Psalm 78
1 Ein Maskil; von Asaph. Horche, mein Volk, auf mein Gesetz! Neiget euer Ohr zu den Worten meines Mundes!
Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
2 Ich will meinen Mund auftun zu einem Spruche, will Rätsel hervorströmen lassen aus der Vorzeit.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3 Was wir gehört und erfahren und unsere Väter uns erzählt haben,
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
4 wollen wir nicht verhehlen ihren Söhnen, dem künftigen Geschlecht erzählend den Ruhm Jehovas und seine Stärke, und seine Wunderwerke, die er getan hat.
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
5 Denn er hat ein Zeugnis aufgerichtet in Jakob, und ein Gesetz gestellt in Israel, die er unseren Vätern geboten hat, um sie ihren Söhnen kundzutun;
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
6 damit sie kennte das künftige Geschlecht, die Söhne, die geboren werden sollten, und sie aufständen und sie ihren Söhnen erzählten;
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
7 und auf Gott ihr Vertrauen setzten, und die Taten Gottes nicht vergäßen, und seine Gebote bewahrten;
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
8 und nicht würden wie ihre Väter, ein widersetzliches und widerspenstiges Geschlecht, ein Geschlecht, das sein Herz nicht befestigte, und dessen Geist nicht treu war gegen Gott.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
9 Die Söhne Ephraims, gerüstete Bogenschützen, wandten um am Tage des Kampfes.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
10 Sie hielten nicht den Bund Gottes und weigerten sich, in seinem Gesetz zu wandeln;
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
11 und sie vergaßen seine Taten und seine Wunderwerke, die er sie hatte schauen lassen.
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
12 Er tat Wunder vor ihren Vätern, im Lande Ägypten, dem Gefilde Zoans.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
13 Er spaltete das Meer und ließ sie hindurchgehen, und ließ die Wasser stehen wie einen Damm.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
14 Und er leitete sie des Tages mit der Wolke und die ganze Nacht mit dem Lichte eines Feuers.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
15 Er spaltete Felsen in der Wüste und tränkte sie reichlich wie aus Tiefen.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
16 Und er ließ Bäche hervorkommen aus dem Felsen und Wasser herablaufen gleich Flüssen.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
17 Doch sie fuhren weiter fort, wider ihn zu sündigen, indem sie gegen den Höchsten widerspenstig waren in der Wüste.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
18 Und sie versuchten Gott in ihren Herzen, indem sie Speise forderten für ihr Gelüst.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
19 Und sie redeten wider Gott; sie sprachen: Sollte Gott in der Wüste einen Tisch zu bereiten vermögen?
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
20 Siehe, den Felsen hat er geschlagen, und Wasser flossen heraus, und Bäche strömten; wird er auch Brot zu geben vermögen, oder wird er seinem Volke Fleisch verschaffen?
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
21 Darum, als Jehova es hörte, ergrimmte er, und Feuer entzündete sich gegen Jakob, und auch Zorn stieg auf gegen Israel;
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
22 weil sie Gott nicht glaubten und nicht vertrauten auf seine Rettung.
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
23 Und doch hatte er den Wolken oben geboten und die Türen des Himmels geöffnet
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
24 und Manna auf sie regnen lassen, damit sie äßen, und ihnen Himmelsgetreide gegeben.
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
25 Der Mensch aß Brot der Starken, Speise sandte er ihnen bis zur Sättigung.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
26 Er führte den Ostwind herbei am Himmel, und durch seine Stärke trieb er herbei den Südwind;
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
27 und er ließ Fleisch auf sie regnen wie Staub, und geflügeltes Gevögel wie Sand der Meere,
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
28 und ließ es fallen in ihr Lager, rings um ihre Wohnungen.
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
29 Und sie aßen und sättigten sich sehr, und ihr Gelüst führte er ihnen zu.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
30 Noch hatten sie sich nicht abgewandt von ihrem Gelüst, noch war ihre Speise in ihrem Munde,
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
31 da stieg der Zorn Gottes wider sie auf; und er würgte unter ihren Kräftigen, und die Auserlesenen Israels streckte er nieder.
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
32 Bei alledem sündigten sie wiederum und glaubten nicht durch seine Wunderwerke.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
33 Da ließ er in Eitelkeit hinschwinden ihre Tage, und ihre Jahre in Schrecken.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
34 Wenn er sie tötete, dann fragten sie nach ihm, und kehrten um und suchten Gott eifrig;
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
35 und sie gedachten daran, daß Gott ihr Fels sei, und Gott, der Höchste, ihr Erlöser.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
36 Und sie heuchelten ihm mit ihrem Munde, und mit ihrer Zunge logen sie ihm;
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
37 denn ihr Herz war nicht fest gegen ihn, und sie hielten nicht treulich an seinem Bunde.
