Psalm 119
1 Glückselig, die unsträflich leben und in des Herrn Gesetzen wandeln!
Boldogok a gáncstalan útuak, kik az Örökkévaló tana szerint járnak!
2 Glückselig sind, die seine Bräuche achten und ihn von ganzem Herzen suchen,
Boldogok, kik megóvják bizonyságait, egész szívvel keresik őt;
3 die nie ein Unrecht tun und die auf seinen Wegen wandeln!
nem is cselekedtek jogtalanságot, az ő útjaiban jártak!
4 Du selbst gibst Deine Vorschriften, daß man genau sie halte.
Te pasancsoltad, rendeleteidet hogy megőrizzük nagyon,
5 Ach, wäre fest mein Wandel in der Befolgung Deiner Ordnungen!
Vajha megszilárdulnának útjaim, hogy megőrizzem törvényeidet!
6 Dann werde ich niemals zuschanden, beacht ich alle Deine Satzungen.
Akkor nem szégyenülök meg, mikor tekintek mind a parancsaidra.
7 Ich danke Dir von Herzensgrunde, wenn ich erlerne Deine so gerechten Weisungen.
Magasztallak szívnek egyenességében, mikor tanulom igazságos ítéleteidet.
8 Genau beachten will ich Deine Vorschriften. Verlaß mich nicht dabei!
Törvényeidet megőrzöm, ne hagyj el oly nagyon!
9 Wodurch erhält ein Jüngling seinen Wandel rein? Wenn er sich hält an Deine Worte.
Miáltal teszi tisztává ifjú az ösvényét; Hogy megőrzi igéd szerint!
10 Von ganzem Herzen suche ich Dich auf. Entfremde mich nicht Deinen Satzungen!
Egész szivemmel kerestelek; ne engedj eltévednem parancsaidtól!
11 In meinem Herzen berge ich Dein Wort, auf daß ich wider Dich nicht sündige.
Szivembe rejtettem szavadat, azért, hogy ne vétkezzem ellened.
12 Gepriesen seist Du, Herr! Gewöhne mich an Deine Ordnungen!
Áldva légy, Örökkévaló, taníts engem törvényeidre!
13 Auswendig sag ich auf all Deine mündlichen Gebote.
Ajkaimmal beszélem el mind a szájad ítéleteit.
14 Ich freue mich des Weges hin zu Deinen Zeugnissen weit mehr als über irgendwelche Schätze.
Bizonyságaid útján örvendtem mint mindenféle vagyon fölött.
15 Was Du befiehlst, dem sinn ich nach und schaue hin auf Deine Pfade.
Rendeleteiden hadd elmélkedem, és hadd tekintsem ösvényeidet.
16 Mit Deinen Ordnungen befasse ich mich gern, vergesse nicht Dein Wort.
Törvényeidben gyönyörködöm, nem felejtem el igédet.
17 Gewähre Deinem Knechte, daß ich leben bleibe! Dann halte ich Dein Wort.
Végezz jót szolgádon, hadd éljek és őrizzem meg igédet.
18 Entschleiere mir das Auge, daß ich schaue, was wunderbar an Deiner Lehre!
Nyisd meg szemeimet, hogy láthassak csodás dolgokat tanodból!
19 Ein Fremdling bin ich in dem Lande. Verbirg mir nimmer Deine Satzungen!
Jövevény vagyok a földön; ne rejtsd el tőlem parancsaidat!
20 In Sehnsucht meine Seele sich verzehrt nach Deinen Weisungen zu jeder Zeit.
Megtörődik a lelkem, vágyakozva ítéleteid után minden időben.
21 Du schiltst die Frechen. Verfluchst, die Deine Satzungen mißachten!
Megdorgáltad az átkozott kevélyeket, kik eltévedtek parancsaidtól!
22 Wend Spott und Hohn von mir; denn Deine Zeugnisse, ich achte sie!
Gördíts le rólam gyalázatot és csúfságot, mert bizonyságaidat megóvtam.
23 Ob Fürsten auch sich wider mich beraten, Dein Knecht beherzigt dennoch Deine Ordnungen.
Bár ültek is nagyok, egymással beszéltek ellenem: a te szolgád elmélkedik törvényeiden.
