Psalm 149

1 Alleluja! Ein neues Lied singt jetzt dem Herrn, sein Lob mit seiner Frommen Chor!

Dicsérjétek az Urat! Énekeljetek az Úrnak új éneket; dicsérje őt a kegyesek gyülekezete!

2 Froh wäre Israel an seinem Schöpfer. Ob ihres Königs seien Sions Söhne fröhlich!

Örvendezzen Izráel az ő teremtőjében: Sionnak fiai örüljenek az ő királyukban!

3 Mit Reigen sollen seinen Namen sie lobpreisen, mit Pauken und mit Zithern ihm lobsingen!

Dicsérjék az ő nevét tánczczal; dobbal és hárfával zengjenek néki.

4 Denn Wohlgefallen hat der Herr an seinem Volke. Er krönt mit Sieg die Dulder.

Mert kedveli az Úr az ő népét, a szenvedőket szabadulással dicsőíti meg.

5 Die Frommen jauchzen dann ob all der Herrlichkeit und tun sich nicht genug in Jubel.

Vígadozzanak a kegyesek tisztességben; ujjongjanak nyugvó helyökön.

6 In ihrem Mund sei Gottes Lob, ein scharfes Schwert in ihrer Hand,

Isten-dicsőítés legyen torkukban, kétélű fegyver kezeikben;

7 um Rache zu vollziehen an den Heiden und an den Völkern Ahndungen zu üben,

Hogy bosszút álljanak a pogányokon, és megfenyítsék a nemzeteket!

8 mit Ketten ihre Könige zu binden, mit Eisenfesseln ihre Edlen,

Hogy lánczra fűzzék királyaikat, főembereiket pedig vas-bilincsekbe.

9 um zu vollziehen das Gericht, wie's vorgeschrieben! Für alle seine Frommen ist dies ehrenvoll. Alleluja!

Hogy végrehajtsák rajtok a megírott ítéletet. Dicsőség ez az ő minden kegyeltjére! Dicsérjétek az Urat!