< Sprueche 31 >
1 Die Worte an den König Lemuel, ein Spruch, den seine Mutter lehrte:
Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
2 "Was soll ich dir, mein Sohn, was Lemuel, mein Erstgeborener, dir sagen? Nicht doch, du meines Leibes Sohn, nicht doch du Sohn, den durch Gelübde ich erworben!
Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
3 Nicht gib den Weibern deine Kraft, noch deine Liebe Königs Freundinnen!
Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
4 Nicht ziemt den Königen, o Lemuel, nicht ziemt den Königen der Weingenuß, so wenig, wie den Fürsten der des Bieres,
Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
5 daß er nicht zeche und des Rechts vergäße und der Bedrückten Sache ändere.
Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
6 Dem Elenden gebt Bier und dem betrübten Herzen Wein!
Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
7 Er soll nur trinken und des Jammers so vergessen und seines Leids nicht mehr gedenken!
igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
8 Tu deinen Mund für Stumme auf und für die Sache derer, die Vertretung nötig haben!
Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
9 Tu deinen Mund auf als gerechter Herrscher, als Anwalt des Bedrängten und des Armen!"
Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
10 Ah, wem ein wackres Weib zuteil geworden, dem geht sie über Perlenwert.
Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
11 Bei ihrem Mann genießt sie Zutrauen, und an Gewinn fehlt es ihm nicht.
Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
12 Charitin ist sie ihm; sie tut ihm nie ein Leid ihr ganzes Leben.
Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
13 Die Arbeit nur ist ihre Lust; sie sieht sich um nach Wolle und nach Flachs.
Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
14 Einem Kauffahrerschiff gleicht sie, von ferne schafft sie sich die Nahrung her.
Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
15 Früh bricht sie in der Nacht den Schlaf, bereitet Speise ihrem Hausgesinde.
Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
16 Gern hätte sie ein Feld; sie kauft es vom Ersparten sich und eines Weinbergs Pflanzung.
Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
17 Hat ihre Lenden fest gegürtet, und rüstig reget sie die Arme.
Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
18 Jetzt sieht sie, wie voran geht alles, und ihre Lampe bleibt des Nachts nicht ausgelöscht.
Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
19 Kommt sie alsdann zum Stoff für's Spinnen, so fassen ihre Hände fest die Spindel.
Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
20 Lädt Arme ein; dem Elenden gibt sie die Hand.
Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
21 Mit Winterschnee nimmt für ihr Hausgesinde sie es auf; in doppelte Gewandung hüllet sie die Ihren.
Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
22 Näht Teppiche für sich aus Linnen und aus dem Purpur Kleider.
Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
23 Obenan steht in den Schulen ihr Gemahl, wenn mit den Ältesten des Landes er zusaminensitzt.
Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
24 Phöniziens Händlern gibt sie Gürtel; ein feines Unterkleid hat sie gefertigt und verkauft es.
Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
25 Reich, prächtig ist ihr Kleid, und so lacht sie des künftigen Tages.
Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
26 Sie spricht, und lautere Wahrheit ist's, und was sie redet, ist nur liebevolle Lehre.
Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
27 Tatkräftig überwacht sie ihres Hauses Ordnung, und Brot der Faulheit läßt sie nicht genießen.
Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
28 Und wo sich ihre Kinder zeigen, preist man sie und rühmt sie, wo ihr Gatte:
Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
29 "Viel Frauen haben wacker sich gezeigt; du aber übertriffst sie alle.
Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
30 Wie schwinden Anmut hin und Schönheit! Ein Weib, das Furcht hat vor dem Herrn, das soll man rühmen!
Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
31 Zollt ihr, was ihr gebührt! Selbst in den Toren künden ihre Werke ihren Ruhm."
Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!