24 Ja, Wonne sind mir Deine Zeugnisse, Wegweiser sind mir Deine Vorschriften.
Gyönyörűségem is a te bizonyságaid, azok a tanácsosaim.
25 Am Staube klebe ich. Erhalte mich nach Deinem Wort am Leben!
A porhoz tapadt a lelkem; élessz fel engem igéd szerint!
26 Ich lege meine Wege dar, und Du erhörst mich. Gewöhne mich an Deine Satzungen!
Útjaimat elbeszéltem s te meghallgattál: taníts engem törvényeidre!
27 Gib Einsicht mir ins Wesen Deiner Vorschriften! Dann will ich Deine Wunder überdenken.
Rendeleteid útját értesd meg velem, hadd elmélkedem csodatetteiden,
28 Vor Leid weint meine Seele. Richt mich nach Deinem Worte auf!
Szétfolyt a lelkem bánattól: támaszsz föl engem igéd szerint!
29 Halt fern von mir den Pfad der Untreue! Zu eigen gib mir Deine Lehre gnädiglich!
Hazugság útját távoztasd tőlem, s tanoddal kegyelmezz nekem.
30 Den Weg der Treue wähle ich, befolge Deine Weisungen.
Hűség útját választottam, ítéleteidet magam előtt tartottam.
31 Ich hänge fest an Deinen Zeugnissen. Herr, laß mich nicht zuschanden werden!
Ragaszkodtam bizonyságaidhoz: Örökkévaló, ne szégyeníts meg!
32 Ich laufe auf dem Wege Deiner Ordnungen; Du machst mir weit das Herz.
Parancsaid útján futok, mert tággá teszed szivemet.
33 Zeig mir den Weg zu Deinen Vorschriften, o Herr! Ich will ihn mit Bedacht einhalten.
Igazíts engem, Örökkévaló, törvényeid útjára, hadd óvjam meg mindvégig!
34 Gib Einsicht mir, daß ich befolge Deine Lehre und sie mit ganzem Herzen hüte!
Értesd meg velem, hogy megóvhassam tanodat s megőrizzem egész szívvel.
35 Laß Deiner Satzung Pfad mich wallen! Denn Freude habe ich daran.
Járass engem parancsaid ösvényén, mert azt kedvelem.
36 Zu Deinen Bräuchen lenke hin mein Herz und nicht zur Eigenliebe!
Hajlítsd szívemet bizonyságaidhoz, s ne nyerészkedéshez!
37 Lenk meine Augen ab vom Schielen nach dem Eitlen! Auf Deinen Wegen laß mich Leben finden!
Térítsd el szemeimet, hogy ne lássanak hamisat, útaidon éltess engem!
38 Bewähr an Deinem Knecht Dein Wort, das zu der Ehrfurcht vor Dir leiten soll!
Tartsd meg szolgádnak a te szavadat, a mely visz a félelmedre.
39 Nimm meine Schmach hinweg, daß ich gezweifelt, ob Deine Weisungen auch heilsam seien!
Térítsd el gyalázatomat, melytől félek, mert jók a te ítéleteid.
40 Nach Deinen Vorschriften verlangt es mich. In Deiner Liebe laß mich leben!
Íme vágyakoztam rendeleteidre: igazságoddal éltess engem!
41 Herr! Deine Gnade komme über mich, Dein Heil nach Deinem Worte,
Jőjenek rám kegyelmeid, oh Örökkévaló, segedelmed szavad szerint!
42 daß ich entgegne meinem Schmäher! Denn Deinem Wort vertraue ich.
Hogy megfelelhessek gyalázómnak; mert bíztam a te igédben.
43 Versag nicht meinem Mund das rechte Wort! Auf Deine Weisung harr ich sehnsuchtsvoll.
Ne ragadd ki az igazság szavát szájamból fölötte nagyon, mert ítéleteidre várakozom.
44 Stets will ich Deiner Lehre folgen, für immer und auf ewig,
Hogy megőrizhessem tanodat állandóan, mindörökké.
45 nach ihr, der überreichen, wandeln. Nach Deinen Vorschriften verlangt es mich.
Hogy járhassak tág téren, mert rendeleteidet kerestem.
