< Maatosa 14 >
1 He wode Galila dere hariza Herdosay asay Yesusa nashizaysa siydess.
Ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ ἤκουσεν Ἡρῴδης ὁ τετράρχης τὴν ἀκοὴν ˚Ἰησοῦ,
2 Herdosay ba ashikaratas “Hessa gidikko xamaqiza Yanisay hayqoppe dendidi yidess gusakka! Haysi wuri gitta malatay iza kushen othetizay hessasa” gidess.
καὶ εἶπεν τοῖς παισὶν αὐτοῦ, “Οὗτός ἐστιν Ἰωάννης ὁ Βαπτιστής· αὐτὸς ἠγέρθη ἀπὸ τῶν νεκρῶν, καὶ διὰ τοῦτο αἱ δυνάμεις ἐνεργοῦσιν ἐν αὐτῷ.”
3 Herdosay ba isha Piliposa machcho Herodiyada gason Yanisa oythidi qasho keth (woynene) yegidess.
Ὁ γὰρ Ἡρῴδης κρατήσας τὸν Ἰωάννην, ἔδησεν αὐτὸν καὶ ἐν φυλακῇ ἀπέθετο, διὰ Ἡρῳδιάδα, τὴν γυναῖκα Φιλίππου, τοῦ ἀδελφοῦ αὐτοῦ.
4 Gaasoykka Yanisay Herodossa ne izo ekkana mala wogga gidena gida gishasa. Footnote- Pilip is stil alive
Ἔλεγεν γὰρ αὐτῷ ὁ Ἰωάννης, “Οὐκ ἔξεστίν σοι ἔχειν αὐτήν.”
5 Heredosaykka yanisa wodhanas koyshin asay Yanisa nabe mala xeliza gish babidess.
Καὶ θέλων αὐτὸν ἀποκτεῖναι, ἐφοβήθη τὸν ὄχλον, ὅτι ὡς προφήτην αὐτὸν εἶχον.
6 Herodosay ba yeletetha galas Herodiyada naya yethan iza ufaysida gish naya iza oychidaz wursi imanas izis caqidess.
Γενεσίοις δὲ γενομένοις τοῦ Ἡρῴδου, ὠρχήσατο ἡ θυγάτηρ τῆς Ἡρῳδιάδος ἐν τῷ μέσῳ καὶ ἤρεσεν τῷ Ἡρῴδῃ,
ὅθεν μεθʼ ὅρκου, ὡμολόγησεν αὐτῇ δοῦναι ὃ ἐὰν αἰτήσηται.
8 Nayakka ayeyi zoren xamaqiza Yanisa hu7ey keren wothada ai hanini tas imma gadus.
Ἡ δὲ προβιβασθεῖσα ὑπὸ τῆς μητρὸς αὐτῆς, “Δός μοι”, φησίν, “ὧδε ἐπὶ πίνακι, τὴν κεφαλὴν Ἰωάννου τοῦ Βαπτιστοῦ.”
9 He wode kawoy michetidess. Gido atin caaqida gishine izara diza imathata gish giidi nay oychoy polistanamala azazidess.
Καὶ ἐλυπήθη ὁ βασιλεὺς διὰ δὲ τοὺς ὅρκους καὶ τοὺς συνανακειμένους, ἐκέλευσεν δοθῆναι.
10 Kiitidine Yanisay woyne kethan dishin qoodhdhe qanxisidess.
Καὶ πέμψας, ἀπεκεφάλισεν Ἰωάννην ἐν τῇ φυλακῇ.
11 Qanxetida hu7eza keren wothidi nays imida. Nayakka ekkada ba ayeys immadus.
Καὶ ἠνέχθη ἡ κεφαλὴ αὐτοῦ ἐπὶ πίνακι, καὶ ἐδόθη τῷ κορασίῳ, καὶ ἤνεγκεν τῇ μητρὶ αὐτῆς.
12 Yanisa kalizayti iza aha ekidi moogidine hanidaysa wursi Yesusas yotida.
Καὶ προσελθόντες, οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ἦραν τὸ πτῶμα καὶ ἔθαψαν αὐτόν, καὶ ἐλθόντες, ἀπήγγειλαν τῷ ˚Ἰησοῦ.
13 Hessa siyida mala Yesusay kasse ba dizaso agidine wogolon gelidi berkka hara poqethaso bidess. Dereykka hessa siydi katamay dizasoppe tohora iza kaalidess.
