Sprueche 1
1 Die Sprüche Salomos, des Davidssohnes und Herrschers über Israel,
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 sind dazu da, daß man Charakter und Weisheit würdige und kluge Worte wohl verstehe
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 und Zucht und Anstand lerne, was recht und rechtlich, ehrlich sei,
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 daß Bildung Unerfahrene empfangen und daß die Jugend Lebenskunst erlerne.
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Vernimmt ein Weiser sie, so kann er seine Rede fesselnder gestalten; ein kluger Mann kann sich die richtige Belehrung sichern.
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 Er kann das Gleichnis und den Sinnspruch faßlicher gestalten, wie auch der Weisen Worte, ihre dunklen Reden. -
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 Die Furcht des Herrn ist Anfang der Erkenntnis, Weisheit, Bildung. Nur Toren sind's, die sie verachten.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Der väterlichen Zucht, mein Sohn, gehorche! Der Mutter Mahnung achte nicht gering!
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 Sie zieren wie ein Kranz dein Haupt und deinen Hals wie Kettenschmuck.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 Mein Sohn, wenn dich Verbrecher locken, folg ihnen nicht!
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 Wenn sie dir sagen: "Halt's mit uns! Wir haben einen Anschlag gegen einen Menschen vor; wir wollen ungefährdet im Versteck Arglosen auflauern.
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 Wir wollen selbst am Leben bleiben und sie verschlingen gleich der Unterwelt, mit Haut und Haar als solche, die zur Grube fahren. (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 Und wir gewinnen alles mögliche kostbare Gut und füllen unsere Häuser mit dem Raub.
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Du darfst auch mit uns teilen; wir alle haben einen Beutel."
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 Mein Sohn, geh nicht auf einem Weg mit ihnen! Halt deinen Fuß von ihren Pfaden fern!
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 Denn ihre Füße laufen dem Verderben zu und eilen blutigem Tod entgegen.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Vergeblich wird man Netze spannen vor den Blicken der beschwingten Vögel;
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 sie aber lauern auf ihr eigen Blut und stellen sich selbst nach dem Leben.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 So ist das Schicksal eines jeden, der auf unrechten Gewinn ausgeht. Er bringt ihn um sein Leben.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 Auf Straßen ruft die Weisheit; auf Plätzen ruft sie laut.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 Hoch oben auf den Mauern predigt sie, an Stadttoren; vor aller Welt nimmt sie das Wort:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 "Wie lange liebt ihr Toren noch Betörung, gefällt den Dünkelhaften Spott und hassen Toren Einsicht?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Ihr kommt auf meine Mahnrede zurück. Fürwahr, ich sag euch unumwunden, was ich auf dem Herzen habe. Ich tue meine Warnungen euch kund.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 Ich rief; ihr aber wolltet nicht; ich winkte euch, und niemand gab drauf acht.
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 Ihr schluget meinen Ratschlag in den Wind und mochtet meine Rüge nicht.
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 So lache ich bei eurem Unglück nur und spotte, wenn euch Angst befällt,
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 wenn wie ein Ungewitter euer Schrecken kommt, einherfährt gleich dem Sturmwind euer Unglück und Not und Drangsal euch befällt.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Dann rufen sie mich an; ich gebe keine Antwort. Sie suchen, aber finden mich nicht mehr.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Erkenntnis haben sie gehaßt und nach der Furcht des Herren nicht gefragt,
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 sie wollten nichts von meinem Rate wissen, und meine Rüge haben sie verschmäht.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 So mögen sie denn ihres Handels Frucht genießen, sich sättigen mit dem, was sie sich selbst bereitet!
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 Ihr Fehlgehn bringt sie, diese Dummen, um; Sorglosigkeit vernichtet diese Toren.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 Wer aber mir gehorcht, der kann in Ruhe wohnen und unbesorgt vor Unheilsschrecken sein."
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