46 Vor Königen selbst rede ich von Deinen Zeugnissen ohn alle Scheu.
Hogy beszélhessek bizonyságaidról királyoknak előtte s ne szégyenkezzem.
47 Ich habe meine Lust an Deinen Satzungen; ich liebe sie.
Majd gyönyörködöm parancsaidban, melyeket szeretek;
48 Ich rege meine Hände eifervoll für Deine so geliebten Satzungen und sinne über Deine Ordnungen.
s fölemelem kezeimet parancsaidhoz, melyeket szeretek, hogy elmélkedjem törvényeiden.
49 Gedenke Deinem Diener jenes Wort, auf das Du mich fest hoffen lässest!
Emlékezzél a szolgádnak jutott igéről, mivelhogy engem reméltettél.
50 Dies ist mein Trost in meinem Leid, daß Lebensmut Dein Wort mir gibt.
Ez vigasztalásom nyomoruságomban: hogy szavad fölélesztett engem.
51 So sehr Vermessene meiner spotten, ich weiche nicht von Deiner Lehre.
Kevélyek csúfoltak engem fölötte nagyon; tanodtól nem hajoltam el.
52 An Deine Weisungen, die alten, denke ich und fühle mich getröstet, Herr.
Gondoltam öröktől fogva való ítéleteidre, Örökkévaló, és megvigasztalódtam.
53 Der Frevler wegen packt mich Zornesglut, die Deine Lehre schnöd verlassen.
Forróság ragadott meg engem a gonoszok miatt, kik elhagyták tanodat.
54 Zu Lobesliedern sind mir Deine Ordnungen geworden im Haus, wo ich als Fremdling weile.
Dalok voltak nekem törvényeid jövevénységem házában.
55 Ich denke, Herr, an Deinen Namen in der Nacht, an Deine Lehre selbst in mitternächtiger Stunde.
Gondoltam éjjel nevedre, a megőriztem tanodat.
56 Zum Grundsatz ward mir dies, weil ich um Deine Vorschriften mich kümmere:
Ez jutott nekem, mert megóvtam rendeleteidet.
57 "Mein Alles ist der Herr", das deut ich so: Ich muß die Worte Dein beachten.
Osztályrészem, oh Örökkévaló – úgymondtam – hogy megőrzöm szavaidat.
58 Von ganzem Herzen werbe ich um Deine Huld. Sei gnädig mir nach Deinem Wort!
Könyörögtem előtted egész szivvel kegyelmezz nekem szavad szerint!
59 Ich überlege meine Wege und lenke meine Füß hin zu Deinen Zeugnissen.
Elgondoltam útjaimat s visszatérítettem lábaimat bizonyságaidhoz.
60 Ich eile, säume nicht, zu halten Deine Satzungen.
Siettem és nem késedelmeztem, hogy megőrizzem parancsaidat.
61 Der Frevler Stricke wollen mich umfangen; doch ich vergesse nimmer Deine Lehre.
Gonoszok csapatjai körülfogtak; tanodat nem felejtettem el.
62 Um Mitternacht erhebe ich mich schon und danke Dir für Deine Weisungen, die so gerecht,
Éjfélkor kelek föl, hogy hálát adjak neked a te igazságos ítéleteidért.
63 im Wetteifer mit allen, die Dich fürchten, die Deine Vorschriften befolgen.
Társa vagyok mindazoknak, kik téged félnek és rendeleteid megőrzőinek.
64 Voll Deiner Gnade ist die Erde, Herr. Gewöhne mich an Deine Satzungen!
Szereteteddel, Örökkévaló, tele van a föld, törvényeidre taníts engem.
65 Du tust an Deinem Knechte Gutes, nach Deinem Worte, Herr.
Jót tettél szolgáddal, Örökkévaló, a te igéd szerint.
66 So lehre mich heilsame Sitte und Erkenntnis! Denn Deinen Satzungen vertraue ich.
Jó értelemre és tudásra taníts engem, mert hittem parancsaidban.
67 Bevor ich leiden mußte, irrte ich; nun aber halte ich Dein Wort.
Mielőtt sanyarogtam, tévelygő voltam, de most megőrzöm a szavadat.
