Psalm 55
1 Dem Sangmeister, mit Saitenspielbegleitung. Eine Betrachtung Davids. Vernimm, Elohim, mein Gebet, / Entzieh dich nicht meinem Flehn!
Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
2 Horch auf mich und erhöre mich, / Ich sinne ruhlos und seufze.
Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
3 Denn ich muß hören des Feindes Stimme und empfinde des Frevlers Druck. / Sie wälzen Unheil auf mich und stellen mir grimmig nach.
Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
4 Mein Herz bebt mir in der Brust, / Und Schrecken des Todes fallen auf mich.
Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
5 Furcht und Zittern dringt auf mich ein, / Entsetzen hat mich bedeckt.
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
6 Drum sag ich: "O, hätt ich doch Schwingen wie Tauben! / Weg wollt ich fliegen, einen Ruhplatz suchen.
Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
7 Ja, weithin möcht ich flüchten / Und in der Wüste rasten. (Sela)
Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
8 Eine Freistatt würd ich mir suchen / Vor dem Toben des Sturms, vor dem Wetter.
Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
9 Verwirr ihre Zungen, Adonái, zerteile sie! / Denn ich schaue Gewalttat und Streit in der Stadt.
Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
10 Tag und Nacht gehn sie auf den Mauern umher, / Unheil und Elend ist drinnen.
Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
11 Ja, Verderben ist drinnen; / Von ihrem Markte weicht nicht Bedrückung und Trug.
Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
12 Denn nicht ein Feind schmäht mich: / Das würd ich ertragen; / Auch nicht mein Hasser tut groß wider mich: / Dann würd ich mich vor ihm verbergen.
Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
13 Nein, du bist's, den ich mir gleichgeschätzt, / Mein Freund und mein Vertrauter.
Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
14 Wie pflegten wir traute Gemeinschaft, / Gingen einträchtig ins Haus Elohims!
A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
15 Der Tod überrasche sie, / Mögen sie lebend zur Unterwelt fahren! / Denn in ihrer Wohnstatt, in ihrem Herzen ist Bosheit. (Sheol h7585)
A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
16 Ich aber rufe zu Elohim, / Und Jahwe wird mich erretten.
Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
17 Des Abends, Morgens und Mittags klag ich und seufze: / So hört er mein Flehn.
Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
18 Er wird mich erretten, in Frieden mich leiten, daß keiner mir beikommt; / Denn ihrer sind viele wider mich.
Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
19 Gott wird hören und Antwort geben — / Er, der da thronet seit Urbeginn. (Sela) Denn sie besinnen sich nicht eines Bessern, / Elohim fürchten sie nicht.
Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
20 Er legt seine Hand an seine Freunde, / Entweiht seinen Bund.
Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
21 Glatt wie Butter sind seine Worte, / Aber in seinem Herzen ist Krieg. / Seine Reden sind linder als Öl, / Und doch sind's gezückte Schwerter.
A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
22 Wirf deine Bürde auf Jahwe! / Er wird dich versorgen; / Nimmer läßt er den Gerechten wanken.
Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
23 Doch du, Elohim, wirst sie in die unterste Grube stürzen. / Die da mit Mord und Trug umgehn, / Sollen nicht ihres Lebens Hälfte erreichen. / Ich aber traue auf dich!
Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
