Psalm 18
1 Dem Musikmeister. Vom Knechte Jahwes, von David, der an Jahwe die Worte dieses Liedes richtete, als ihn Jahwe aus der Gewalt aller seiner Feinde und aus der Hand Sauls errettet hatte. Er sprach: Ich will dich erhöhen, Jahwe, meine Stärke! Jahwe ist mein Fels in meiner Drangsal und mein Erretter.
A karmesternek. Az Örökkévaló szolgájától, Dávidtól; a ki elmondta az Örökkévalónak ez ének szavait, a mely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből és Sául kezéből. Mondta: Szeretlek, Örökkévaló, én erőm!
2 Mein Gott ist mein Hort, bei dem ich Zuflucht suche, mein Schild und mein Heilshorn, meine Burg.
Az Örökkévaló szírtem és váram és megszabadítóm, Istenem, sziklám, kiben menedékem van, paizsom, üdvöm szarúja, mentsváram!
3 Den Preiswürdigen rufe ich, Jahwe, so werde ich von meinen Feinden befreit.
A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.
4 Denn umringt hatten mich Wasserwogen, und tückische Bäche schreckten mich;
Körülfogtak halálnak kötelei, vésznek árjai ijesztettek;
alvilágnak kötelei környékeztek, elém kerültek a halálnak tőrei. (Sheol h7585)
6 Da mir angst ward, rief ich Jahwe an und zu meinem Gotte schrie ich. Er hörte aus seinem Palaste meine Stimme, und mein Geschrei kam vor ihn, drang zu seinen Ohren.
Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez fohászkodom; hallja templomából szavamat, fohászom eléje jut, füleibe.
7 Er blickte her - da wankte die Erde, und der Berge Grundfesten erbebten und schwankten hin und her, weil er ergrimmt war.
Ingott, rengett a föld, a hegyek alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.
8 Rauch stieg auf in seiner Nase, und Feuer fraß aus seinem Munde; glühende Kohlen brannten von ihm aus.
Füst szállott fel orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.
9 Er neigte den Himmel und ließ sich herab, während Dunkel unter seinen Füßen war.
meghajtotta az eget és leszállt, s ködhomály lábai alatt.
10 Er bestieg einen Kerub und flog dahin und schwebte einher auf den Fittigen des Windes.
Kérubra űlt és repült; suhant a szélnek szárnyain.
11 Er machte Finsternis zu seiner Hülle, ringsum zu seiner Hütte Wasserdunkel, dichte Wolken.
Sötétséget tett rejtekévé, maga körül sátoráúl, vizek sötétjét, fellegek sűrűjét.
12 Vom Glanze vor ihm brachen durch seine Wolken, Hagel und Feuerkohlen.
A fénytől őelőtte elvonúltak felhői – jégeső és tűzparazsak.
13 Da donnerte im Himmel Jahwe und der Höchste ließ seine Stimme erschallen.
Égben dörgött az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja hangját – jégesőt és tűzparazsat.
14 Er schleuderte seine Pfeile und zerstreute sie, blitzte Blitze und scheuchte sie.
Küldte nyilait és szétszórta őket, villámokat lőtt és megzavarta őket.
15 Da wurden sichtbar die Betten des Meers, und bloßgelegt die Grundfesten des Erdkreises vor deinem Schelten, Jahwe, vor dem Schnauben des Odems deiner Nase!
Meglátszottak a vizeknek medrei, feltárúltak a vi1ág alapjai, dorgálásodtól, oh Örökkévaló, orrod fuvallatának leheletétől.
16 Er langte herab aus der Höhe, ergriff mich, zog mich aus großen Wassern.
Lenyúl a magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.
17 Er entriß mich meinem starken Feinde und meinen Hassern, weil sie mir zu mächtig waren.
Megment hatalmas ellenemtől, és gyűlölőimtől, mert erősbek nálam.
18 Sie überfielen mich an meinem Unglückstag, aber Jahwe ward meine Stütze.
Elém törtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.
19 Er führte mich heraus in freien Raum, riß mich heraus, weil er Wohlgefallen an mir hatte.
Kivezetett engem tágas térre, kiragadott, mert kedvelt engem.
20 Jahwe erweist mir nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände vergilt er mir.
Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.
21 Denn ich hielt inne die Wege Jahwes und frevelte nicht gegen meinen Gott.
Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszúl Istenemtől;
22 Denn alle seine Rechte sind mir gegenwärtig, und seine Satzungen schob ich nicht beiseite.
mert ítéletei mind előttem vannak, és törvényeit nem távolítom el magamtól.
23 Ich war redlich gegen ihn und hütete mich vor meiner Verschuldung.
Gáncstalan voltam ő vele: őrizkedtem bűnömtől.
24 Da vergalt mir Jahwe nach meiner Gerechtigkeit, nach der Reinheit meiner Hände vor seinen Augen.
S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint szemei előtt.