68 Du bist so gut und handelst gut. Gewöhne mich an Deine Satzungen!
Jó vagy te és jótevő: taníts engem törvényeidre!
69 Mir dichten Freche Falsches an; ich aber halte Deine Vorschriften aus ganzem Herzen.
Rám fogtak hazugságot a kevélyek, én egész szívvel megóvom rendeleteidet.
70 Ihr Herz ist stumpf wie Fett; doch ich ergötze mich an Deiner Lehre.
Eltompult mint hájtól a szivük, én tanodban gyönyörködtem.
71 Mir war es heilsam, daß ich litt, damit ich mich an Deine Ordnungen gewöhnte.
Jó nekem az, hogy sanyargattattam, azért hogy tanuljam törvényeidet.
72 Dein mündliches Gesetz gilt mir weit mehr als tausend Stücke Gold und Silber.
Jó nekem szájad tana, inkább mint ezrei aranynak és ezüstnek.
73 Von Deiner Hand bin ich geschaffen und gebildet. Verleih mir Einsicht, daß ich mich an Deine Satzungen gewöhne!
Kezeid készítettek és szilárdítottak engem: értesd meg velem, hogy tanulhassam parancsaidat!
74 Mit Freuden sehen, die Dich fürchten, daß ich mich auf Dein Wort verlasse.
Tisztelőid majd látnak engem és örülnek, mert igédre várakoztam.
75 Ich weiß es, Herr: Gerecht sind Deine Weisungen; in bester Absicht hast Du mich gezüchtigt.
Tudom, Örökkévaló, hogy igazság a te ítéleteid és hűséggel sanyargattál.
76 Zum Troste sei mir Deine Huld, wie Deinem Knechte Du verheißen
Legyen, kérlek, szereteted a vigasztalásomra, a szolgádnak jutott szavad szerint!
77 Laß Dein Erbarmen mich erquicken! Denn Deine Lehre ist mir Lust.
Jöjjön rám irgalmad, hogy éljek, mert tanod az én gyönyörűségem.
78 Schmach über diese Frechen, weil grundlos sie zu Unrecht mich bezichtigen! Ich sinne über Deine Vorschriften.
Szégyenűljenek meg a kevélyek, mert hazugsággal elnyomtak engem; én elmélkedem rendeleteiden.
79 Sie mögen sich durch mich in solche wandeln, die fürchten Dich und schätzen lernen Deine Zeugnisse!
Forduljanak felém tisztelőid és bizonyságaid ismeröi.
80 Unfehlbar sei mein Herz in Deinen Ordnungen, damit ich nicht erröten muß!
Legyen szívem gáncstalan a te törvényeidben, azért hogy meg ne szégyenüljek.
81 Nach Deinem Heile schmachtet meine Seele, ich harre Deines Wortes.
Epedett lelkem a segedelmedért, igédre várakoztam.
82 Nach Deinem Worte schmachten meine Augen: "Wann bringt's mir Trost?"
Epednek szemeim szavadért, mondván: mikor vigasztalsz meg engem?
83 Bin ich auch wie ein Schlauch im Rauche, vergesse ich doch niemals Deine Ordnungen.
Mert olyan lettem, mint tömlő a. füstben; törvényeidet nem felejtettem el.
84 Wieviel sind noch der Tage Deines Knechtes? Wann richtest Du, die mich verfolgen?
Meddig tartanak szolgádnak napjai? Mikor teszel ítéletet üldözőimen?
85 Mir graben Freche Gruben in dem, was Deiner Lehre nicht entspricht.
vermeket ástak nekem a kevélyek, a kik nem tanod szerint valók.
86 Was Du befiehlst, ist lautre Wahrheit; grundlos verfolgt man mich. Komm mir zu Hilfe!
Mind a parancsaid hűség, hazugsággal üldöznek: segíts engem!
87 Beinah vertilgten sie mich von der Erde; doch laß ich nicht von Deinen Vorschriften.
Kevés híján semmivé tettek az országban, de én nem hagytam el rendeleteidet.
88 Nach Deiner Huld erhalte mich am Leben, daß Deines Mundes Lehre ich befolge!
Szereteted szerint éltess engem, hogy megőrizhessem szájad bizonyságát.
