Job 8
1 Dann antwortete Bildad von Suah und sprach:
Akkor felele a sukhi Bildád, és monda:
2 Wie lange willst du solches reden, und sind ein heftiger Wind deines Mundes Worte?
Meddig szólasz még efféléket, és lesz a te szádnak beszéde sebes szél?
3 Beugt etwa Gott das Recht oder beugt der Allmächtige gerechte Sache?
Elforgatja-é Isten az ítéletet, avagy a Mindenható elforgatja-é az igazságot?
4 Wenn deine Kinder gegen ihn gesündigt haben, so lieferte er sie ihrem Frevel aus.
Ha a te fiaid vétkeztek ellene, úgy az ő gonoszságuk miatt vetette el őket.
5 Wenn du dich ernstlich an Gott wendest und zum Allmächtigen um Gnade flehst, -
De ha te az Istent buzgón keresed, és a Mindenhatóhoz bocsánatért könyörögsz;
6 wenn du lauter und redlich bist, so wird er alsbald für dich wach werden und deine Wohnstätte in der du als Gerechter weilst, wieder herstellen.
Ha tiszta és becsületes vagy, akkor legott felserken éretted, és békességessé teszi a te igazságodnak hajlékát.
7 Dann wird dann dein früheres Los armselig erscheinen, aber herrlich groß wird das nachmalige sein.
És ha előbbi állapotod szegényes volt, ez utáni állapotod boldog lesz nagyon.
8 Denn befrage nur frühere Geschlechter und achte auf das, was ihre Väter erforschten.
Mert kérdezd meg csak az azelőtti nemzedéket, és készülj csak fel az ő atyáikról való tudakozódásra!
9 Denn wir sind von gestern und wissen nichts, weil unsere Tage nur ein Schatten sind auf Erden.
Mert mi csak tegnapiak vagyunk és semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak árnyék e földön.
10 Sie aber werden dich belehren, dir es sagen und aus ihrer Einsicht Kunde geben.
Nem tanítanak-é meg azok téged? Nem mondják-é meg néked, és nem beszélik-é meg szívök szerint néked?!
11 “Wächst, wo kein Sumpf ist, Papyrus? Schießt Riedgras ohne Wasser auf?
Felnövekedik-é a káka mocsár nélkül, felnyúlik-é a sás víz nélkül?
12 “Noch steht's in seinem frischen Trieb, wo es nicht abgeschnitten werden kann, aber vor allem Grase verdorrt es.
Még gyenge korában, ha fel nem szakasztják is, minden fűnél elébb elszárad.
13 “Das ist das Ende Aller, die Gottes vergessen, und des Ruchlosen Hoffnung wird zu nichte.
Ilyenek az ösvényeik mindazoknak, a kik Istenről elfeledkeznek, és a képmutatónak reménysége is elvész.
14 Seine Zuversicht ist ein Sommerfaden, und ein Spinnengewebe ist's, worauf er vertraut.
Mivel szétfoszol bizakodása, és bizodalma olyan lesz, mint a pókháló.
15 “Er stützt sich auf sein Haus, aber es hält nicht Stand; er hält sich daran fest, doch es bleibt nicht stehn.
Házára támaszkodik, és nem áll meg; kapaszkodik belé, és nem marad meg.
16 “Frisch grünt er angesichts der Sonne, und über seinen Garten laufen seine Senker aus.
Bő nedvességű ez a napfényen is, és ágazata túlnő a kertjén.
17 “Um Geröll verflechten sich seine Wurzeln, zwischen Steinen bohrt er sich hindurch.
Gyökerei átfonódnak a kőhalmon; átfúródnak a szikla-rétegen.
18 “Doch wenn er ihn wegtilgt von seinem Standort, so verleugnet ihn der: Ich sah dich nie!
Ámha kiirtják helyéről, megtagadja ez őt: Nem láttalak!
19 “Sieh', das ist die Wonne seines Lebenswegs, und aus dem Staube sprossen andre auf!”
Ímé ez az ő pályájának öröme! És más hajt ki a porból.
20 Nein, Gott verschmäht den Frommen nicht und hält der Missethäter Hand nicht fest.
Ímé az Isten nem veti meg az ártatlant, de a gonoszoknak sem ád előmenetelt.
21 Noch wird er deinen Mund mit Lachen erfüllen und deine Lippen mit Jauchzen.
Még betölti szádat nevetéssel, és ajakidat vigassággal.
22 Die dich hassen, werden sich mit Schande bedecken, aber das Zelt der Frevler wird verschwunden sein.
Gyűlölőid szégyenbe öltöznek, és a gonoszok sátora megsemmisül.
