Psalm 107
1 "Dem Herrn sagt Dank! Denn er ist gut. Auf ewig währet seine Huld."
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
2 So singen die vom Herrn Erlösten, die er aus Feindes Hand befreit
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
3 und aus den Ländern sammelt von Morgen, Abend, Mitternacht und Süden. -
És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
4 Sie irren in der Steppenwüste und finden keine Bahn zur Wohnstatt hin.
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
5 Sie leiden Durst und Hunger, und ihre Seele sinkt darob in Ohnmacht.
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
6 Sie schreien zu dem Herrn in ihrer Not; Er rettet sie aus ihren Ängsten
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
7 und leitet sie auf rechtem Wege, die Wohnstatt zu erreichen.
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
8 Sie sollen dankbar sein dem Herrn für seine Gnade, für seine Wunder an den Menschenkindern,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
9 daß er ihr Lechzen stillt und ihren Hunger mit dem Nötigen befriedigt! -
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
10 In Finsternis und Todesschatten sitzen sie, gebannt in Elend und in Eisen;
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
11 denn Gottes Worten widerspenstig, verschmähen sie des Höchsten Rat.
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
12 Durch Mühsal beugt er ihren Sinn; sie werden machtlos; niemand hilft.
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
13 Sie schrein zum Herrn in ihrer Not; er rettet sie aus ihren Ängsten.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
14 Aus Finsternis und Todesschatten führt er sie, und ihre Fesseln sprengt er auf.
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
15 Sie sollen dankbar sein dem Herrn für seine Gnade, für seine Wunder an den Menschenkindern,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
16 daß er zertrümmert eherne Pforten und Eisenriegel bricht! -
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
17 Die Kranken leiden schwer ob ihres Sündenwandels und wegen ihrer Missetaten,
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
18 daß sie vor jeder Speise ekelt und sie des Todes Pforten schon berühren.
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
19 Sie schreien zu dem Herrn in ihrer Not; er rettet sie aus ihren Ängsten.
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
20 Er schickt sein Wort, macht sie gesund und rettet sie vor ihren Grüften.
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
21 Sie sollen dankbar sein dem Herrn für seine Gnade, für seine Wunder an den Menschenkindern,
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
22 ihm Dankesopfer bringen, jubelnd seine Taten künden! -
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
23 Die auf der See in Schiffen fahren und ihr Geschäft auf großen Wassern treiben,
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
24 erblicken hier des Herren Werke und seine Wunder mit der tiefen Flut.
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
25 Ein Sturm erhebt sich auf sein Wort, und seine Wellen türmen sich.
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
26 Sie steigen bis zum Himmel, fahren in die Tiefen. Ihr Leben ist gefährdet.
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
27 Sie tanzen, schwanken wie Betrunkene. Dahin ist ihre ganze Kunst.
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
28 Sie schrein zum Herrn in ihrer Not; er rettet sie aus ihren Ängsten.
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
29 Er macht den Sturm zum Säuselwind; da legen sich des Meeres Wellen.
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
30 Sie jubeln, daß sie stille liegen und er sie an ihr Endziel führt.
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
31 Sie sollen dankbar sein dem Herrn für seine Gnade, für seine Wunder an den Menschenkindern
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
32 und ihn vor allem Volk erheben und ihn im Kreis der Alten loben! -
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
33 Er macht zur Wüste Ströme, zu dürrem Lande Quellenorte,
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
34 ein fruchtbar Land zum salzigen Grund, der Bosheit der Bewohner wegen.
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
35 Er macht zum Wasserteich die Wüste und dürres Land zum Quellenort;
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
36 die Hungrigen läßt er hier wohnen; Sie bauen eine Wohnstatt dort,
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
37 besäen Felder, pflanzen Weinberge, die lohnend Früchte tragen.
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
38 Er segnet sie, daß sie sich riesig mehren, und läßt ihr Vieh sich nicht vermindern.
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
39 Vermindern sie sich, werden sie gebeugt von Druck und Elend und von Jammer,
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
40 dann gießt auf Fürsten er Verachtung aus und führt sie in die unwegsame Öde.
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
41 Doch aus dem Elend hebt er Arme auf und macht Geschlechter Herden gleich.
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
42 Das sehen Redliche und freuen sich, und jeder Frevelmund verstummt. -
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
43 Wer weise ist, beachtet dies, und Anerkennung finden so des Herren Gnadentaten.
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
