< Psalm 16 >
1 Ein Weihegesang, von David. - Beacht mich, Herr, wie ich bei Dir mich berge! -
Dávid miktámja. Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.
2 Ich spreche zu dem Herrn: "Du Herr! Du bist mein Glück; nichts geht mir über Dich."
Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen.
3 Die Heiligtümer, die im Land, die wundervollen, sind meine ganze Freude.
A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.
4 Die mehren ihre Schmerzen, die einem anderen zueilen. Ich nehme nimmer teil an ihren Blutspenden und bringe nicht auf meine Lippen ihre Namen.
Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más isten után sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.
5 Der Herr ist ja mein Anteil und mein Becher. - Du wirfst mein Los. -
Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat.
6 Die Lose sind für mich aufs Lieblichste gefallen; der Erbanteil gefällt mir über alle Maßen.
Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.
7 Den Herren preise ich, der mich berät, und auch die Nächte, da mich mein Gewissen mahnte.
Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim.
8 Ich stelle stets vor mich den Herrn; ich wanke nicht, wenn er zu meiner Rechten steht. -
Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.
9 Drob freue sich mein Herz und juble mein Gemüt! Und sicher ruht mein Leib.
Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik.
10 Du läßt nicht meine Seele in der Unterwelt, und Deinen Frommen läßt Du nicht Verwesung spüren. (Sheol )
Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson. (Sheol )
11 Du tust mir kund des Lebens Pfad zur Fülle jener Freuden, die bei Dir nur sind, zu ewigen Wonnen, die in Deiner Rechten.
Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.