< Maatosa 8 >
1 Yesuusay zuma bolafe wodhin daro derey iza kaalides.
Καταβάντι δὲ αὐτῷ ἀπὸ τοῦ ὄρους, ἠκολούθησαν αὐτῷ ὄχλοι πολλοί·
2 Isi inchiracha hargey dizadey yesuusakko shiiqidi iza sinthan gulbatidi “Godo ne koykotana pathanas dandayasa” gides.
καὶ ἰδού, λεπρὸς ἐλθὼν προσεκύνει αὐτῷ, λέγων, Κύριε, ἐὰν θέλῃς, δύνασαί με καθαρίσαι.
3 Yesuusay ba kushe yedidi “ta dosadis paxa” gin adezi he hargezappe heerakka paxides.
Καὶ ἐκτείνας τὴν χεῖρα, ἥψατο αὐτοῦ ὁ Ἰησοῦς, λέγων, Θέλω, καθαρίσθητι. Καὶ εὐθέως ἐκαθαρίσθη αὐτοῦ ἡ λέπρα.
4 Qasseka Yesuusay adeza “ne paxidaysa oonasika yootopa, gido attin baada nena qeeses beessa. Musey azazida yarshoza gaatha, hesika istas markka gidana” gides.
Καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Ὅρα μηδενὶ εἴπῃς· ἀλλὰ ὕπαγε, σεαυτὸν δεῖξον τῷ ἱερεῖ, καὶ προσένεγκε τὸ δῶρον ὃ προσέταξε Μωσῆς, εἰς μαρτύριον αὐτοῖς.
5 Yesuusay qifirnahome gakidda mala xeetu wotadaratas halaqay izako shiiqidi iza hizgi woosides.
Εἰσελθόντι δὲ αὐτῷ εἰς Καπερναούμ, προσῆλθεν αὐτῷ ἑκατόνταρχος παρακαλῶν αὐτόν,
6 Godo ta ashkaras asatethay oothonta ixin daro saketidi keeththan zin7on dees gides.
καὶ λέγων, Κύριε, ὁ παῖς μου βέβληται ἐν τῇ οἰκίᾳ παραλυτικός, δεινῶς βασανιζόμενος.
7 Yesuusaykka izas ta baada pathana gides.
Καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Ἐγὼ ἐλθὼν θεραπεύσω αὐτόν.
8 Xeetu wotadarata halaqay izas zaaridi “ta neena ta keeth gelithanas besizade gidike, gido attin ne haan daada issi qaala xala giiko ta ashikaray paxana.
Καὶ ἀποκριθεὶς ὁ ἑκατόνταρχος ἔφη, Κύριε, οὐκ εἰμὶ ἱκανὸς ἵνα μου ὑπὸ τὴν στέγην εἰσέλθῃς· ἀλλὰ μόνον εἰπὲ λόγῳ, καὶ ἰαθήσεται ὁ παῖς μου.
9 Taasikka tana azaziza halaqati taape bollara deetes, qassekka taas azazetiza wotadarati taape garssara deetes istafe isa ba giiko bees qase isa haaya giikko yees ta ashikara ‘hessa ootha’ giiko oothees” gidess.
Καὶ γὰρ ἐγὼ ἄνθρωπός εἰμι ὑπὸ ἐξουσίαν, ἔχων ὑπ᾽ ἐμαυτὸν στρατιώτας· καὶ λέγω τούτῳ, Πορεύθητι, καὶ πορεύεται· καὶ ἄλλῳ, Ἔρχου, καὶ ἔρχεται· καὶ τῷ δούλῳ μου, Ποίησον τοῦτο, καὶ ποιεῖ.
10 Yesuusay iza zaarozan malaletidi bena kaalizayts “ta intes tumu gaysi haray atoshin Isira7eelista garsan hayssa mala amanoy dizade isadeka demabeykke.
Ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς ἐθαύμασε, καὶ εἶπε τοῖς ἀκολουθοῦσιν, Ἀμὴν λέγω ὑμῖν, οὐδὲ ἐν τῷ Ἰσραὴλ τοσαύτην πίστιν εὗρον.
11 Ta intes yootays daroti away mokiza bagafene wuliza bagafe yana salo kawotetha madan Abramentara Yisaqantaranne YaaqobEntara issipe utana.
