Job 33
1 Nun aber, Hiob, höre doch meine Reden, und nimm zu Ohren alle meine Worte.
No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
2 Siehe doch, ich habe meinen Mund aufgetan, meine Zunge redet in meinem Gaumen.
Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
3 Meine Worte sollen die Geradheit meines Herzens sein, und was meine Lippen wissen, sollen sie rein heraussagen.
Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
4 Der Geist Gottes hat mich gemacht, und der Odem des Allmächtigen belebt mich.
Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
5 Wenn du kannst, so antworte mir; rüste dich vor mir, stelle dich!
Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
6 Siehe, ich bin Gottes, wie du; vom Tone abgekniffen bin auch ich.
Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
7 Siehe, mein Schrecken wird dich nicht ängstigen, und mein Druck wird nicht schwer auf dir lasten.
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
8 Fürwahr, du hast vor meinen Ohren gesprochen, und ich hörte die Stimme der Worte:
Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
9 Ich bin rein, ohne Übertretung; ich bin makellos, und keine Ungerechtigkeit ist an mir.
Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
10 Siehe, er erfindet Feindseligkeiten wider mich; er hält mich für seinen Feind.
Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
11 Er legt meine Füße in den Stock, beobachtet alle meine Pfade. -
Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
12 Siehe, darin hast du nicht recht, antworte ich dir; denn Gott ist erhabener als ein Mensch.
Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
13 Warum hast du wider ihn gehadert? Denn über all sein Tun gibt er keine Antwort.
Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
14 Doch in einer Weise redet Gott und in zweien, ohne daß man es beachtet.
Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
15 Im Traume, im Nachtgesicht, wenn tiefer Schlaf die Menschen befällt, im Schlummer auf dem Lager:
Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
16 dann öffnet er das Ohr der Menschen und besiegelt die Unterweisung, die er ihnen gibt,
Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
17 um den Menschen von seinem Tun abzuwenden, und auf daß er Übermut vor dem Manne verberge;
Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
18 daß er seine Seele zurückhalte von der Grube, und sein Leben vom Rennen ins Geschoß.
Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
19 Auch wird er gezüchtigt mit Schmerzen auf seinem Lager und mit beständigem Kampf in seinen Gebeinen.
Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
20 Und sein Leben verabscheut das Brot, und seine Seele die Lieblingsspeise;
Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
21 sein Fleisch zehrt ab, daß man es nicht mehr sieht, und entblößt sind seine Knochen, die nicht gesehen wurden;
Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
22 und seine Seele nähert sich der Grube, und sein Leben den Würgern.
És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
23 Wenn es nun für ihn einen Gesandten gibt, einen Ausleger, einen aus tausend, um dem Menschen seine Geradheit kundzutun,
Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
24 so wird er sich seiner erbarmen und sprechen: Erlöse ihn, daß er nicht in die Grube hinabfahre; ich habe eine Sühnung gefunden.
És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
25 Sein Fleisch wird frischer sein als in der Jugend; er wird zurückkehren zu den Tagen seiner Jünglingskraft.
Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
26 Er wird zu Gott flehen, und Gott wird ihn wohlgefällig annehmen, und er wird sein Angesicht schauen mit Jauchzen; und Gott wird dem Menschen seine Gerechtigkeit vergelten.
Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
27 Er wird von den Menschen singen und sagen: Ich hatte gesündigt und die Geradheit verkehrt, und es ward mir nicht vergolten;
Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
28 er hat meine Seele erlöst, daß sie nicht in die Grube fahre, und mein Leben erfreut sich des Lichtes.
Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
29 Siehe, das alles tut Gott zwei-, dreimal mit dem Manne,
Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
30 um seine Seele abzuwenden von der Grube, daß sie erleuchtet werde von dem Lichte der Lebendigen.
Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
31 Merke auf, Hiob, höre mir zu; schweige, und ich will reden.
Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
32 Wenn du Worte hast, so antworte mir; rede, denn ich wünsche dich zu rechtfertigen.
Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
33 Wenn nicht, so höre du mir zu; schweige, und ich werde dich Weisheit lehren.
Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
