Job 32
1 Da hörten die drei Männer auf, dem Job noch weiter zu erwidern, obwohl er selbst sich für gerecht erachtete.
Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
2 Auf dieses hin geriet in Zorn Elihu, der Sohn des Barachel aus Buz, von Rams Geschlechte. Er wurde über Job sehr aufgebracht, weil er sich gegenüber Gott für ganz gerecht erachtete.
Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
3 Auch über die drei Freunde ward er zornig, weil sie die rechte Antwort nicht gefunden und Job ins Unrecht setzten.
De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
4 Elihu aber hatte nur bei Job gewartet, solange jene redeten, weil sie betagter als er waren.
Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
5 Elihu merkte nun, daß diese drei nichts weiter zu erwidern wußten, und so entbrannte mächtig stark sein Zorn.
De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
6 Nun hob Elihu an, der Sohn des Barachel aus Buz, und sprach: "Ich bin noch jung an Jahren; aber ihr seid Greise; ich war daher zu schüchtern und scheute mich, bei euch mein Wissen anzubringen.
És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
7 Ich dachte: Mag das Alter reden, der Jahre Fülle Weisheit lehren!
Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
8 Allein der Geist im Menschen ist's, der Odem des Allmächtigen, der sie verständig macht.
Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
9 Nicht die Betagten sind die Weisesten; noch wissen Greise immer, was das Rechte ist.
Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
10 Drum sage ich: Hört doch auf mich! Ich möchte kundtun, was ich selber weiß.
Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
11 Als ich auf eure Rede wartete, da überlegt ich mir eure Beweise. Bis euch die rechten Worte kämen,
Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
12 solange habe über euch ich nachgedacht. Doch keiner von euch überzeugte Job und widerlegte seine Reden.
Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
13 Sagt nicht: 'Wir fanden Weisheit. Nur Gott vermag ihn zu besiegen, nicht ein Mensch!'
Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
14 Nach meiner Ansicht trug er keine treffenden Beweise vor; ich will ihm nicht erwidern mit Worten gleich den eurigen.
Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
15 Sie sind besiegt, antworten nimmer; sie schoben von sich die Beweise.
Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
16 So fange ich denn an, weil sie nicht reden, dieweil sie dastehn ohne jegliche Erwiderung.
Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
17 Ich möchte gleichfalls meine Lehre künden und kundtun, was ich selber weiß.
Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
18 Denn ich bin voll von Worten; mich drängt der Geist in meinem Innern.
Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
19 Mein Inn'res ist wie festverschlossener Wein, der in den neuen Schläuchen Luft sich macht.
Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
20 Ich rede, um mir Luft zu machen, tu meine Lippen auf und spreche.
Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
21 Für keinen Menschen nehme ich Partei und nenne niemandem zulieb die Dinge anders,
Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
22 weil ich es nicht verstehe, die Dinge anders zu benennen. Sonst würde kaum mein Schöpfer mich ertragen."
Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