Λέγω δὲ ὑμῖν ὅτι πολλοὶ ἀπὸ ἀνατολῶν καὶ δυσμῶν ἥξουσι, καὶ ἀνακλιθήσονται μετὰ Ἀβραὰμ καὶ Ἰσαὰκ καὶ Ἰακὼβ ἐν τῇ βασιλείᾳ τῶν οὐρανῶν·
12 Salo kawotethi istas gidana besiza asati heen kare duman yegistan heenka yehoyne acha garceth gidana” gidess.
οἱ δὲ υἱοὶ τῆς βασιλείας ἐκβληθήσονται εἰς τὸ σκότος τὸ ἐξώτερον· ἐκεῖ ἔσται ὁ κλαυθμὸς καὶ ὁ βρυγμὸς τῶν ὀδόντων.
13 Yesuusaykka xeetu wotadarata halaqas “ne ba ne amano mala nees hano” gides; ashikarazi heraka paxides.
Καὶ εἶπεν ὁ Ἰησοῦς τῷ ἑκατοντάρχῃ, Ὕπαγε, καὶ ὡς ἐπίστευσας γενηθήτω σοι. Καὶ ἰάθη ὁ παῖς αὐτοῦ ἐν τῇ ὥρᾳ ἐκείνῃ.
14 Yesusay buro Pixirosa keth gelishin Pixirosa bolotiya micha harge sakistada zin7idaro be7idess.
Καὶ ἐλθὼν ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν οἰκίαν Πέτρου, εἶδε τὴν πενθερὰν αὐτοῦ βεβλημένην καὶ πυρέσσουσαν,
15 Izi kushe Yesusay bochin michay agin dendada Yesusa mokadus
καὶ ἥψατο τῆς χειρὸς αὐτῆς, καὶ ἀφῆκεν αὐτὴν ὁ πυρετός· καὶ ἠγέρθη, καὶ διηκόνει αὐτῷ.
16 He galasa omars daydanthi oykida daro asata Yesusako ehida. Izikka tuna ayanata ba qalara istafe kesidess, harganchatakka wursi pathidess.
Ὀψίας δὲ γενομένης προσήνεγκαν αὐτῷ δαιμονιζομένους πολλούς· καὶ ἐξέβαλε τὰ πνεύματα λόγῳ, καὶ πάντας τοὺς κακῶς ἔχοντας ἐθεράπευσεν·
17 Isayasay “izi nu harge ekidess nu sakokka tokidess” gida qalay hayssan poletidess.
ὅπως πληρωθῇ τὸ ῥηθὲν διὰ Ἠσαΐου τοῦ προφήτου, λέγοντος, Αὐτὸς τὰς ἀσθενείας ἡμῶν ἔλαβε, καὶ τὰς νόσους ἐβάστασεν.
18 Daro asay iza yuyi adhidaysa beydi Yesusay asa abafe he finth pinana mala azazidess.
Ἰδὼν δὲ ὁ Ἰησοῦς πολλοὺς ὄχλους περὶ αὐτόν, ἐκέλευσεν ἀπελθεῖν εἰς τὸ πέραν.
19 Hesa wode issi ayhude amano tamarsizadey izakko shiqidi “tamarsizayso ne biza wursoso takka nena kalana” gidess.
Καὶ προσελθὼν εἷς γραμματεὺς εἶπεν αὐτῷ, Διδάσκαλε, ἀκολουθήσω σοι ὅπου ἐὰν ἀπέρχῃ.
20 Yesusaykka izas zaridi “workenats oolay dess, salo kafotas kafo kethi dess, tas asa nas gidikko hu7e gelithizasoykka bawa” gidess.
Καὶ λέγει αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς, Αἱ ἀλώπεκες φωλεοὺς ἔχουσι, καὶ τὰ πετεινὰ τοῦ οὐρανοῦ κατασκηνώσεις· ὁ δὲ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου οὐκ ἔχει ποῦ τὴν κεφαλὴν κλίνῃ.
21 Iza kaliza issi hara uray qasse “Goddo koyro bada ta aawa moogo?” gidess.
Ἕτερος δὲ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ εἶπεν αὐτῷ, Κύριε, ἐπίτρεψόν μοι πρῶτον ἀπελθεῖν καὶ θάψαι τὸν πατέρα μου.
22 Izi qasse “hayqidayti ba hayqeth moogeto; neni gidikko tana kaalla” gidess.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτῷ, Ἀκολούθει μοι, καὶ ἄφες τοὺς νεκροὺς θάψαι τοὺς ἑαυτῶν νεκρούς.
23 Hesafe guye Yesusay wogolon gelin iza kalizaytikka wogolon kali gelin issippe bida.
Καὶ ἐμβάντι αὐτῷ εἰς τὸ πλοῖον, ἠκολούθησαν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
24 Qopponta aba gidon danbalay dendidi wogoloyo mitana gakkanaas ista waysidess. Hessi wuri hanishin yesusay dhiskidess.
Καὶ ἰδού, σεισμὸς μέγας ἐγένετο ἐν τῇ θαλάσσῃ, ὥστε τὸ πλοῖον καλύπτεσθαι ὑπὸ τῶν κυμάτων· αὐτὸς δὲ ἐκάθευδε.
