Sprueche 14
1 Ein Haus baut sich Frau Weisheit; die Torheit reißt's mit ihrer Hand zusammen.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 Wer in Geradheit wandelt, der hat Furcht vorm Herrn; wer krumme Wege geht, verachtet ihn.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Im Torenmund liegt eine Angelrute; den Weisen dienen ihre Lippen zur Bewahrung.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Wenn keine Rinder da, so bleibt die Krippe sauber; doch durch der Stiere Kraft wird reichlicher Ertrag.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 Nicht trügt der Wahrheit Zeuge; doch Lügen spricht der falsche Zeuge.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 Nach Weisheit sucht der Spötter, doch vergeblich; Erkenntnis ist für Kluge etwas Leichtes.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Geh aus dem Weg dem Toren! Dann mußt du nicht Bekanntschaft mit dem Anwalt machen.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 Des Klugen Vorsicht ist es, auf den Weg zu achten; der Toren Leichtsinn bringt Enttäuschung.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Die Schuld vermittelt zwischen Schurken, und zwischen Redlichen der gute Wille.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 Das Herz kennt seinen Seelenschmerz am besten; und auch in seine Freude kann ein Fremder sich nicht mischen.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 Das Haus der Frevler wird vertilgt; der Redlichen Gezelt erblüht.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Gar mancher Weg dünkt einem Mann gerade; doch schließlich sind es Todeswege.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Sogar beim Lachen kann das Herz sich grämen; der Freude Ende ist oft Gram.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Der Eingebildete wird satt von seinen Wegen, der Tüchtige von seinen Werken.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 Der Törichte traut jedem Ding; ein kluger Mann geht einer Sache auf den Grund.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 Der Weise fürchtet sich und meidet die Gefahr; der Tor geht eine Wette mit ihr ein und fühlt sich sicher.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 Der Ungeduldige macht Törichtes; ein ränkevoller Mensch wird nur gehaßt.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Die Toren haben Torheit im Besitz; der Klugen Diadem ist Einsicht.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Vor Gutem müssen sich die Schlechten beugen, und Frevler sitzen an des Frommen Türen.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 Selbst seinem Freunde ist der Arme widerwärtig; doch derer, die den Reichen lieben, sind es viele.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 Wer seinen Nächsten nicht beachtet, der versündigt sich; wohl dem, der sich der Elenden erbarmt!
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Die Böses planen, täuschen sich auch gegenseitig; doch Lieb und Treue herrscht bei denen, die da Gutes planen.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Durch Arbeit nur schafft man Gewinn, doch bloßes Reden führt zu nichts.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 Der Klugen Diadem ist ihre Klugheit; der Toren Diadem ist Torheit.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 Ein Lebensretter ist der Wahrheit Zeuge; wer Lügen spricht, bewirkt Enttäuschung.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 An Gottesfurcht besitzt man eine starke Burg; so kann man Schutz den eigenen Kindern bieten.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 Die Furcht des Herrn - ein Lebensborn, daß man des Todes Stricke meide.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Des Königs Ruhm besteht in seines Volkes Massen; vom Leutemangel kommt des Fürsten Sturz.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 Wer langmütig, ist reich an Einsicht; wer ungeduldig, steigert seine Torheit.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 Des Leibes Leben ist gelassener Sinn; wie Wurmfraß im Gebein ist Leidenschaft.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 Wer den Geringen drückt, der lästert dessen Schöpfer; doch wer des Armen sich erbarmt, der gibt ihm Ehre.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Der Frevler wird durch seine Schlechtigkeit gestürzt; der Fromme hat bei seinem Tod noch Hoffnung.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 In eines Klugen Herzen ruht die Weisheit stille; sie wird verurteilt bei den Toren.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 Die Tugend führt ein Volk zur Höhe; Krebsschaden der Nationen ist das Laster.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 Die Huld des Königs sollte einem tüchtigen Diener werden; sein Grimm den Unbrauchbaren treffen!
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
