< Psalm 108 >
1 Ein Gesang, ein Lied, von David. Aus Herzensgrund, o Gott, will ich jetzt singen und frohlocken
Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
2 Erwache, du mein Stolz! Erwache, Harfe du und Zither! Ich singe wach das Morgenrot.
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
3 Ich preise, Herr, Dich bei den Völkern, und ich besinge Dich bei den Nationen,
Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
4 daß Deine Huld bis an den Himmel reicht, bis zu den Wolken Deine Treue.
Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
5 Erheb Dich, Gott, soweit der Himmel, und Deinen Ruhm, soweit die Erde reicht!
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
6 Daß Deine Lieblinge gerettet werden, mit Deiner Rechten hilf dazu! Erhöre uns! -
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
7 Gott hat in seinem Heiligtum gesprochen: "Ich soll im Siegesjubel Sichem jetzt verteilen, das Sukkot-Tal vermessen.
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
8 Mein würde Gilead, Manasse mein, und meine Hauptwehr Ephraim und Juda wär mein Herrscherstab.
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
9 Ich zwänge Moab auch, das Waschbecken, und Edom, mir die Schuhe herzurichten, und über Philistäa triumphierte ich." -
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
10 Wer bringt mich aber jetzt zur festen Stadt? Wer führt mich jetzt nach Edom hin? -
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
11 Bist Du's nicht, Gott, der uns verstößt, der nicht mit unsren Scharen auszieht, Gott?
Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
12 Verschaffe Rettung uns aus dieser Not! Denn Menschenhilfe trügt.
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
13 Mit Gott verrichten wir dann Heldentaten; er nur kann unsere Feinde niedertreten.
Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.