25 Iza kalizayti iza begothidi “Godo nu dhayos nuna asha” gida
Καὶ προσελθόντες οἱ μαθηταὶ ἤγειραν αὐτόν, λέγοντες, Κύριε, σῶσον ἡμᾶς, ἀπολλύμεθα.
26 Yesusaykka ista “inteno amanoy pacidayto aazas hayssa mala babeti?” gidess. Hessappe dendidi carkozane abba danbala izi hanqin herakka sirph gidess.
Καὶ λέγει αὐτοῖς, Τί δειλοί ἐστε, ὀλιγόπιστοι; Τότε ἐγερθεὶς ἐπετίμησε τοῖς ἀνέμοις καὶ τῇ θαλάσσῃ, καὶ ἐγένετο γαλήνη μεγάλη.
27 Istika “Haysi abayne carkoykka izas azazetizadey izi wanidade” gidi malaletida.
Οἱ δὲ ἄνθρωποι ἐθαύμασαν, λέγοντες, Ποταπός ἐστιν οὗτος, ὅτι καὶ οἱ ἄνεμοι καὶ ἡ θάλασσα ὑπακούουσιν αὐτῷ;
28 Izi aba pinidi Gergesenone giza dere gakida mala daydanthi oykida nam7u asi dayti ba diza dufope kezidi iza gagida. Assi he ogezara adhanas danda7etonta mala asas daro kehi meto gidi detes.
Καὶ ἐλθόντι αὐτῷ εἰς τὸ πέραν εἰς τὴν χώραν τῶν Γεργεσηνῶν, ὑπήντησαν αὐτῷ δύο δαιμονιζόμενοι ἐκ τῶν μνημείων ἐξερχόμενοι, χαλεποὶ λίαν, ὥστε μὴ ἰσχύειν τινὰ παρελθεῖν διὰ τῆς ὁδοῦ ἐκείνης·
29 Istika “Xoossano ness nunara aza gogotethi dize? Nu wodey gakkonta dishin nuna xugana yadi” gidi wasida.
καὶ ἰδού, ἔκραξαν λέγοντες, Τί ἡμῖν καὶ σοί, Ἰησοῦ υἱὲ τοῦ Θεοῦ; Ἦλθες ὧδε πρὸ καιροῦ βασανίσαι ἡμᾶς;
30 Hen istafe guth hakidi daro guduntha wudey issi bola hemetes.
Ἦν δὲ μακρὰν ἀπ᾽ αὐτῶν ἀγέλη χοίρων πολλῶν βοσκομένη.
31 Daydanthati Yesusa “ne nuna kessana gidikko haytan daro gudunthatan nu gelana mala nus fiqadde imma” gidi wosida.
Οἱ δὲ δαίμονες παρεκάλουν αὐτόν, λέγοντες, Εἰ ἐκβάλλεις ἡμᾶς, ἐπίτρεψον ἡμῖν ἀπελθεῖν εἰς τὴν ἀγέλην τῶν χοίρων.
32 Yesusakka ista “bitte” gides. Daydanthatikka istafe kezidi gudunthatan gelida. Gudunthati wurikka ba dizaso afora bezumishe aban gelidi hathan mitetidi hayqida.
Καὶ εἶπεν αὐτοῖς, Ὑπάγετε. Οἱ δὲ ἐξελθόντες ἀπῆλθον εἰς τὴν ἀγέλην τῶν χοίρων· καὶ ἰδού, ὥρμησε πᾶσα ἡ ἀγέλη τῶν χοίρων κατὰ τοῦ κρημνοῦ εἰς τὴν θάλασσαν, καὶ ἀπέθανον ἐν τοῖς ὕδασιν.
33 Guduntha hemizayti elelidi katamay dizaso bidi gudunthay hanoysane daydanthi ista oykida asata bola hanidaysa wursi asas yotida.
Οἱ δὲ βόσκοντες ἔφυγον, καὶ ἀπελθόντες εἰς τὴν πόλιν ἀπήγγειλαν πάντα, καὶ τὰ τῶν δαιμονιζομένων.
34 Katama asay wuri Yesusara gaganas kezidess. Yesusay beydine ista dere yedi banamala iza wosida.
Καὶ ἰδού, πᾶσα ἡ πόλις ἐξῆλθεν εἰς συνάντησιν τῷ Ἰησοῦ· καὶ ἰδόντες αὐτόν, παρεκάλεσαν ὅπως μεταβῇ ἀπὸ τῶν ὁρίων αὐτῶν.