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
38 Er aber war barmherzig, er vergab die Ungerechtigkeit und verderbte sie nicht; und oftmals wandte er seinen Zorn ab und ließ nicht erwachen seinen ganzen Grimm.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
39 Und er gedachte daran, daß sie Fleisch seien, ein Hauch, der dahinfährt und nicht wiederkehrt.
Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
40 Wie oft waren sie widerspenstig gegen ihn in der Wüste, betrübten ihn in der Einöde!
Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
41 Und sie versuchten Gott wiederum und kränkten den Heiligen Israels.
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
42 Sie gedachten nicht an seine Hand, an den Tag, da er sie von dem Bedränger erlöste,
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
43 als er seine Zeichen tat in Ägypten und seine Wunder in dem Gefilde Zoans:
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
44 Er verwandelte ihre Ströme in Blut, so daß sie ihre fließenden Wasser nicht trinken konnten.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
45 Er sandte Hundsfliegen unter sie, welche sie fraßen, und Frösche, die sie verderbten.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
46 Und er gab der Grille ihren Ertrag, und ihre Arbeit der Heuschrecke.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47 Ihren Weinstock schlug er nieder mit Hagel, und ihre Maulbeerfeigenbäume mit Schloßen.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
48 Und er gab ihr Vieh dem Hagel preis, und ihre Herden den Blitzen.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
49 Er ließ gegen sie los seines Zornes Glut, Wut und Grimm und Drangsal, eine Schar von Unglücksengeln.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
50 Er bahnte seinem Zorne einen Weg, entzog nicht dem Tode ihre Seele und gab ihr Leben der Pest preis.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
51 Und er schlug alle Erstgeburt in Ägypten, die Erstlinge der Kraft in den Zelten Hams.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
52 Und er ließ sein Volk wegziehen gleich Schafen, und leitete sie gleich einer Herde in der Wüste;
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
53 und er führte sie sicher, so daß sie sich nicht fürchteten; und ihre Feinde bedeckte das Meer.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
54 Und er brachte sie zu der Grenze seines Heiligtums, zu diesem Berge, den seine Rechte erworben.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
55 Und er vertrieb Nationen vor ihnen, und verloste sie als Schnur des Erbteils und ließ in ihren Zelten wohnen die Stämme Israels.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
56 Aber sie versuchten Gott, den Höchsten, und waren widerspenstig gegen ihn, und seine Zeugnisse bewahrten sie nicht.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
57 Und sie wichen zurück und handelten treulos wie ihre Väter; sie wandten sich um gleich einem trügerischen Bogen.
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
58 Und sie erbitterten ihn durch ihre Höhen und reizten ihn zur Eifersucht durch ihre geschnitzten Bilder.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
59 Gott hörte es und ergrimmte, und er verachtete Israel sehr.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
60 Und er verließ die Wohnung zu Silo, das Zelt, welches er unter den Menschen aufgeschlagen hatte.
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
61 Und er gab in die Gefangenschaft seine Kraft, und seine Herrlichkeit in die Hand des Bedrängers.
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
62 Und er gab sein Volk dem Schwerte preis, und gegen sein Erbteil ergrimmte er.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
63 Seine Jünglinge fraß das Feuer, und seine Jungfrauen wurden nicht besungen;
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
64 seine Priester fielen durch das Schwert, und seine Witwen weinten nicht.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
65 Da erwachte, gleich einem Schlafenden, der Herr, gleich einem Helden, der da jauchzt vom Wein;
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
66 und er schlug seine Feinde von hinten, gab ihnen ewige Schmach.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
67 Und er verwarf das Zelt Josephs, und den Stamm Ephraim erwählte er nicht;
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
68 sondern er erwählte den Stamm Juda, den Berg Zion, den er geliebt hat.
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
69 Und er baute gleich Höhen sein Heiligtum, gleich der Erde, die er auf ewig gegründet hat.
És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
70 Und er erwählte David, seinen Knecht, und nahm ihn von den Hürden der Schafe;
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
71 hinter den Säugenden weg ließ er ihn kommen, um Jakob, sein Volk, zu weiden, und Israel, sein Erbteil.
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
72 Und er weidete sie nach der Lauterkeit seines Herzens, und mit der Geschicklichkeit seiner Hände leitete er sie.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
