuß des Übermuts über mich kommen, noch die Hand der Gottlosen mich in die Irre jagen!

Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze.

12 Daselbst fielen die Übelthäter, wurden umgestoßen und vermochten sich nicht wieder zu erheben.

Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel!