Psalm 138

1 Von David. Von ganzem Herzen will ich dich preisen, angesichts der Götter dir lobsingen!

Dávidé. Magasztallak téged teljes szívemből; énekkel áldlak az istenek előtt.

2 Ich will mich niederwerfen vor deinem heiligen Tempel und deinen Namen preisen um deiner Gnade und Treue willen; denn du hast deinen Namen, dein Wort über alles groß gemacht.

Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért; mert minden neveden felül felmagasztalád a te beszédedet.

3 Als ich rief, erhörtest du mich; du machtest mich stolz, mein Inneres war voll Kraft.

Mikor kiáltottam, meghallgattál engem, felbátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

4 Es sollen dich preisen, Jahwe, alle Könige der Erde, denn sie haben die Worte deines Mundes gehört,

Magasztal téged, Uram, e földnek minden királya, mikor meghallják szádnak beszédeit,

5 und sollen singen von den Wegen Jahwes, denn die Herrlichkeit Jahwes ist groß.

És énekelnek az Úrnak útairól, mert nagy az Úr dicsősége!

6 Denn erhaben ist Jahwe und sieht den Niedrigen und erkennt den Stolzen von ferne.

Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.

7 Wenn ich inmitten von Drangsal wandeln muß, wirst du mich am Leben erhalten! Wider den Zorn meiner Feinde wirst du deine Hand ausstrecken, und deine Rechte wird mir helfen.

Ha nyomorúságban vergődöm, megelevenítesz; ellenségeim haragja ellen kinyújtod kezedet, és a te jobbkezed megment engemet.

8 Jahwe wird's für mich vollenden: Jahwe, deine Gnade währt ewig, laß deiner Hände Werke nicht fahren!

Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!