89 Dein Wort ist für die Ewigkeiten, Herr; dem Himmel gleich, so steht es fest gegründet.
Örökké, oh Örökkévaló, fönnáll igéd az égben.
90 Durch alle Zeiten währet Deine Treue, wie Du die Erde für die Dauer hast gegründet.
Nemzedékre meg nemzedékre van a te hüséged; megszilárdítottad a földet és megállt.
91 Für Deine Winke steht sie heut bereit; denn alles ist Dir untertan.
Itéleteid szerint megállanak ma is, mert mind a te szolgáid.
92 Wenn Deine Lehre mir nicht Wonne wäre, vergangen wäre ich in meinem Leid.
Ha tanod nem a gyönyörűségem, akkor elvesztem volna nyomorúságomban.
93 Nie will ich Deine Vorschriften vergessen; denn Du verleihst mir dadurch Lebenskraft.
Soha sem felejtem el rendeleteidet; mert általuk éltettél engem.
94 Dein bin ich. Steh mir bei! Denn ich durchforsche Deine Vorschriften.
Tied vagyok: segíts engem, mert rendeleteidet kerestem.
95 Mir lauern Frevler auf, mich umzubringen; doch ich vertiefe mich in Deine Zeugnisse.
Reám vártak a gonoszok, hogy elveszítsenek; bizonyságaidra ügyelek én.
96 Bei allem anderen, was enden soll, ersehe ich ein Ende; doch Dein Gebot ist übergroß.
Minden epedésnek láttam végét; tágas a te parancsod nagyon.
97 Wie lieb ich Deine Lehre! Sie ist mein täglich Sinnen.
Mint szeretem tanodat! Egész nap ő az elmélkedésem.
98 Mich macht weit klüger Deine Satzung, als meine Feinde sind; denn ich besitze sie für immer.
Ellenségeimnél bölcsebbé tesz parancsod, mert örökké enyém az.
99 Verständiger noch werde ich als alle meine Lehrer; denn Deine Zeugnisse sind all mein Sinnen.
Mind a tanítóimnál eszesebbé lettem, mert bizonyságaid az én elmélkedésem.
100 An Einsicht übertreff ich Greise; denn ich beachte Deine Satzungen.
Véneknél értelmesebb vagyok, mert rendeleteidet megóvtam.
101 Ich wehre meinem Fuße jeden bösen Weg, auf daß ich Deines Wortes pflege.
Minden rossz ösvénytől tartóztattam lábaimat, azért hogy megőrizzem igédet.
102 Ich weiche nicht von deinen Weisungen; denn Du belehrest mich.
Itéleteidtől nem távoztam el, mert te oktattál engem.
103 Wie süß sind meinem Gaumen Deine Worte, weit süßer meinem Mund als Honigseim!
Mennyivel édesebbek szavaid inyemnek, mint a méz szájamnak!
104 Verständig werde ich durch Deine Vorschriften; drum hasse ich auch jeden falschen Pfad.
Rendeleteid által értelmes vagyok, azért gyűlölök minden hazug ösvényt.
105 Dein Wort ist meines Fußes Leuchte, ein Licht auf meinem Pfade.
Mécses a lábamnak a te igéd és világosság ösvényemnek.
106 Ich hab's mir eidlich vorgenommen, was Du gerecht befohlen, auch zu halten.
Megesküdtem s teljesítettem, hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet.
107 Ich bin gar tief gebeugt. Nach Deinem Worte, Herr, belebe mich!
Sanyarognom kellett nagyon oh Örökkévaló, éltess igéd szerint!
108 Laß, Herr, Dir meines Mundes Übungen gefallen! Gewöhne mich an Deine Weisungen!
Szájam felajánlásait vedd kedvesen, Örökkévaló, és ítéleteidre taníts engem.
109 Mein Leben ist beständig in Gefahr; doch ich vergesse Deine Lehre nicht.
Lelkem a tenyeremen van mindig, de tanodat nem felejtettem el.
110 Mir legen Frevler Schlingen; ich irre nimmer ab von Deinen Vorschriften. -
Tőrt vetettek gonoszok nekem, de rendeleteidtől nem tévedtem el.
