Psalm 55
1 Auf den Siegesspender, bei Saitenspiel, ein Lehrgedicht, von David. Gott! Höre mein Gebet! Verbirg Dich nicht vor meinem Flehen!
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 Merk doch auf mich, erhöre mich! Ich bin verwirrt und zage kläglich,
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 dieweil der Feind so tobt, der Frevler drängt, und Unheil wälzen sie auf mich und sind mir heftig gram. -
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 Mir bebt das Herz in meiner Brust; mich überfallen Todesängste.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 Und Furcht und Zittern überkommen mich; ein Schauder überschauert mich.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 Ach, hätte ich doch Taubenschwingen, wünschte ich, ich flöge fort und suchte Rast!
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 In weite Ferne hin, zur Wüste in die Herberge! (Sela)
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 Geschwinder eilte ich zu meiner Zufluchtsstatt als Sturm und Wirbelwind.
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 Herr! Spalte, teile ihre Zunge! Ich sehe Streit und Frevel in der Stadt.
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 Sie wandeln Tag und Nacht um ihre Mauern, und Not und Jammer herrscht darin.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 Verderben herrscht in ihr; von ihrem Markte weicht nicht Lug noch Trug.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 Nicht schmäht mich jetzt mein Feind; denn das ertrüge ich. Mein Hasser höhnt mich nicht, sonst bärge ich mich sicherlich vor ihm.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 Nein! Du, ein Mensch von meinem Rang, mein Freund, mein Busenfreund!
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 Die wir vertraulich miteinander lebten, zum Gotteshaus im Zuge wallten! -
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 Sie überliste jetzt der Tod, daß sie lebendig in die Hölle fahren! In ihrem Innern nistet Bosheit. (Sheol h7585)
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
16 Ich ruf' zu Gott, der Herr mög' mich erretten!
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 Ich klage abends, morgens, mittags, seufzend. Er möge meinen Ruf erhören.-
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 "Erlöse mich zum Heil aus diesem Kampfe gegen mich! Sie stehn im Kampf mit mir."
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 Gott höre es und beuge sie und stoße sie zurück, (Sela) die nicht Versöhnung kennen und Gott nicht fürchten!
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 Vergriffen hat er sich sogar an meinen Opfern, an seinem Bund gefrevelt.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 Sein Mund war glatt, der Butter gleich, doch stand nach Kampf sein Sinn. Geschmeidiger als Öl, so waren seine Worte, und doch gezwickte Dolche:
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 "Befiehl dich doch dem Herrn! Er hat dich lieb und sorgt für dichund läßt nicht den Gerechten wanken."
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
23 Der Todesgrube übergib sie, Gott! Blutmenschen und Betrüger sollen nicht zur Hälfte ihrer Lebenstage kommen! Auf Dich vertraue ich.
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
