Kitetidayta Ootho 1
1 Tofilosa, Yesussay oothanasine tammarissanas oykidayssa wursia ta nes koyro maxaafan xaafadis.
Első könyvemet, Teofilus, azokról írtam, amiket Jézus elkezdett cselekedni és tanítani,
2 Hessika izi pude denththa gaalas gakkanaas ba doorida kitidaytas xiillo ayana baggara izi isttas immida azazoko.
egészen addig a napig, melyen fölvitetett, miután parancsolatokat adott a Szentlélek által az apostoloknak, akiket magának választott.
3 Izi daro waye be7idappe guye istakko shiqidi hayqope denddanayssa haytannitas daroo markkara qonccisishe oydu tamu gaalas gakkanaas isttas gaalas galas beetishe Xoossa kawootetha gish yootides.
Nekik az ő szenvedése után sok jel által megmutatta, hogy él, negyven napon át megjelent nekik, és szólt az Isten országára tartozó dolgokról.
4 Isttara isife maadan uttidishe istta hizzgi azazides “Yerussalamepe kezoppite, gido attin ta intes yootishin inte siydayssa ta aaway immida uhaaththaayssa naagitte.
Velük összejött és meghagyta nékik, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, „hallottatok tőlem:
5 Yanissay haththan xaamaqqides shin inte qass guuththa wodeppe guye xiillo ayanan xammaqistana.
hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni nem sok nap múlva.“
6 Isttika issibolla shiqetti uttidishe “Godo! isiraelista kawootethi zaarada hai essane?” gi oychchida.
Mikor azért ők egybegyűltek, megkérdezték tőle: „Uram, nem most állítod helyre Izraelnek országát?“
7 Izika isttas “aaway ba sheenen woththida wode errooy intes immetibeeyna.
Ezt felelte nekik: „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.
8 Gido attin xiillo Ayanay inte bolla wodhdhida wode inte wolliiqa ekkana, Yerussalamenika Yudanika Sammariyanika wursoson biita gaxxa gakkanaas inte tas markkata gidana” gides.
Hanem, miután a Szentlélek eljön hozzátok, erőt kaptok: és tanúim lesztek nekem úgy Jeruzsálemben, mint egész Júdeában, és Samáriában és a földnek mind a végső határáig.“
9 Hessa gi yootidape guye istti xeellishin pude salo denddides, salo sharayika istta ayfepe iza genththides.
És miután ezeket mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt szemeik elől.
10 Izi biishin istti iza tish histi pude salo xeelishin booththa mayo mayida namm7u asati qoponnita istta achchan eqqidi;
Amint szemeiket az égre függesztették, amikor ő elment, íme két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában,
11 “inteno Galila asato! inte pude salo xeellishe hayssan aazas eqqidetii? Haysi inte maatappe pude salo dennidishin inte beeyza Yesussay salo keezishin inte beeyda mala hessaththoka izi simmi yaana” gida.
És így szóltak: „Galileabeli férfiak, miért álltok itt felnézve a mennybe? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, amikképpen láttátok őt felmenni a mennybe.“
12 Hessafe guye Dabirezayite giza zumma bollafe wodhdhid Yerusalame simmida, he zummayka yerussalameppe issi killo mittire mala hakkes.
Ezután visszatértek Jeruzsálembe a hegyről, melyet Olajfák hegyének hívnak, mely Jeruzsálem mellett van, egy szombatnapi járóföldre.
13 Gede kaatamayo gellida wode kase ba diza keeththa fooqe bolla keziida, heyttikka Phixxirossa, Yanissa, Yaqoobe, Inddarassa, Philliphossa, Toomassa, Barttelomossa, Matossa, Illifossa na Yaqoobe, ba bagga maddizade geetettiza Simmonane yaqoobe na Yuuda.
Amikor megérkeztek, felmentek a felsőházba, ahol megszálltak: Péter és Jakab, János és András, Fülöp és Tamás, Bertalan és Máté, Jakab, az Alfeus fia, és Simon, a zelóta és Júdás, a Jakab fia.
