Psalm 139
1 Dem Musikmeister. Von David. Ein Psalm. Jahwe, du erforschest und kennst mich.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2 Du weißt mein Sitzen und mein Aufstehen; du verstehst meine Gedanken von ferne.
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3 Mein Gehen und mein Liegen prüfst du und bist vertraut mit allen meinen Wegen.
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4 Denn es ist kein Wort auf meiner Zunge, das du, Jahwe, nicht schon durchaus kennst.
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5 Hinten und vorn hast du mich umschlossen und legtest auf mich deine Hand.
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 Die Erkenntnis ist mir zu wunderbar, zu hoch - ich werde ihrer nicht mächtig!
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7 Wohin soll ich gehen vor deinem Geist und wohin fliehen vor deinem Angesicht?
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
8 Stiege ich zum Himmel empor, so bist du dort, und machte ich die Unterwelt zu meinem Lager, du bist da! (Sheol h7585)
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol h7585)
9 Nähme ich Flügel der Morgenröte, ließe mich nieder am äußersten Ende des Meers,
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10 auch da würde deine Hand mich führen, deine Rechte mich erfassen.
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11 Spräche ich: “Eitel Finsternis möge mich bedecken, und zu Nacht werde das Licht um mich her:
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12 so würde auch die Finsternis für dich nicht finster sein und die Nacht leuchten wie der Tag: die Finsternis ist wie das Licht.
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13 Denn du hast mein Innerstes geschaffen, wobst mich im Mutterleibe.
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14 Ich preise dich dafür, daß ich erstaunenswürdig ausgezeichnet bin: wunderbar sind deine Werke, und meine Seele erkennt das wohl.
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15 Mein Gebein war dir nicht verhohlen, als ich im Verborgenen gemacht, in Erdentiefen gewirkt ward.
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16 Deine Augen sahen mich, als ich noch ein ungestaltetes Klümpchen war; Tage wurden gebildet und insgesamt in dein Buch geschrieben, als noch keiner von ihnen da war.
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17 Aber wie schwer sind mir, o Gott, deine Gedanken, wie gewaltig ihre Summen!
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18 Wollte ich sie zählen, so würden ihrer mehr sein, als der Sandkörner; erwache ich, so bin ich noch bei dir.
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19 Ach, daß du doch die Gottlosen töten wolltest, Gott, und die Blutgierigen von mir weichen müßten,
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20 die sich arglistig wider dich empören, die deinen Namen freventlich aussprechen.
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21 Sollte ich nicht hassen, Jahwe, die dich hassen, und nicht Ekel empfinden an denen, die sich wider dich auflehnen?
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22 Mit vollendetem Hasse hasse ich sie, als Feinde gelten sie mir.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23 Erforsche mich, Gott, und erkenne mein Herz; prüfe mich und erkenne meine Gedanken!
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24 Und siehe, ob ein Weg, der zu Schmerzen führt, bei mir zu finden sei, und leite mich auf ewigem Wege!
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!
