< 2 Timothée 4 >

1 Je t’en conjure donc devant Dieu et devant Jésus-Christ qui doit juger les vivants et les morts, par son avènement et par son règne,
Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, a ki ítélni fog élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában.
2 Annonce la parole, insiste à temps et à contre-temps, reprends, supplie, menace en toute patience et doctrine.
Hirdesd az ígét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.
3 Car viendra un temps où les hommes ne supporteront plus la saine doctrine; mais, selon leurs désirs, ils amasseront des maîtres autour d’eux, éprouvant une vive démangeaison aux oreilles;
Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek magoknak tanítókat, mert viszket a fülök;
4 Et détournant l’ouïe de la vérité, ils se tourneront vers les fables.
És az igazságtól elfordítják az ő fülöket, de a mesékhez oda fordulnak.
5 Mais toi, veille, et ne te refuse à aucun travail; fais l’œuvre d’un évangéliste, remplis ton ministère. Sois sobre.
De te józan légy mindenekben, szenvedj, az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd.
6 Car, pour ce qui me regarde, on a déjà fait des libations sur moi, et le temps de ma dissolution approche.
Mert én immár megáldoztatom, és az én elköltözésem ideje beállott.
7 J’ai combattu le bon combat, j’ai achevé ma course, j’ai gardé la foi.
Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:
8 Reste la couronne de justice qui m’est réservée, que le Seigneur, juste juge, me rendra en ce jour; et non-seulement à moi, mais encore à ceux qui aiment son avènement.
Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, melyet megád nékem az Úr ama napon, az igaz Bíró; nemcsak nékem pedig, hanem mindazoknak is, a kik vágyva várják az ő megjelenését.
9 Hâte-toi de venir près de moi;
Igyekezzél hozzám jőni hamar.
10 Car Démas m’a quitté, par amour de ce siècle, et il s’en est allé à Thessalonique; Crescent, en Galatie; Tite, en Dalmatie. (aiōn g165)
Mert Démás engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván, és elment Thessalónikába: Kresczens Galátziába, Titus Dalmátziába. (aiōn g165)
11 Luc seul est avec moi. Prends Marc, et amène-le avec toi, car il m’est utile pour le ministère.
Egyedül Lukács van velem. Márkust magadhoz vévén, hozd magaddal: mert nekem alkalmas a szolgálatra.
12 Pour Tychique, je l’ai envoyé à Ephèse.
Tikhikust pedig Efézusba küldöttem.
13 Apporte avec toi, en venant, le manteau que j’ai laissé à Troade chez Carpus, et les livres, et surtout les parchemins.
A felsőruhámat, melyet Troásban Kárpusnál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképen a hártyákat.
14 Alexandre, l’ouvrier en airain, m’a fait beaucoup de mal: le Seigneur lui rendra selon ses œuvres.
Az érczmíves Sándor sok bajt szerzett nékem: fizessen meg az Úr néki cselekedetei szerint.
15 Evite-le, car il a fortement combattu nos paroles.
Tőle te is őrizkedjél, mert szerfelett ellenállott a mi beszédinknek.
16 Dans ma première défense, personne ne m’a assisté: au contraire, tous m’ont abandonné: qu’il ne leur soit point imputé.
Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak; ne számíttassék be nékik.
17 Mais le Seigneur a été près de moi, et m’a fortifié, afin que par moi s’accomplisse la prédication, et que toutes les nations l’entendent: ainsi j’ai été délivré de la gueule du lion.
De az Úr mellettem állott, és megerősített engem; hogy teljesen bevégezzem az igehirdetést, és hallják meg azt az összes pogányok: és megszabadultam az oroszlán szájából.
18 Le Seigneur m’a délivré de toute œuvre mauvaise, et il me sauvera en m’introduisant dans son royaume céleste, lui à qui gloire dans les siècles des siècles. Amen. (aiōn g165)
És megszabadít engem az Úr minden gonosz cselekedettől, és megtart az ő mennyei országára; a kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen. (aiōn g165)
19 Salue Prisque et Aquila, et la famille d’Onésiphore.
Köszöntsed Priszkát és Akvilát, és az Onesifórus háznépét.
20 Eraste est demeuré à Corinthe. Quant à Trophime, je l’ai laissé malade à Milet.
Erástus Korinthusban maradt; Trófimust pedig Milétumban hagytam betegen.
21 Hâte-toi de venir avant l’hiver. Eubule, Pudens, Lin, Claudie, et tous nos frères te saluent.
Igyekezzél tél előtt eljőni. Köszönt téged Eubulus és Pudens és Linus és Klaudia, és mind az atyafiak.
22 Que le Seigneur Jésus-Christ soit avec ton esprit. Que la grâce soit avec toi. Amen.
Az Úr Jézus Krisztus a te lelkeddel. Kegyelem veletek! Ámen.

< 2 Timothée 4 >