14 Heyti wurikka maccashatappe Yesussa aayoo marammira hessathokka iza ishshatara issi wozinnan issi bolla qanxxontta minni woossida.
Mindnyájan egy szívvel-lélekkel, az imádkozással és a könyörgéssel voltak elfoglalva, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő testvéreivel együtt.
15 He gaallasatan Phixxirossay xeistane namm7u tammu ammaniza asa giidon eqqiddi.
Azokban a napokban felkelve Péter a tanítványok között – volt ott együtt mintegy százhúsz főnyi sokaság –, ezt mondta:
16 Hizzgides “ta ishshato! Yesussa oykkida asata kaalleth oyththida, yuda gish xiillo ayanay kassetidi dawute dunnan hasa7iida geesha maxaafa qaalay polistanas koshiza gishiko.
„Atyámfiai, férfiak, szükséges volt, hogy beteljesedjen az Írás, melyet megjövendölt a Szentlélek Dávid szája által Júdásról, aki vezetőjük lett azoknak, akik megfogták Jézust.
17 Izikka nuuppe issade mala taybeettidi hayssa ha oosozan gellanas exxa demmides.
Mert közénk tartozott, és elnyerte ennek a szolgálatnak az osztályrészét.
18 Shin hayssadey ba iitta ooson demmida miishshan gade shammides. Hennikka ba liiphon gufanni kunnidin iza asatathay giidofe phalliqeti wodhdhides; iza maraccey biita bolla zazetides.
(Mezőt szerzett hamisságának béréből, és lezuhanva, elhasadt középen, és minden belső része kiomlott.
19 Hesikka yerussalamen diza asas wursios siyetides. Biitaykka istta qaalara “akeelidama” geetetides; Birishechayika suththa biita gusa.
És ezt megtudták mindazok, akik Jeruzsálemben laknak, úgyhogy azt a mezőt tulajdon nyelvükön Akeldamának, azaz Vérmezőnek nevezték el.)
20 Gujjidikka Phixxirossay “mazzimmure maaxaafan (iza biittay mela atto, iza biittan assi doopo qassekka iza dannatethi hara assi eekko) geeteti xaafetides.
Mert meg van írva a Zsoltárok könyvében: »Legyen az ő lakóhelye puszta és ne legyen lakó abban.« És: »Az ő püspökségét más vegye át.«
21 Hessa gish Goda Yesusay nunara diza wode wurson nunara isife dizayta gidofe nu issade dorannas koshshes.
Szükséges azért, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt,
22 Hesikka Yanisa xiinqqateppe ha simmin Yesussay nuppe shakeetidi dendi bana gakkanaas nunara dizade gidannas beeses. Gasoykka ha asatappe issadey nunara Yesussa denththas markka gidana koshshes” gides.
a János keresztségétől kezdve mind addig a napig, melyen fölvitetett a mennybe tőlünk, azok közül még valaki az ő feltámadásának tanúja legyen velünk együtt.“
23 Hessa gish Barissabasa woykko Yosixxossa geetettiza Yosehaaththaonne Matiyassa namm7ata shishshidi;
Ezért előállítottak kettőt, Józsefet, akit Barsabbásnak hívnak, akinek mellékneve Jusztusz volt, és Mátyást,
24 Hizzgi wossida “Godo! Ne asa wurso wozina errassa, hayta namm7ata giidofe ne oona doridakko issade nuna beessa.
és így imádkoztak: „Te, Uram, ki mindenkinek szívét ismered, mutasd meg a kettő közül azt, akit kiválasztottál,
25 Yuuday yeggi bidason ha ooththa ooththanadene haware gidanade ne doora” gida.
hogy elnyerje az osztályrészét e szolgálatnak és apostolságnak, melytől eltévelyedett Júdás, hogy az ő helyére jusson.“
26 Hessafe exxa yeggin exxay Maatiyassas keezides. Izikka taammane issi hawaristara isife tayibeetides.
Sorsot vetettek azért közülük, és a sors Mátyásra esett, és így a tizenegy apostol közé számlálták.
