Psalm 106
1 Rühmet Jah! Danket Jahwe, denn er ist gütig; denn ewig währt seine Gnade.
Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 Wer kann die Machtthaten Jahwes ausreden, all seinen Ruhm verkündigen?
Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?
3 Wohl denen, die auf Recht halten, dem, der zu jeder Zeit Gerechtigkeit übt.
Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.
4 Gedenke meiner, Jahwe, nach der Huld, die du deinem Volke verheißen; suche mich heim mit deiner Hilfe,
Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,
5 daß ich am Glücke deiner Auserwählten meine Lust schaue, mich an der Freude deines Volkes freue, mit deinem Eigentum mich rühme!
Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!
6 Wir haben gesündigt samt unsern Vätern, haben uns verschuldet, sind gottlos gewesen.
Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.
7 Unsere Väter in Ägypten begriffen deine Wunder nicht, gedachten nicht an deine große Gnade und empörten sich wider den Höchsten am Schilfmeer.
Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.
8 Aber er half ihnen um seines Namens willen, um seine Stärke kund zu thun.
De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.
9 Er bedrohte das Schilfmeer, daß es vertrocknete, und führte sie durch die Fluten wie auf einer Trift.
Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.
10 Er rettete sie aus der Gewalt dessen, der sie haßte, und befreite sie aus der Gewalt des Feindes.
És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.
11 Die Gewässer bedeckten ihre Bedränger; kein einziger von ihnen blieb übrig.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
12 Da glaubten sie an seine Worte, sangen seinen Ruhm.
És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.
13 Eilends vergaßen sie seine Thaten, warteten nicht auf seinen Entschluß.
Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!
14 Sie verfielen in der Steppe auf ein Gelüst und versuchten Gott in der Einöde.
Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.
15 Da gab er ihnen, was sie begehrten, und ließ die Darre in sie kommen.
És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.
16 Und sie wurden eifersüchtig auf Mose im Lager, auf Aaron, den Heiligen Jahwes.
És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.
17 Die Erde that sich auf und verschlang Dathan und bedeckte die Rotte Abirams.
Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.
18 Und Feuer zündete unter ihrer Rotte, die Flamme verbrannte die Gottlosen.
És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.
19 Sie machten ein Kalb am Horeb und warfen sich nieder vor einem Gußbild
Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.
20 und vertauschten ihren Herrlichen mit dem Bild eines Stiers, der Gras frißt.
Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.
21 Sie vergaßen Gottes, ihres Erretters, der Großes in Ägypten gethan hatte,
Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,
22 Wunderbares im Lande Hams, Furchtbares am Schilfmeer.
Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.
23 Da gedachte er, sie zu vertilgen, wenn nicht Mose, sein Auserwählter, vor ihm in die Bresche getreten wäre, um seinen Grimm vom Vertilgen wieder abzubringen.
Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.
24 Sie verschmähten das wonnige Land und glaubten seinem Worte nicht.
És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.
25 Sie murrten in ihren Zelten, hörten nicht auf die Stimme Jahwes.
És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.
26 Da erhob er ihnen seine Hand und schwur, daß er sie in der Wüste fällen
De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;
27 und ihre Nachkommen unter die Völker zerstreuen und in die Länder versprengen wolle.
S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.
28 Sie hingen sich an Baal Peor und aßen von den Opfern der toten Götzen.
Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.
29 Und sie erzürnten ihn durch ihre Thaten; da fuhr eine Plage unter sie.
És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.
30 Pinehas aber trat auf und richtete, da ward der Plage Einhalt gethan.
Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.
31 Und das wurde ihm als Gerechtigkeit zugerechnet durch alle folgenden Geschlechter bis in Ewigkeit.
És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.
32 Sodann erzürnten sie Gott am Hader-Wasser, und es erging Mose um ihretwillen übel.
Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,
33 Denn sie hatten seinem Geiste widerstrebt, und er redete unbedacht mit seinen Lippen.
Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.
34 Sie vertilgten nicht die Völker, die zu vertilgen Jahwe ihnen befohlen hatte.
Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.
35 Sie ließen sich mit den Heiden ein und lernten ihre Werke;
Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.
36 sie dienten ihren Götzen, und sie wurden ihnen zum Fallstrick.
És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.
37 Sie opferten Söhne und Töchter den Dämonen
És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,
38 und vergossen unschuldiges Blut, das Blut ihrer Söhne und Töchter, die sie den Götzen Kanaans opferten, daß das Land durch Blutschuld entweiht ward.
És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.
39 Sie verunreinigten sich durch ihre Werke und verübten Buhlerei mit ihren Thaten.
És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.
40 Da entbrannte der Zorn Jahwes gegen sein Volk, und er verabscheute sein Eigentum.
De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.
41 Er überlieferte sie in die Gewalt der Heiden, daß ihre Hasser über sie herrschten.
És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.
42 Und ihre Feinde bedrückten sie, und sie wurden unter ihre Gewalt gebeugt.
És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!
43 Viele Male errettete er sie; sie aber waren widerspenstig in ihrem Vorhaben und sanken durch ihre Verschuldung.
Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.
44 Und er sah ihre Not an, als er ihr Flehen vernahm,
De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;
45 und gedachte ihnen zu gut an seinen Bund und ließ sich's leid sein nach seiner großen Gnade.
És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.
46 Er schaffte, daß sie Erbarmen fanden bei allen, die sie gefangen hielten.
És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.
47 Hilf uns, Jahwe, unser Gott, und sammle uns aus den Heiden, daß wir deinem heiligen Namen danken, uns deines Lobpreises rühmen!
Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.
48 Gepriesen sei Jahwe, der Gott Israels, von Ewigkeit bis zu Ewigkeit, und alles Volk spreche: Amen! Rühmet Jah!
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.