111 Ein ewig Erbgut sind mir Deine Zeugnisse; ja, Herzenswonne sind sie mir.
Birtokul vettem bizonyságaidat örökre, mert szívem vígsága azok.
112 Ich neige hin mein Herz, zu tun, was Du befiehlst, für immer auf das eifrigste.
Ráhajlítottam szívemet, hogy megtegyem törvényeidet örökké, mindvégig.
113 Ich hasse Zweifler; doch Deine Lehre liebe ich.
Tétevázókat gyűlölök, s tanodat szeretem.
114 Mein Schirm und Schild bist Du; ich harre Deines Wortes.
Rejtekem és pajzsom vagy, igédre várakoztam.
115 Hinweg von mir, ihr Übeltäter! Ich will ja meines Gottes Satzungen befolgen.
Távozzatok tőlem, gonosztevők, hadd óvom meg Istenem parancsait!
116 Nach Deinem Worte stärke mich, auf daß ich lebe! Beschäme mich in meiner Hoffnung nicht!
Támogass engem szavad szerint, hogy éljek, s ne engedj megszégyenülnöm reményemmel!
117 Halt Du mich fest, daß ich gerettet werde! Ich schaue stets nach Deinen Ordnungen.
Erősíts engem, hogy megsegíttessem, hogy gyönyörködhessem mindig törvényeiden.
118 Die sich vergehn an Deinen Ordnungen, die wirfst Du weg; denn Trug ist all ihr Sinnen.
Elvetetted mind, kik törvényeidtől eltévelyegnek, mert hazug az ő csalfaságuk.
119 Die Frevler all auf Erden achtest Du wie Schlacken; drum liebe ich auch Deine Zeugnisse.
Mint salakot elmozdítottad mind a föld gonoszait, azért szeretem bizonysága-idat.
120 Aus Furcht vor Dir erschaudert mir die Haut; Ich fürchte mich vor Deinen Strafgerichten.
Borzadott rettegésedtől testem, és ítéleteidtől félek.
121 Das Rechte tu ich und das Gute. Gib meinen Drängern mich nicht preis!
Cselekedtem jogot és igazságot, ne engedj át zsarolóimnak!
122 Vertritt zu seinem Besten Deinen Knecht, daß nicht die Stolzen mir Gewalt antun!
Kezeskedjél szolgádért a jóra; ne zsaroljanak engem kevélyek.
123 Nach Deiner Hilfe schmachten meine Augen, nach Deiner Heilsverheißung.
Szemeim epedtek segítségedért és igazságos szavadért.
124 Verfahr mit Deinem Knecht nach Deiner Huld! Gewöhne mich an Deine Ordnungen!
Tégy szolgáddal szereteted szerint és törvényeidre taníts engem.
125 Dein Knecht bin ich. Belehre mich, auf daß ich Deine Bräuche wohl verstehe!
Szolgád vagyok, értesd meg velem, hadd ismerjem meg bizonyságaidat!
126 's ist Zeit, sich für den Herrn zu regen; sie wollen Dein Gesetz abschaffen.
Ideje cselekedni az Örökkévalóért: megbontották a te tanodat.
127 Drum liebe ich auch Deine Satzungen viel mehr als Gold, als selbst das feinste Gold.
Azért szeretem parancsaidat jobban aranynál és színaranynál.
128 Drum habe ich all Deine Vorschriften mir auserwählt; ich hasse jeden falschen Weg.
Azért helyeslek mindenről való minden rendeletet, minden hazug ösvényt gyűlölök.
129 Geheimnisvoll sind Deine Zeugnisse drum achtet ihrer meine Seele.
Csodásak a te bizonyságaid, azért megóvta azokat lelkem.
130 Dein Wort erschließen spendet Licht; es macht die Einfalt klug.
Szavaidnak megkezdése világít, értelmessé tesz együgyüeket.
131 Begierig öffne ich den Mund; denn mich verlangt nach Deinen Satzungen.
Feltátottam szájamat s lihegtem, mert parancsaidra vágyódtam.
132 Wend Dich zu mir und sei mir gnädig, wie's Rechtens ist für die, die Deinen Namen lieben!
Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, joga szerint azoknak, kik nevedet szeretik.
