Job 38

1 Darauf antwortete der Herr dem Job nach dem Gewitter also:

Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

2 "Wer ist denn dieser, der mit einsichtslosen Worten so dunkel findet meine Pläne?

Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

3 Auf, gürte deine Lenden wie ein Mann! Ich will dich fragen; du belehre mich!

Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

4 Wo warst du denn, als ich die Erde gründete? Vermelde es, wenn Einsicht dir bekannt.

Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

5 Wer nur bestimmte ihre Maße? Du weißt es ja. Wer hat die Meßschnur über sie gespannt?

Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

6 Worauf sind ihre Pfeiler eingesenkt? Wer hat für sie den Schlußstein eingesetzt?

Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

7 Wo warst du, als die Morgensterne jubelten, als alle Gottessöhne jauchzten?

Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

8 Wer schloß das Meer mit Toren ein, als dies hervorbrach wie aus einem Mutterschoß,

És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

9 als ich Gewölk zu seinem Kleide machte und dichte Finsternis zu seinen Windeln?

Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

10 Ich gab ihm mein Gesetz, versah mit Riegeln seine Tore

Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

11 und sprach: 'Bis hierher und nicht weiter! Hier soll sich brechen deiner Wogen Überschwang!'

És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

12 Hast du in deinem Leben je dem Morgenrot geboten, dem Frührot seine Stätte angewiesen,

Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

13 der Erde Säume zu umfassen, damit die Frevler von ihr schwänden?

Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

14 Sie wandelt sich gleich Siegelton; sie färbt sich gleichwie ein Gewand.

Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

15 Den Frevlern wird ihr Licht entzogen; zerschmettert wird der schon erhobene Arm.

Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

16 Gelangtest du bis zu des Meeres Strudeln? Bist du gewandelt auf der Tiefe Grund?

Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

17 Und öffneten sich dir des Todes Tore, und schautest du des tiefen Dunkels Hüter?

Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

18 Hast du der Erde Breiten überschaut? Vermelde, wenn du dies alles weißt:

Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

19 Wo ist der Weg zur Wohnstätte des Lichtes,

Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

20 wo ist der Ort der Finsternis, auf daß du jenes zum Gebiete dieser führen und ihrer Wohnung Wege zeigen kannst?

Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

21 Du weißt es ja; denn damals wurdest du geboren, und deiner Tage Zahl ist groß.

Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

22 Bist du gekommen zu des Schnees Kammern? Hast du erblickt des Hagels Speicher,

Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

23 den für die Drangsalzeit ich aufgespart, für Kampf- und Fehdetage?

A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

24 Wo ist der Weg dahin, wo sich der Sturm zerteilt, von wo der Ostwind auf die Erde sich verbreitet?

Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

25 Wer hat Kanäle für den Regen hergestellt und einen Weg dem Wetterstrahl,

Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

26 um Regen menschenleerem Land zu geben, der Wüste, in der keine Leute wohnen,

Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

27 um öde Wildnis zu ersättigen, damit sie Pflanzen sprossen lasse?

Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

28 Hat denn der Regen einen Vater? Wer hat die Tautropfen erzeugt?

Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

29 Aus wessen Schoße kommt das Eis? Wer hat des Himmels Reif geboren?

Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

30 Gleich dem Kristall verdichtet sich das Wasser; der Wasserfluten Fläche hält dann fest zusammen.

Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

31 Verknüpfest du die Bande der Plejaden, oder lösest du die Fesseln des Orion?

Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

32 Führst du den Tierkreis aus zu seiner Zeit, und leitest den Bären du samt seinen Jungen?

A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

33 Erkennst du die Gesetze der Himmelshöhn? Bestimmst du ihre Herrschaft für die Erde?

Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

34 Erhebst du zu der Wolke deine Stimme? Bedeckt dich dann ein Wasserschwall?

Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

35 Entsendest du die Blitze, daß sie gehen und zu dir sagen: 'Hier sind wir'?

Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

36 Wer legte in die Wolken Weisheit? Oder wer verlieh der Wolkenmasse Klugheit?

Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

37 Wer treibt die Wolken weise fort? Wer legt des Himmels Krüge um,

Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

38 auf daß zu Gußwerk fließt der Staub zusammen und fest die Schollen aneinanderkleben?

Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

39 Erjagst du für die Löwin Beute? Und stillest du die Gier der jungen Leuen,

Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

40 wenn in den Lagerstätten sie sich ducken, im Dickicht auf der Lauer liegen?

Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

41 Wer gibt dem Raben seine Atzung, wenn seine Jungen schrein zu Gott und ohne Nahrung flattern?"

Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?