Ἀκούσας δὲ, ὁ ˚Ἰησοῦς ἀνεχώρησεν ἐκεῖθεν ἐν πλοίῳ εἰς ἔρημον τόπον κατʼ ἰδίαν. Καὶ ἀκούσαντες, οἱ ὄχλοι ἠκολούθησαν αὐτῷ πεζῇ ἀπὸ τῶν πόλεων.
14 Yesusay wogolozappe wodhishe daro asa beydi asas michetidess. Saketizaytakka pathidess.
Καὶ ἐξελθὼν, εἶδεν πολὺν ὄχλον, καὶ ἐσπλαγχνίσθη ἐπʼ αὐτοῖς καὶ ἐθεράπευσεν τοὺς ἀρρώστους αὐτῶν.
15 Galasaykka qammi qammi bizaysa beyidi iza kalizayti izako shiqidi haysi nu dizasoy bazokko, gadeykka qami qami biza gish gede mandara bidi bes manaz shamana mala asa yeda gida.
Ὀψίας δὲ γενομένης, προσῆλθον αὐτῷ οἱ μαθηταὶ λέγοντες, “Ἔρημός ἐστιν ὁ τόπος καὶ ἡ ὥρα ἤδη παρῆλθεν· ἀπόλυσον τοὺς ὄχλους, ἵνα ἀπελθόντες εἰς τὰς κώμας, ἀγοράσωσιν ἑαυτοῖς βρώματα.”
16 Gido atin Yesusay ista “inte asas manaz imite atin asay banas koshena gidess.
Ὁ δὲ ˚Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, “Οὐ χρείαν ἔχουσιν ἀπελθεῖν. Δότε αὐτοῖς ὑμεῖς φαγεῖν.”
17 Istika istas zaridi “hayssan nus ichachu ukethine nam7u molistappe atin haray bawa” gida.
Οἱ δὲ λέγουσιν αὐτῷ, “Οὐκ ἔχομεν ὧδε, εἰ μὴ πέντε ἄρτους καὶ δύο ἰχθύας.”
18 Izikka ista ane he dizayta ha tass ekki yite gidess.
Ὁ δὲ εἶπεν, “Φέρετέ μοι ὧδε αὐτούς.”
19 Qassekka asay maata bola utana mala azazides ichachu ukethane nam7u molista ba kushen oykidi ba ayfe pude salo doqu histidi galatidi uketha menthidi bena kalizaytas imidess. Istika asaas imidda.
Καὶ κελεύσας τοὺς ὄχλους ἀνακλιθῆναι ἐπὶ τοῦ χόρτου, καὶ λαβὼν τοὺς πέντε ἄρτους καὶ τοὺς δύο ἰχθύας, ἀναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν, εὐλόγησεν καὶ κλάσας, ἔδωκεν τοῖς μαθηταῖς τοὺς ἄρτους, οἱ δὲ μαθηταὶ τοῖς ὄχλοις.
20 Asay wurikka midi kalidess. Hessappe guye iza kalizayti asappe mishin atidaysa tamane nam7u masobe kumeth shishida.
Καὶ ἔφαγον πάντες καὶ ἐχορτάσθησαν, καὶ ἦραν τὸ περισσεῦον τῶν κλασμάτων, δώδεκα κοφίνους πλήρεις.
21 Mida asay macashane gutha nayti gujetonta atumasi xalala ichachu shi gidana.
Οἱ δὲ ἐσθίοντες ἦσαν ἄνδρες ὡσεὶ πεντακισχίλιοι, χωρὶς γυναικῶν καὶ παιδίων.
22 Herakka iza kalizayti wogolon gelidi gede he pinth izappe kasetidi pinana mala azazidi asa moyzanas bess guye atidess.
Καὶ εὐθέως ἠνάγκασεν τοὺς μαθητὰς ἐμβῆναι εἰς τὸ πλοῖον, καὶ προάγειν αὐτὸν εἰς τὸ πέραν, ἕως οὗ ἀπολύσῃ τοὺς ὄχλους.
23 Dereza moyzidape guye wosa wossanas berkka zumma bolla kezidess. Gadey dhuminkka hen zumma bolla berkka dess.
Καὶ ἀπολύσας τοὺς ὄχλους, ἀνέβη εἰς τὸ ὄρος κατʼ ἰδίαν προσεύξασθαι. Ὀψίας δὲ γενομένης, μόνος ἦν ἐκεῖ.