133 In Deinem Wort mach meine Schritte fest! Laß nicht das Böse herrschen über mich!
Lépteimet szilárdítsd meg szavaddal, s ne engedj uralkodni rajtam semmi jogtalanságot.
134 Von Menschendruck befreie mich, damit ich Deine Vorschriften befolge!
Válts ki engem ember zsarolásától, hogy megőrizhessem rendeleteidet.
135 Laß Deinem Knecht Dein Antlitz leuchten! Gewöhne mich an Deine Ordnungen!
Arczodat világíttasd szolgádra és taníts engem törvényeidre!
136 Aus meinen Augen strömen Wasserbäche für die, die Deine Lehre nicht befolgen.
Vízpatakoktól kiáradnak szemeim, mivel nem őrizték meg tanodat.
137 Gerecht bist Du, o Herr, und Deine Weisungen sind recht.
Igazságos vagy, Örökkévaló, és egyenesek ítéleteid.
138 Ganz recht sind Deine Bräuche, die Du bestimmst, und lauter Wahrheit.
Igazsággal megparancsoltad bizonyságaidat és hűséggel nagyon.
139 Mein Eifer zehrt mich auf, daß meine Gegner Deine Worte so vergessen.
Sorvasztott engem buzgalmam, mert elfelejtették szavaidat szorongatóim.
140 Dein Wort ist rein geläutert; Dein Knecht hat's lieb.
Salaktalan a te szavad nagyon és szolgád szereti azt.
141 Gering, verachtet bin ich zwar; doch ich vergesse nimmer Deine Vorschriften.
Csekély vagyok és megvetett; rendeleteidet nem felejtettem el.
142 Dein Recht bleibt ewig Recht; Wahrheit ist Deine Lehre.
Igazságod örökre igazság és igaz a te tanod.
143 Mich treffen Not und Angst; doch Wonne sind mir Deine Satzungen.
Szorultság és szükség értek engem, parancsaid az én gyönyörűségem.
144 Allzeit sind Deine Bräuche richtig. Gib Einsicht mir, daß ich am Leben bleibe!
Igazság a te bizonyságaid örökre, értelmet adj nekem, hogy éljek!
145 Von ganzem Herzen rufe ich: "Herr, höre mich! Ich möchte Deine Ordnungen befolgen!"
Egész szívvel felkiáltottam: hallgass meg, Örökkévaló, törvényeidet hadd óvom meg!
146 "Hilf mir!" so rufe ich zu Dir. "Ich möchte Deine Zeugnisse beachten."
Hívtalak, segíts engem, hogy megőrizhessem bizonyságaidat.
147 Zur Zeit der Dämmerung erheb ich mich und flehe; ich harre Deines Wortes.
Megelőztem a szürkületet és fohászkodtam; igédre várakoztam.
148 Bevor der Morgen graut, sind meine Augen wach, Dein Wort zu überdenken.
Megelőzték szemeim az őrszakokat, hogy elmélkedjem szavadról.
149 Nach Deiner Huld erhöre mein Gebet! Wie's Deine Art ist, laß mich leben!
Hangomat halljad szereteted szerint, Örökkévaló, ítéleted szerint éltess engem!
150 Die nach dem Laster jagen, kommen diesem immer näher und Deiner Lehre immer ferner.
Közelednek a gazságot hajhászók, tanodtól eltávolodtak.
151 Jedoch auch Du bist nahe, Herr; all Deine Satzungen sind Wahrheit.
Közel vagy, Örökkévaló, s mind a parancsaid igazság.
152 Von Urzeit her, so weiß ich es von Deinen Zeugnissen, Du hast sie eingesetzt für immer.
Régen tudom bizonyságaidból, hogy örökre alapítottad azokat.
153 Sieh her auf meine Not und rette mich! Ich habe Deine Lehre nicht vergessen.
Lásd nyomorúságomat és ragadj ki, mert tanodat nem felejtettem el.
154 Zu meiner Rettung führe meine Sache! Nach Deinem Worte laß mich leben!
Vidd ügyemet és válts meg engem, szavad szerint éltess engem!
155 Den Frevlern ferne ist das Heil, weil sie nach Deinen Ordnungen nichts fragen.
Távol van a gonoszoktól segítség, mert törvényeidet nem keresték.
