1 Corinthiens 13
1 Quand je parlerais les langues des hommes et des anges, si je n’ai pas la chanté, je suis comme un airain sonnant ou une cymbale retentissante.
Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom.
2 Et quand j’aurais le don de prophétie, que je connaîtrais tous les mystères et toute la science; quand j’aurais toute la foi, au point de transporter des montagnes, si je n’ai point la charité, je ne suis rien.
És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
3 Et quand je distribuerais tout mon bien pour la nourriture des pauvres et que je livrerais mon corps pour être brûlé, si je n’ai point la charité, cela ne me sert de rien.
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
4 La charité est patiente; elle est douce; la charité n’est point envieuse; elle n’agit pas insolemment; elle ne s’enfle point;
A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
5 Elle n’est point ambitieuse, elle ne cherche point son propre intérêt; elle ne s’irrite point; elle ne pense pas le mal;
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
6 Elie ne se réjouit pas de l’iniquité, mais elle met sa joie dans la vérité;
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
7 Elle souffre tout, elle croit tout, elle espère tout, elle endure tout.
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.
8 La charité ne finira jamais, pas même lorsque les prophéties s’anéantiront, que les langues cesseront, et que la science sera détruite.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
9 Car c’est imparfaitement que nous connaissons, et imparfaitement que nous prophétisons.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
10 Mais quand viendra ce qui est parfait, alors s’anéantira ce qui est imparfait.
De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
11 Quand j’étais petit enfant, je parlais comme un petit enfant, j’avais les goûts d’un petit enfant, je raisonnais comme un petit enfant; mais quand je suis devenu homme, je me suis dépouillé de ce qui était de l’enfant.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat.
12 Nous voyons maintenant à travers un miroir en énigme; mais alors nous verrons face à face. Maintenant je connais imparfaitement; mais alors je connaîtrai aussi bien que je suis connu moi-même.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
13 Maintenant demeurent toutes les trois, la foi, l’espérance, la charité: mais la plus grande des trois est la charité.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