24 Hessa wode wogoloya abba kantha bishin bulahey dendidi daro metotho oyqidess.
Τὸ δὲ πλοῖον ἤδη μέσον τῆς θαλάσσης ἦν, βασανιζόμενον ὑπὸ τῶν κυμάτων, ἦν γὰρ ἐναντίος ὁ ἄνεμος.
25 Qaamappe koyro kutoy zamare baqishin (uushin) Yesusay abba bollara hamutidi iza kalizayti dizaso yidess.
Τετάρτῃ δὲ φυλακῇ τῆς νυκτὸς, ἦλθεν πρὸς αὐτοὺς περιπατῶν ἐπὶ τὴν θάλασσαν.
26 Yesusa kalizaytikka izi abba bollara hamuti yishin beydi babidi iza moytil7e gidine babidi wasida.
Οἱ δὲ μαθηταὶ ἰδόντες, αὐτὸν ἐπὶ τῆς θαλάσσης περιπατοῦντα, ἐταράχθησαν λέγοντες, ὅτι “Φάντασμά ἐστιν”, καὶ ἀπὸ τοῦ φόβου ἔκραξαν.
27 Yesusaykka herakka aykkoy ba tanakko babofite gidess.
Εὐθὺς δὲ ἐλάλησεν ὁ ˚Ἰησοῦς αὐτοῖς λέγων, “Θαρσεῖτε, ἐγώ εἰμι, μὴ φοβεῖσθε.”
28 Pexirosay Godo, nena gidikko ta abba bollara hamutada neekko bana mala tana azaza gidess.
Ἀποκριθεὶς δὲ αὐτῷ, ὁ Πέτρος εἶπεν, “˚Κύριε, εἰ σὺ εἶ, κέλευσόν με ἐλθεῖν πρὸς σὲ ἐπὶ τὰ ὕδατα.”
29 izikka iza haya gidess. Pexirosaykka wogolozappe wodhidi hatha bolara hamutidi Yesusakko yidess.
Ὁ δὲ εἶπεν, “Ἐλθέ.” Καὶ καταβὰς ἀπὸ τοῦ πλοίου, Πέτρος περιεπάτησεν ἐπὶ τὰ ὕδατα καὶ ἦλθεν πρὸς τὸν ˚Ἰησοῦν.
30 Gido atin carkoza wolqa beyidi babida gish hathan miteteth oyqidi “Godo tana asha gidi waasidess.”
Βλέπων δὲ τὸν ἄνεμον ἰσχυρὸν, ἐφοβήθη καὶ ἀρξάμενος καταποντίζεσθαι, ἔκραξεν λέγων, “˚Κύριε, σῶσόν με.”
31 Yesusay herakka ba kushe yedi oykidi “neno amanoy pacidayso aazas sidhadi?” gidess.
Εὐθέως δὲ ὁ ˚Ἰησοῦς ἐκτείνας τὴν χεῖρα, ἐπελάβετο αὐτοῦ καὶ λέγει αὐτῷ, “Ὀλιγόπιστε, εἰς τί ἐδίστασας;”
32 Pexirosayne Yesusay wogolozan gelida mala carkoy sirphi gidess.
Καὶ ἀναβάντων αὐτῶν εἰς τὸ πλοῖον, ἐκόπασεν ὁ ἄνεμος.
33 Hessappe guye wogolon dizayti “Neni tumu Xoossa na” giidi izas goynida.
Οἱ δὲ ἐν τῷ πλοίῳ προσεκύνησαν αὐτῷ λέγοντες, “Ἀληθῶς ˚Θεοῦ Υἱὸς εἶ!”
34 Aaba pinidi Genserexe gizaso gakida.
Καὶ διαπεράσαντες, ἦλθον ἐπὶ τὴν γῆν εἰς Γεννησαρέτ.
35 Hen dizayti Yesusa gididaysa erida wode he heran yuyi adhanas diza asas kiita yedida. Asaykka harganchata wursikka Yesusakko ehidess.
Καὶ ἐπιγνόντες αὐτὸν, οἱ ἄνδρες τοῦ τόπου ἐκείνου ἀπέστειλαν εἰς ὅλην τὴν περίχωρον ἐκείνην, καὶ προσήνεγκαν αὐτῷ πάντας τοὺς κακῶς ἔχοντας,
36 Harganchati iza afala xera xala bochana mala Yesusa wosida. Bochidayti wurikka paxida.
καὶ παρεκάλουν αὐτὸν ἵνα μόνον ἅψωνται τοῦ κρασπέδου τοῦ ἱματίου αὐτοῦ· καὶ ὅσοι ἥψαντο διεσώθησαν.