Lukas 1
1 Da nun schon Manche versucht haben, eine Erzählung von den bei uns beglaubigten Begebenheiten zu verfassen,
Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,
2 so wie es uns die ursprünglichen Augenzeugen und Diener des Wortes überliefert haben,
A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:
3 so habe auch ich mich entschlossen, nachdem ich allem von vorne an genau nachgegangen, es für dich, hochgeehrter Theophilus, nach der Reihenfolge niederzuschreiben,
Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,
4 damit du dich von der Gewißheit der Geschichten, die du in deinem Unterricht erfuhrst, überzeugen könnest.
Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.
5 Es war in den Tagen Herodes, des Königs von Judäa, ein Priester mit Namen Zacharias aus der Tagesklasse Abia, und derselbe hatte eine Frau aus den Töchtern Aaron, die hieß Elisabet.
Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.
6 Es waren aber beide gerecht vor Gott, wandelnd in allen Geboten und Gerechtsamen des Herrn, ohne Tadel.
És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.
7 Und sie hatten kein Kind, dieweil Elisabet unfruchtbar war, und beide waren hochbetagt.
És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten immár idős emberek valának.
8 Es geschah aber, da er, weil seine Tagklasse an der Reihe war, den Priesterdienst hatte vor Gott,
Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
9 traf ihn nach dem Brauche der Priesterschaft das Los, zu räuchern und hiezu in den Tempel des Herrn zu treten.
A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.
10 Und die ganze Versammlung des Volks war außerhalb im Gebet in der Stunde des Rauchopfers.
És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;
11 Es erschien ihm aber ein Engel des Herrn, zur Rechten des Räucheraltars stehend.
Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.
12 Und Zacharias, da er es sah, ward bestürzt und Furcht kam über ihn.
És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
13 Der Engel aber sprach zu ihm: fürchte dich nicht, Zacharias, dieweil deine Bitte erhört ist, und deine Frau Elisabet wird dir einen Sohn gebären, und du wirst ihm den Namen Johannes geben;
Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
14 und du wirst Freude und Wonne haben, und viele werden sich seiner Geburt freuen.
És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;
15 Denn er wird groß sein vor dem Herrn, Wein und Gebranntes wird er nicht trinken, und wird mit heiligem Geist erfüllt sein vom Mutterleib an,
Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.
16 und viele der Söhne Israels wird er bekehren zu dem Herrn ihrem Gott;
És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.
17 und er wird dahingehen vor ihm in Geist und Kraft des Elias, zu wenden die Herzen der Väter zu den Kindern und die Ungehorsamen zum Sinne der Gerechten, zu bereiten dem Herrn ein gerüstetes Volk.
És ez Ő előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.
18 Und Zacharias sagte zu dem Engel: woran soll ich das erkennen? bin ich doch ein Greis und meine Frau ist vorgerückt in Jahren.
És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem is igen idős.
19 Und der Engel antwortete und sagte zu ihm: ich bin Gabriel, der da steht vor Gott, und bin abgesandt zu dir zu reden und dir diese frohe Botschaft zu bringen.
És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.
20 Und siehe, du wirst schweigen müssen und unvermögend sein zu reden, bis zu dem Tage, da dies geschieht, dafür daß du meinen Worten nicht geglaubt hast, als welche zu ihrer Zeit erfüllt werden sollen.
És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.
21 Und das Volk war in Erwartung auf Zacharias, und sie wunderten sich darüber, daß er so lange blieb im Tempel.
A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.
22 Da er aber herauskam, vermochte er nicht zu ihnen zu reden, und sie erkannten, daß er ein Gesicht im Tempel gesehen; und er winkte ihnen zu, und blieb stumm.
És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő csak integetett nékik, és néma maradt.
23 Und es geschah, wie die Tage seines Dienstes voll waren, gieng er fort nach Hause.
És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.
24 Nach diesen Tagen aber empfieng Elisabet seine Frau, und verbarg sich fünf Monate und sagte:
E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:
25 also hat der Herr mir gethan in den Tagen, die er ersehen hat, meine Schmach wegzunehmen bei den Menschen.
Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben reám tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.
26 Im sechsten Monat aber wurde der Engel Gabriel von Gott gesandt in eine galiläische Stadt mit Namen Nazaret,
A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,
27 zu einer Jungfrau, die einem Mann mit Namen Joseph verlobt war, aus dem Hause David, und die Jungfrau hieß Mariam.
Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.
28 Und der Engel trat zu ihr ein und sprach: sei gegrüßt, du Begnadigte, der Herr sei mit dir.
És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.
29 Sie aber ward bestürzt über dem Worte, und sann darüber nach, was das für ein Gruß sei.
Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?!
30 Und der Engel sagte zu ihr: fürchte dich nicht, Mariam, denn du hast Gnade gefunden bei Gott.
És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
31 Und siehe, du wirst empfangen im Schoß, und wirst einen Sohn gebären, und wirst ihm den Namen Jesus geben.
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.
32 Der wird groß sein und ein Sohn des Höchsten genannt werden, und Gott der Herr wir ihm geben den Thron seines Vaters David,
Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;
33 und er wird König sein über das Haus Jakob in Ewigkeit, und seines Königreichs wird kein Ende sein. (aiōn g165)
És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (aiōn g165)
34 Mariam aber sagte zu dem Engel: wie soll das geschehen, da ich keinen Mann kenne?
Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?
35 Und der Engel antwortete und sprach zu ihr: heiliger Geist wird über dich kommen und Kraft des Höchsten wird dich beschatten; darum wird auch, was da entsteht, heilig genannt werden, Sohn Gottes.
És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.
