< Job 32 >
1 Alors ces trois hommes cessèrent de répondre à Job, parce qu’il se croyait toujours juste.
Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
2 Mais Eliu, fils de Barachel, le Buzite, de la famille de Ram, s’irrita et s’indigna; or il s’irrita contre Job, de ce qu’il disait qu’il était juste devant Dieu.
Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
3 Puis il s’indigna contre ses amis, de ce qu’ils n’avaient pas trouvé de réponse raisonnable contre Job, mais que seulement ils l’avaient condamné.
De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
4 Ainsi Eliu attendit tant que Job parla, parce que ceux qui parlèrent étaient plus âgés que lui.
Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
5 Mais lorsqu’il eut vu que les trois n’avaient pu répondre, il fut vivement irrité.
De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
6 Répondant donc, Eliu, fils de Barachel, le Buzite, dit: Je suis le plus jeune, et vous, vous êtes plus âgés, c’est pourquoi, la tête baissée, je n’ai pas osé manifester mon sentiment.
És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
7 Car j’espérais qu’un âge aussi avancé parlerait, et qu’une multitude d’années enseignerait la sagesse.
Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
8 Mais, comme je le vois, l’Esprit est dans les hommes et l’inspiration du Tout-Puissant donne l’intelligence.
Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
9 Ce ne sont pas ceux qui ont vécu longtemps qui sont sages, et ce ne sont pas les vieillards qui comprennent la justice.
Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
10 C’est pourquoi je parlerai: Ecoutez-moi, je vous montrerai, moi aussi, ma sagesse.
Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
11 Car j’ai attendu vos discours; j’ai écouté pour voir quelle était votre prudence, tant que vous avez fait assaut de discours.
Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
12 Et tant que je pensais que vous diriez quelque chose, j’étais attentif; mais, comme je le vois, il n’y a personne de vous qui puisse convaincre Job et répondre à ses discours.
Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
13 N’allez pas dire: Nous avons trouvé la sagesse; Dieu l’a rejeté et non un homme.
Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
14 Il ne m’a rien dit, et pour moi, ce ne sera pas selon vos discours que je lui répondrai.
Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
15 Ils ont été épouvantés, ils n’ont plus répondu, ils se sont ôté à eux-mêmes la parole.
Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
16 Puisque donc j’ai attendu, et qu’ils n’ont point parlé; qu’ils se sont arrêtés, et qu’ils n’ont plus répondu,
Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
17 Je parlerai moi aussi pour ma part, et je montrerai ma science.
Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
18 Car je suis plein de discours, et une force me presse au dedans de moi.
Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
19 Voilà que mon estomac est comme un vin nouveau qui, sans air, rompt les outres neuves,
Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
20 Je parlerai et je respirerai un peu; j’ouvrirai mes lèvres.
Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
21 Je ne ferai acception de personne, et je n’égalerai pas Dieu à un homme.
Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
22 Car je ne sais combien de temps je subsisterai, et si dans peu mon Créateur ne m’enlèvera point.
Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!