25 Gegen den Liebreichen zeigst du dich liebreich, gegen den Redlichen zeigst du dich redlich,
Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan férfiúval gáncstalanúl;
26 gegen den Lauteren zeigst du dich lauter und gegen den Verkehrten zeigst du dich verdreht.
megtisztúlttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.
27 Denn du schaffst Hilfe gedrücktem Volk, aber hoffärtige Augen erniedrigst du.
Mert te a szegény népet megsegíted és a büszke szemeket leslázod.
28 Denn du lässest meine Leuchte scheinen; Jahwe, mein Gott, erhellt meine Finsternis.
Mert te világíttatod mécsesemet, az Örökkévaló, én Istenem fénynyé teszi sötétségemet.
29 Denn durch dich zerbreche ich Mauern und mit meinem Gotte springe ich über Wälle.
Mert veled rohanok meg csapatot, s Istenemmel ugrok fel falra.
30 Gottes Weg ist vollkommen! Das Wort Jahwes ist durchläuert: ein Schild ist er allen, die bei ihm Zuflucht suchen.
Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, paizsa ő mind a benne menedéket keresőknek.
31 Denn wer ist Gott außer Jahwe, und wer ein Hort außer unserem Gott?
Mert ki Isten az Örökkévalón kívűl, és ki a szikla Istenünkön kívűl.
32 Dem Gott, der mich mit Stärke gürtet und meinen Weg eben macht;
Az Isten az, ki felövez engem erővel, és gáncstalanná tette útamat.
33 der meine Füße den Hindinnen gleich macht und mich auf Höhen stellt,
Olyanná teszi lábaimat, mint az őzök, állnom enged magaslataimon.
34 der meine Hände streiten lehrt, daß meine Arme den ehernen Bogen spannen.
Karczra tanítja kezeimet, hogy érczíjjat ragadjanak karjaim.
35 Und du gabst mir den Schild deines Heils und deine Rechte stützte mich, und deine Herablassung machte mich groß.
Adtad nekem üdvödnek paizsát, jobbod támaszt engem, és nagygyá tesz a nyájasságod.
36 Du machtest weiten Raum für meinen Schritt, und meine Knöchel wankten nicht.
Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.
37 Ich verfolgte meine Feinde und holte sie ein und kehrte nicht um, bis ich sie vernichtet.
Üldözöm ellenségeimet és útolérem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.
38 Ich zerschmetterte sie, daß sie nicht mehr aufstehen konnten, dahinsanken unter meine Füße.
Szétzúzom őket, hogy föl sem kelhetnek, elhullanak lábaim alatt.
39 Du gürtetest mich mit Stärke zum Streit, beugtest meine Widersacher unter mich.
Felöveztél erővel a karczra, legörnyeszted támadóimat alattam.
40 Du ließest meine Feinde vor mir fliehen, und meine Hasser - die rottete ich aus!
Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy megsemmítsem.
41 Sie schrieen - aber da war kein Helfer, zu Jahwe - aber er antwortete ihnen nicht.
Fohászkodnak, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.
42 Und ich zermalmte sie wie Staub vor dem Winde, wie Gassenkot leerte ich sie aus.
Szétmorzsolom őket, mint port szél előtt, mint utczák sarát, kiürítem őket.
43 Du errettetest mich aus Völkerfehden, setztest mich zum Haupte der Heiden: Leute, die ich nicht kannte, wurden mir unterthan.
Megszabadítottál népnek küzdelmeitől, teszel engem nemzetek fejévé, nem-ismertem nép szolgál engem.
44 Aufs Hörensagen gehorchen sie mir, die Söhne der Fremde schmeicheln mir.
Fülhallásra engednek nekem, külföldnek fiai hízelegnek nekem.
45 Die Söhne der Fremde schmachten dahin und zittern hervor aus ihren Schlössern.
Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.
46 Es lebt Jahwe und gepriesen ist mein Hort, und hoch erhaben der Gott meines Heils;
Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék üdvöm Istene;
47 der Gott, der mir Rache gab und die Völker unter mich trieb,
az Isten, ki nékem megtorlást enged és népeket alám hódoltat,
48 der mich herausriß aus meinen Feinden, und über meine Widersacher erhöhtest du mich; vor dem gewaltthätigen Mann errettetest du mich.
megszabadít ellenségeimtől, támadóim közül is fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.
49 Darum will ich dich preisen, Jahwe, unter den Heiden und deinem Namen singen,
Azért magasztallak a nemzetek közt, oh Örökkévaló, és nevednek hadd dallok;
50 der seinem Könige großes Heil verleiht und seinem Gesalbten Huld erweist, David und seinem Samen bis in Ewigkeit!
ki nagygyá teszi királyának segítségét és kegyet mível fölkentjével, Dáviddal és magzatjával örökké.