36 Und siehe, Elisabet deine Verwandte hat gleichfalls einen Sohn empfangen, in ihrem Alter, und ist jetzt im sechsten Monat, sie, die unfruchtbar hieß.
És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:
37 Denn bei Gott ist kein Ding unmöglich.
Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.
38 Mariam aber sprach: siehe, ich bin des Herrn Magd; es geschehe mir nach deinem Wort; und der Engel wich von ihr.
Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.
39 Mariam aber stand auf in diesen Tagen und wanderte in das Gebirge eilig einer Stadt in Juda zu;
Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;
40 und trat in das Haus des Zacharias und begrüßte die Elisabet.
És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.
41 Und es geschah, wie Elisabet den Gruß der Mariam hörte, hüpfte das Kind in ihrem Leibe.
És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;
42 Und Elisabet ward voll heiligen Geistes und brach aus mit lauter Stimme in die Worte: Gesegnet bist du unter den Weibern, gesegnet die Frucht deines Leibes.
És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.
43 Und woher wird mir das, daß die Mutter meines Herrn zu mir kommt?
És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?
44 Denn siehe, wie die Stimme deines Grußes in mein Ohr drang, da hüpfte im Jubel das Kind in meinem Leibe.
Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.
45 Und selig, die geglaubt hat, daß zur Vollendung kommen wird, was vom Herrn zu ihr geredet ist.
És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.
46 Und Mariam sprach: Es war in den Tagen Herodes, des Königs von Judäa, ein Priester mit Namen Zacharias aus der Tagesklasse Abia, und derselbe hatte eine Frau aus den Töchtern Aaron, die hieß Elisabet.
Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,
47 Meine Seele lobet den Herrn,
És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.
48 und mein Geist frohlockte über Gott meinen Erlöser, daß er angesehen hat die Niedrigkeit seiner Magd. Denn siehe, von nun an werden mich selig preisen alle Geschlechter,
Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.
49 daß der Gewaltige Großes an mir gethan. Und heilig ist sein Name.
Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!
50 Und sein Erbarmen währt von Geschlecht zu Geschlecht für die, die ihn fürchten.
És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre vagyon azokon, a kik őt félik.
51 Er hat Kraft geübt mit seinem Arm. Er hat zerstreut, die da hoffärtig sind in ihres Herzens Sinn.
Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.
52 Er hat Gewaltige vom Thron gestürzt und Niedrige erhoben.
Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.
53 Hungernde hat er mit Gütern erfüllt und Reiche leer abziehen heißen.
Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.
54 Er hat sich Israel seines Sohnes angenommen, der Barmherzigkeit zu gedenken,
Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.
(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké! (aiōn g165)
56 Mariam aber blieb bei ihr gegen drei Monate und kehrte zurück nach Hause.
Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.
57 Bei Elisabet aber ward die Zeit voll zum Gebären und sie gebar einen Sohn.
Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.
58 Und ihre Nachbarn und Verwandten hörten, daß der Herr seine Barmherzigkeit an ihr verherrlicht hatte, und freuten sich mit ihr.
És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.
59 Und es geschah, am achten Tage kamen sie den Knaben zu beschneiden, und nannten ihn nach dem Namen seines Vaters Zacharias.
És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.
60 Und seine Mutter antwortete: Nein, sondern Johannes soll er heißen.
És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.
61 Und sie sagten zu ihr: es ist niemand in deiner Verwandtschaft, der diesen Namen führt.
És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.
62 Sie winkten aber dem Vater zu, wie er ihn genannt haben wolle.
És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?
63 Und er forderte ein Täfelchen und schrieb darauf: Johannes ist sein Name. Und es verwunderten sich Alle.
Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.
64 Alsbald aber ward ihm der Mund aufgethan und die Zunge, und er sprach und pries Gott,
És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.
65 und es kam Furcht über alle ihre Nachbarn, und im ganzen Gebirge Judäas wurden alle diese Dinge besprochen.
És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
66 Und alle die es hörten, nahmen es sich zu Herzen und sagten: was wird es mit diesem Knaben sein? war doch die Hand des Herrn mit ihm.
És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.
67 Und Zacharias, sein Vater, ward voll heiligen Geistes und weissagte und sprach:
És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:
68 Gepriesen sei der Herr, der Gott Israels, daß er heimgesucht und Erlösung geschaffen hat seinem Volk
Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,
69 und hat uns aufgerichtet ein Horn des Heiles im Hause Davids seines Knechtes,
És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,
A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak, (aiōn g165)
71 Erlösung von unseren Feinden und von der Hand aller, die uns hassen,
Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;
72 Erbarmen zu üben an unseren Vätern und zu gedenken seines heiligen Bundes,
Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,
73 nach dem er zugeschworen hat Abraham unserem Vater,
Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,
74 uns zu verleihen, daß wir furchtlos aus Feindeshand befreit
Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
75 ihm dienen in Heiligkeit und Gerechtigkeit vor ihm all' unsere Tage.
Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.
76 Und du aber, Kindlein, sollst Prophet des Höchsten heißen. Denn du sollst vor dem Herrn her wandeln, seine Wege zu bereiten,
Te pedig kis gyermek, a magasságos Isten prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;
77 zu geben Erkenntnis des Heils seinem Volke durch Vergebung ihrer Sünden.
És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.
78 Um herzlicher Barmherzigkeit willen unseres Gottes, in welcher uns heimsuchen wird der Aufgang aus der Höhe,
A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,
79 zu scheinen denen, die da sitzen in Finsternis und Todesschatten, zu richten unsere Füße auf den Weg des Friedens.
Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!
80 Der Knabe aber wuchs und ward stark am Geist, und war in der Wüste bis auf den Tag seiner Darstellung vor Israel.
A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.
