Job 18
1 Bildad von Suah antwortete und sprach:
Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:
2 Wie lange wollt ihr diese Wortjagd treiben? Kommt zu Verstand, hernach wollen wir reden!
Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk.
3 Weswegen werden wir dem Vieh gleichgeachtet, gelten für vernagelt in euren Augen?
Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?
4 Du, der sich in seinem Grimme selbst zerfleischt, - soll um deinetwillen die Erde entvölkert werden, und der Fels von seiner Stelle rücken?
Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről?
5 Jawohl erlischt der Gottlosen Licht, und seines Feuers Flamme leuchtet nicht.
Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája.
6 Das Licht verfinstert sich in seinem Zelt, und seine Leuchte über ihm erlischt.
A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette.
7 Seine rüstigen Schritte werden kurz, sein eigner Anschlag stürzt ihn ins Verderben.
Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt.
8 Denn ins Netz wird er getrieben mit seinen Füßen und über Flechtwerk wandelt er dahin.
Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.
9 Die Ferse packt ein Fallstrick, fest hält ihn die Schlinge.
A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt.
10 An der Erde ist der Strick für ihn versteckt, und die Falle für ihn auf dem Pfade.
Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén.
11 Ringsum ängstigen ihn Schrecknisse und scheuchen ihn auf Schritt und Tritt.
Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon.
12 Es hungert nach ihm das Unheil, und das Verderben klammert sich an seine Seite.
Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.
13 Es frißt die Glieder seines Leibes, es frißt seine Glieder der Erstgeborene des Todes.
Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.
14 Er wird herausgerissen aus seinem Zelt, auf das er vertraute: es treibt ihn hin zum Könige der Schrecken.
Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő.
15 In seinem Zelte wohnt, was ihm nicht angehört, auf seine Wohnstätte wird Schwefel gestreut.
Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.
16 Unten verdorren seine Wurzeln, und oben verwelkt sein Gezweig.
Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága.
17 Sein Gedächtnis verschwindet von der Erde, und kein Name bleibt ihm auf der Flur.
Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve.
18 Man stößt ihn aus dem Licht in Finsternis und treibt ihn weg vom Erdenrund.
A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt.
19 Nicht Sproß bleibt ihm noch Schoß in seinem Volk, und kein Entronnener ist in seiner Behausung.
Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.
20 Oba seines Verhängnistags erstarren die im Westen, und Schauder packt, die im Osten wohnen.
Az ő pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élő embereket.
21 Ja, so ergeht's der Wohnung des Frevlers, und so der Stätte dessen, der sich um Gott nicht kümmerte!
Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.