156 Gar groß ist Dein Erbarmen, Herr. Laß mich, wie's Deine Art ist, leben!
Irgalmad nagy, oh Örökkévaló, ítéleteid szerint éltess engem!
157 Obschon mich viele drängen und verfolgen, so weiche ich doch nicht von Deinen Zeugnissen.
Sokan vannak üldözőim és szorongatóim, bizonyságaidtól nem hajoltam el.
158 Erblick ich Treulose, streit ich mit ihnen, dieweil Dein Wort sie nicht beachten.
Láttam hűtlenkedőket és elundorodtam, a kik szavadat nem őrizték meg.
159 Wie gerne hab ich Deine Vorschriften! Erhalte mich nach Deiner Huld am Leben, Herr!
Lásd, hogy szeretem rendeleteidet, Örökkévaló, szereteted szerint éltess engem!
160 Beständigkeit ist Deines Wortes Eigenart; für immer gelten Deine so gerechten Weisungen.
Igédnek összege igazság és örökké tart minden igazságos ítéleted.
161 Von Fürsten werd ich ohne Grund verfolgt; doch nur vor Deinem Worte bebt mein Herz.
Nagyok üldöztek engem ok nélkül, de igédtől megrettent szívem.
162 Ich freue mich ob Deines Wortes, wie der, so reiche Beute findet.
Örvendek én a te szavadon, mint ki nagy zsákmányt talál.
163 Mit großem Abscheu hasse ich die Falschheit; nur Deine Lehre liebe ich.
Hazugságot gyűlölök és utálom; tanodat szeretem.
164 Ich preise Dich des Tages siebenmal für Deine so gerechten Weisungen.
Hétezer naponta dicsértelek, igazságos ítéleteidért.
165 Die Deine Lehre lieben, ernten reichen Frieden; für sie gibt's keinen Anstoß mehr.
Bőséges béke jut azoknak, kik szeretik tanodat, s nincs számukra botlás.
166 Ich harre Deines Heiles, Herr, und Deine Satzungen befolge ich.
Reménykedtem segítségedre, Örökkévaló, s parancsaidat megtettem.
167 Auf Deine Zeugnisse hat meine Seele acht und liebt sie über alle Maßen.
Megőrizte lelkem bizonyságaidat és megszerettem őket nagyon.
168 Ich achte Deine Vorschriften und Bräuche; all meine Wege liegen ja vor Dir.
Megőriztem rendeleteidet és bizonságaidat, mert mind az útjaim előtted vannak.
169 Laß vor Dich kommen, Herr, mein Flehen! Nach Deinem Worte gib mir Einsicht!
Közel jusson színedhez fohászkodásom, Örökkévaló, igéd szerint adj nekem értelmet.
170 Mein Flehen komme vor Dein Angesicht! Errette mich nach Deinem Wort!
Jusson könyörgésem színed elé, szavad szerint ments meg engem!
171 Ein Loblied ström von meinen Lippen, gewöhnst Du mich an Deine Ordnungen!
Ömledeztessenek ajkaim dicséretet, mert törvényeidre tanítasz engem.
172 Dein Wort besinge meine Zunge! Denn alle Deine Satzungen sind Recht.
Hangoztassa nyelvem szavadat, mert mind a parancsaid igazság.
173 Zum Beistand reiche mir die Hand! Denn Deine Vorschriften hab ich erwählt.
Legyen kezed megsegítésemre, mert rendeleteidet választottam.
174 Nach Deinem Heil verlangt's mich, Herr, und Wonne ist mir Deine Lehre.
Vágyódtam üdvödre, oh Örökkévaló, és tanod az én gyönyörűségem.
175 So möge leben meine Seele und Dich preisen, und dazu mögen mir verhelfen Deine Weisungen!
Hadd éljen lelkem és dicsérjen téged. és ítéleteid segítsenek engem.
176 Wie ein verloren Schäflein irre ich umher. Such Deinen Knecht! Denn ich vergesse niemals Deine Satzungen.
Eltévedtem, mint bujdosó bárányt keresd szolgádat, mert parancsaidat nem felejtettem el.
