< Psalm 120 >
1 Wallfahrtslieder. Zu Jahwe in meiner Not rief ich, und er erhörte mich.
Zarándoklás éneke. Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem.
2 Jahwe, errette meine Seele von lügnerischer Lippe, von trügerischer Zunge.
Örökkévaló, mentsd meg lelkemet hazug ajaktól, csalárdság nyelvétől!
3 Was giebt dir und was mehrt dir die trügerische Zunge?
Mit ad neked és mit gyarapit neked a csalárdság nyelve?
4 Geschärfte Kriegerpfeile samt Ginsterkohlen!
Vitéznek élesített nyilai, meg rekettyének parazsa!
5 Wehe mir, daß ich bei Mesech zu Gaste bin, bei den Zelten Kedars wohne!
Jaj nekem, hogy Mésekhnél tartózkodtam, lakoztam Kédár sátrai mellett!
6 Zu lange schon wohnt meine Seele bei solchen, die den Frieden hassen.
Sokat lakozott a lelkem a béke gyülölői mellett.
7 Ich bin ganz Friede, aber wenn ich etwas rede, sind sie auf Kampf aus.
Én merő béke vagyok; de midőn beszélek, ők harczra készek.