Psalm 147

1 Rühmet Jah, denn er ist gütig; lobsingt unserem Gott, denn er ist lieblich; es ziemt sich Lobgesang.

Hallelúja! Mert jó zengeni Istenünknek, mert kellemes, illendő a dicséret.

2 Jahwe baut Jerusalem wieder auf, er sammelt die Versprengten Israels.

Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izraél eltaszítottjait egybegyűjti.

3 Er heilt, die zerbrochenes Herzens sind, und verbindet ihre Wunden.

Ő, ki meggyógyítja a megtört szivüeket és bekötözi fájdalmaikat;

4 Er bestimmt den Sternen eine Zahl, er ruft sie alle mit Namen.

számát olvassa meg a csillagoknak, mindnyájukat néven szólítja.

5 Groß ist unser Herr und reich an Macht; seine Einsicht ist ohne Maß.

Nagy az urunk és sok erejű, értelmének nincsen száma.

6 Jahwe hält die Gebeugten aufrecht, erniedrigt die Gottlosen bis auf den Boden.

Föntartja az alázatosakat az Örökkévaló, földig alázza le a gonoszokat.

7 Singt Jahwe mit Danksagung, lobsingt unserem Gott auf der Zither!

Énekeljetek az Örökkévalónak hálaszóval, zengjetek Istenünknek hárfával!

8 Der den Himmel mit Wolken bedeckt, der Erde Regen bereitet, die Berge Gras sprossen läßt,

A ki felhőkkel borítja az eget, ki esőt készít a földnek, ki füvet sarjaszt a hegyeken;

9 der dem Vieh sein Futter giebt, den jungen Raben, die zu ihm schreien.

megadja kenyerét a baromnak, a hollófiaknak, a melyek felkiáltanak.

10 Er hat nicht Lust an der Stärke des Rosses, noch an den Schenkeln des Mannes Gefallen.

Nem a lónak erejében telik kivánsága, nem a férfi czombjaiban telik kedve.

11 Jahwe hat Gefallen an denen, die ihn fürchten, die auf seine Gnade harren.

Kedveli az Örökkévaló azokat, kik őt félik, azokat, kik várakoznak kegyelmére.

12 Preise Jahwe, Jerusalem; rühme deinen Gott, o Zion!

Dicsőitsd, Jeruzsálem, az Örökkévalót, dicsérd Istenedet, oh Czión!

13 Denn er hat die Riegel deiner Thore fest gemacht, deine Kinder in dir gesegnet.

Mert megerősítette kapuid reteszeit, megáldotta gyermekeidet tebenned.

14 Er schafft deinen Grenzen Frieden, sättigt dich mit dem besten Weizen.

Ő, ki békét teszen határodul, búzának javával jóllakat téged;

15 Er sendet sein Gebot auf Erden; gar schnell läuft sein Wort.

ki szavát a földre küldi, hamarosan szalad az igéje;

16 Er spendet Schnee wie Wolle, streut Reif wie Asche.

ki havat ad, akár a gyapju, deret szór, akár a hamu,

17 Er wirft sein Eis wie Bissen hin; wer kann vor seinem Froste bestehen?

dobja jegét, akár kenyérdarabok, fagya előtt ki állhat meg?

18 Er entsendet sein Wort und läßt sie schmelzen, läßt seinen Wind wehen, da rinnen Wasser.

Küldi igéjét s elolvasztja azokat, fuvatja szelét: folynak a vizek,

19 Er that Jakob sein Wort kund, Israel seine Satzungen und Rechte.

Tudtára adja igéjét Jákóbnak, törvényeit és rendeleteit Izraélnek.

20 Keinem Volk hat er also gethan und seine Rechte lehrte er sie nicht. Rühmet Jah!

Nem tett úgy egy nem yetnek sem, és rendeleteit – nem ismerik azokat. Hallelúja!